Vörös vari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vörös vari
Vörös vari
Vörös vari
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini)
Alrendág: Makialakúak (Lemuriformes)
Öregcsalád: Lemuroidea
Család: Makifélék (Lemuridae)
Nem: Varecia
Faj: V. rubra
Tudományos név
Varecia rubra
É. Geoffroy, 1812
Elterjedés
Varecia rubra range map.svg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vörös vari témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös vari témájú kategóriát.

A vörös vari (Varecia rubra) testhossza 50-60 cm, farkának hossza 65 cm. Tömege 3,2 kg és 4,5 kg között változik. Csuklóján lévő szagmirigyeket területe megjelölésére használja. Vöröses színű szőrén néhány fehér folttal. Ezenkívül fekete az "álarca" vagyis az arca és fekete a lábuk és a farkuk.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A veszélyeztetett vörös vari kényelmes állat. Délelött sütkérezik a melegben és csak alkonyatkor indul táplálékot keresni. Ez a makiféle akár 20 egyedből álló csapatokban él. Ezekben azonban mindig egy nőstény egyedé a vezető szerep. A támadók ellen is ő védi meg a csapatot. Tápláléka szinte kizárólag gyümölcsök de néha eszik rovarokat és madártojásokat is.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstények az ágvillákba építik fészküket. A kölyköket is ide rejtik akik 3 hét elteltével másznak elő. 7 éves korukban már kecsesen és ügyesen mozognak a fákon. A fiatalok 2-3 éves korukban lesznek ivarérettek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thomas Geissmann:Vergleichende Primatologie.