Vadász János (politikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vadász János
Vadász János.jpg

Született 1951június 18. (67 éves)
Budapest

Foglalkozás politikus, társadalomkutató, költő

Vadász János (Budapest, 1951. június 18. –) politikus, társadalomkutató, költő.[1]

Életpályája[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán kapott magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári, és könyvtárosi diplomát 1980-ban, majd szociológusit 2004-ben. Előtte a Szombathelyi Főiskolán népművelő-könyvtárosi oklevelet szerzett 1973-ban. 1985-ben az MM Vezetőképző Intézetben felsőfokú kulturális manager, 1997-ben Torinóban ILO munkaügyi közvetítői és döntőbírói diplomát kapott. Tagja a Magyar Szociológiai Társaságnak, a Magyar Politikatudományi Társaságnak, a Magyar Közgazdasági Társaságnak és a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaságnak.

1969 és 1989 között múzeumi, könyvtári és népművelői munkakörökben dolgozott. 1968-tól jelentek meg versei antológiákban, folyóiratokban, lapokban. 1971-ben, a tíz fiatal vasi költőt bemutató SOR című antológiában megjelent versei miatt politikai támadások érték. Ezután verseket több mint négy évtizedig nem publikált. 15 évig volt művelődési központ- és könyvtárigazgató. 1979-től 2016-ig a Magyar Népművelők Egyesülete tagja és egyik alapítója, 1985 és 1990 között az elnökség tagja, az érdekvédelmi és etikai bizottság elnöke. 1988-ban a kulturális bérharc egyik vezetőjének választották, amely 1989-re 40 százalékos bérfejlesztést eredményezett.[2]

1989-ben szakszervezeti politikussá vált, amikor a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) egyik alapítójaként a kongresszus titkos szavazással az új szakszervezet vezetőjévé választotta. Elnöki tisztségét 2002-ig viselte, 2014 óta nem tagja a szervezetnek. A SZEF alapítását 1990-ben kezdeményezte. 1999-ig volt ügyvivője a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának. 1989-90-ben részt vett az Érdekegyeztető Tanács létrehozásában. Kezdeményezője a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (a mai Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) megalapításának, amelyben a munkavállalói oldal első ügyvivője volt. Kezdeményezője és egyik megalkotója a kulturális alaptörvénynek (1997. évi CXL. törvény). 1991-től ügyvivője, 1998–1999 között elnöke volt a Szociális Tanácsnak. Alapítója a Nyilvánosság Klubnak. 1999-ben ügyvivője és szóvivője volt a Balkán Békéjéért Mozgalomnak. 1989 és 2002 között szerkesztette az Érdek és Érték folyóiratot, vezette a KKDSZ Kiadót. Több mint 100 cikket, tanulmányt, és 8 könyvet publikált a kultúra, a közszolgálat, az érdekegyeztetés és a munka világa témaköreiben.

1990-től közszolgálati reform-javaslatokat dolgozott ki. 2000-2001-ben vezetője volt a sikeres közalkalmazotti bérharcnak, majd részt vett a 2002. szeptemberi, átlagosan 50 százalékos közalkalmazotti illetményemelés megvalósításában is.

2002 és 2006 között – az MSZP politikusaként – közszolgálati reformért felelős kormánymegbízott, államtitkári besorolásban. 2006 februárjában – miután átfogó reformjavaslatát, és az új közszolgálati törvény normaszövegét megalkotta, de (az MSZP frakció és a szakszervezetek döntő többségének támogatása ellenére) azt a Gyurcsány-kormány nem terjesztette az Országgyűlés elé – lemondott minden állami- és politikai tisztségéről, s kilépett az MSZP-ből is. (Addig az MSZP-ben az Országos Választmány egyik vezetője, a Művelődési Tagozat alapító ügyvezető elnöke, és a Baloldali Tömörülés Platform elnökségi tagja, ügyvivője volt.)

