Vadász János (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vadász János
Vadász János.jpg

Született 1951június 18. (68 éves)
Budapest

Foglalkozás politikus, társadalomkutató, költő
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadász János témájú médiaállományokat.

Vadász János (Budapest, 1951. június 18. –) politikus, társadalomkutató, költő.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán kapott magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári, és könyvtárosi diplomát 1980-ban, majd szociológusit 2004-ben. Előtte a Szombathelyi Főiskolán népművelő-könyvtárosi oklevelet szerzett 1973-ban. 1985-ben az MM Vezetőképző Intézetben felsőfokú kulturális manager, 1997-ben Torinóban ILO munkaügyi közvetítői és döntőbírói diplomát kapott. Tagja a Magyar Szociológiai Társaságnak, a Magyar Politikatudományi Társaságnak, a Magyar Közgazdasági Társaságnak és a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaságnak.

1969 és 1989 között múzeumi, könyvtári és népművelői munkakörökben dolgozott. 1968-tól jelentek meg versei antológiákban, folyóiratokban, lapokban. 1971-ben, a tíz fiatal vasi költőt bemutató SOR című antológiában megjelent versei miatt politikai támadások érték. Ezután verseket több mint négy évtizedig nem publikált. 15 évig volt művelődési központ- és könyvtárigazgató. 1979-től 2016-ig a Magyar Népművelők Egyesülete tagja és egyik alapítója, 1985 és 1990 között az elnökség tagja, az érdekvédelmi és etikai bizottság elnöke. 1988-ban a kulturális bérharc egyik vezetőjének választották, amely 1989-re 40 százalékos bérfejlesztést eredményezett.[2]

1989-ben szakszervezeti politikussá vált, amikor a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) egyik alapítójaként a kongresszus titkos szavazással az új szakszervezet vezetőjévé választotta. Elnöki tisztségét 2002-ig viselte, 2014 óta nem tagja a szervezetnek. A SZEF alapítását 1990-ben kezdeményezte. 1999-ig volt ügyvivője a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának. 1989-90-ben részt vett az Érdekegyeztető Tanács létrehozásában. Kezdeményezője a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (a mai Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) megalapításának, amelyben a munkavállalói oldal első ügyvivője volt. Kezdeményezője és egyik megalkotója a kulturális alaptörvénynek (1997. évi CXL. törvény). 1991-től ügyvivője, 1998–1999 között elnöke volt a Szociális Tanácsnak. Alapítója a Nyilvánosság Klubnak. 1999-ben ügyvivője és szóvivője volt a Balkán Békéjéért Mozgalomnak. 1989 és 2002 között szerkesztette az Érdek és Érték folyóiratot, vezette a KKDSZ Kiadót. Több mint 100 cikket, tanulmányt, és 8 könyvet publikált a kultúra, a közszolgálat, az érdekegyeztetés és a munka világa témaköreiben.

1990-től közszolgálati reform-javaslatokat dolgozott ki. 2000-2001-ben vezetője volt a sikeres közalkalmazotti bérharcnak, majd részt vett a 2002. szeptemberi, átlagosan 50 százalékos közalkalmazotti illetményemelés megvalósításában is.

2002 és 2006 között – az MSZP politikusaként – közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott, államtitkári besorolásban. 2006 februárjában – miután átfogó reformjavaslatát, és az új közszolgálati törvény normaszövegét megalkotta, de (az MSZP frakció és a szakszervezetek döntő többségének támogatása ellenére) azt a Gyurcsány-kormány nem terjesztette az Országgyűlés elé – lemondott minden állami- és politikai tisztségéről, s kilépett az MSZP-ből is. (Addig az MSZP-ben az Országos Választmány egyik vezetője, a Művelődési Tagozat alapító ügyvezető elnöke, és a Baloldali Tömörülés Platform elnökségi tagja, ügyvivője volt.)

2006 márciusában visszavonult a pártpolitikától. 2007-től 2010-ig a Szenior Foglalkoztatási Szövetség elnökeként dolgozott. 2010-től társadalomkutatással és irodalommal foglalkozott. Tanulmányai szociológiai folyóiratokban, könyvekben, illetve versei – 2013 óta ismét – antológiákban (Rondó a vadonban - Napkút Kiadó, Havakba égetett szavak - AccordiA Kiadó), irodalmi és művészeti folyóiratokban (Ezredvég, Kaláka, Dunatükör) jelennek meg.

2007 júliusában egy biciklis futár, akire rádudált az Andrássy úton,[3] megtámadta a Kodály köröndön. Autóját ütögette, őt fizikai bántalmazással fenyegette. Védekezésként egy leengedett, „flóbert jellegű” pisztollyal kezében közelítette meg a biciklist és szidalmazták egymást.[4] A biciklist garázdaság miatt jogerősen elítélték. Vadászt lőfegyverrel való visszaélés (engedély nélküli birtoklás) miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetése ítélték.[5] Az eljárás és ítélet miatt Vadász alkotmányjogi panaszt tett, amit az Alkotmánybíróság elutasított.[6]

A KKDSZ X. Tisztújító Kongresszusa (2014. április 8.) után néhány nappal kilépett a szakszervezetből.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • MNE Emlékérem (1995)[2]
  • Ezüst Gyűrű díj (1997)
  • Bessenyei György díj (1998)
  • Demény Pál Emlékérem (1999)
  • Munkaügyért díj (1998, 2002)
  • Pro Meritis díj (2002)
  • A köz szolgálatáért díj (2003)

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Sor - Tíz fiatal vasi költő antológiája (versek, 1971 MNT Szombathely)
  • Az (magyar) értelmiség hivatása (társszerző, 1997 Mundus Kiadó)
  • Kulturális alaptörvény (összeállító, szerkesztő, 2000 KKDSZ Kiadó)
  • A kulturális érdekegyeztetésről (szerző, 2001 kéziratban)
  • Érdekképviseletek felsőfokon (társszerző, 2001 Raabe Kiadó)
  • Szakszervezeti stratégiai tanulmányok (társszerző, 2002 EU Kiadó)
  • Közszolgálati reform (monográfia - szerző, 2006 Kossuth Kiadó)
  • Államreform és közszolgálat (társszerző, 2008 Gondolat Kiadó)
  • A modern állam feladatai (szerkesztő és társszerző, 2009 Gazdasági és Szociális Tanács)
  • Válasz - a munka világát ért kormányzati támadásokra (szerző, 2012 MTA Társadalomkutatás)
  • Rondó - Antológia (versek, 2013 Napkút Kiadó - Nagy Lajos Társaság)
  • Havakba égetett szavak - Antológia (versek, 2013 AccordiA Kiadó)
  • "...hazudni pedig nem szabad!" - esszé (Amerikai Népszava és SZEF-honlap, 2o13)
  • Világárnyék - Antológia (versek, Hét Krajcár Kiadó, 2o14)
  • Pengeélen - Antológia (versek, Nagy Lajos Kiadó, 2o15)
  • A "mintha" rendszerváltozásról - tanulmány (Kritika, 2o15)
  • Ez az, fiúk, először a lámpát! - esszé (Kritika, 2o16)
  • Jöhet-e újra a bal? - esszé (Kritika, 2o16)
  • Kedvesebb hazát - Antológia (versek, Nagy Lajos Kiadó, 2o16)
  • Felemás korlát - Antológia (versek, Nagy Lajos Kiadó, 2o17)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. KiKi 2009
  2. a b Szenior
  3. index 8872
  4. Forrás: Fővárosi Törvényszék 31.Bf.XI.8625/2012/10. ítélete
  5. index 121004
  6. mkab

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.