2006 márciusában visszavonult a pártpolitikától. 2007-től 2010-ig a Szenior Foglalkoztatási Szövetség elnökeként dolgozott. 2010-től társadalomkutatással és irodalommal foglalkozott. Tanulmányai szociológiai folyóiratokban, könyvekben, illetve versei – 2013 óta ismét – antológiákban (Rondó a vadonban - Napkút Kiadó, Havakba égetett szavak - AccordiA Kiadó), irodalmi és művészeti folyóiratokban (Ezredvég, Kaláka, Dunatükör) jelennek meg.

2007 júliusában egy biciklis futár, akire rádudált az Andrássy úton,[3] megtámadta a Kodály köröndön. Autóját ütögette, őt fizikai bántalmazással fenyegette. Védekezésként egy leengedett, „flóbert jellegű” pisztollyal kezében közelítette meg a biciklist és szidalmazták egymást.[4] A biciklist garázdaság miatt jogerősen elítélték. Vadászt lőfegyverrel való visszaélés (engedély nélküli birtoklás) miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetése ítélték.[5] Az eljárás és ítélet miatt Vadász alkotmányjogi panaszt tett, amit az Alkotmánybíróság elutasított.[6]

A KKDSZ X. Tisztújító Kongresszusa (2014. április 8.) után pár nappal kilépett a szakszervezetből.

Kitüntetései[szerkesztés]

  • MNE Emlékérem (1995)[2]
  • Ezüst Gyűrű díj (1997)
  • Bessenyei György díj (1998)
  • Demény Pál Emlékérem (1999)
  • Munkaügyért díj (1998, 2002)
  • Pro Meritis díj (2002)
  • A köz szolgálatáért díj (2003)

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Sor - Tíz fiatal vasi költő antológiája (versek, 1971 MNT Szombathely)
  • Az (magyar) értelmiség hivatása (társszerző, 1997 Mundus Kiadó)
  • Kulturális alaptörvény (összeállító, szerkesztő, 2000 KKDSZ Kiadó)
  • A kulturális érdekegyeztetésről (szerző, 2001 kéziratban)
  • Érdekképviseletek felsőfokon (társszerző, 2001 Raabe Kiadó)
  • Szakszervezeti stratégiai tanulmányok (társszerző, 2002 EU Kiadó)
  • Közszolgálati reform (monográfia - szerző, 2006 Kossuth Kiadó)
  • Államreform és közszolgálat (társszerző, 2008 Gondolat Kiadó)
  • A modern állam feladatai (szerkesztő és társszerző, 2009 Gazdasági és Szociális Tanács)
  • Válasz - a munka világát ért kormányzati támadásokra (szerző, 2012 MTA Társadalomkutatás)
  • Rondó - Antológia (versek, 2013 Napkút Kiadó - Nagy Lajos Társaság)
  • Havakba égetett szavak - Antológia (versek, 2013 AccordiA Kiadó)
  • "...hazudni pedig nem szabad!" - esszé (Amerikai Népszava és SZEF-honlap, 2o13)
  • Világárnyék - Antológia (versek, Hét Krajcár Kiadó, 2o14)
  • Pengeélen - Antológia (versek, Nagy Lajos Kiadó, 2o15)
  • A "mintha" rendszerváltozásról - tanulmány (Kritika, 2o15)
  • Ez az, fiúk, először a lámpát! - esszé (Kritika, 2o16)
  • Jöhet-e újra a bal? - esszé (Kritika, 2o16)
  • Kedvesebb hazát - Antológia (versek, Nagy Lajos Kiadó, 2o16)
  • Felemás korlát - Antológia (versek, Nagy Lajos Kiadó, 2o17)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. KiKi 2009
  2. ^ a b Szenior
  3. index 8872
  4. Forrás: Fővárosi Törvényszék 31.Bf.XI.8625/2012/10. ítélete
  5. index 121004
  6. mkab

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.