Végálláskapcsoló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A végálláskapcsoló görgős kar üzemben; ez telepítve van egy kapuhoz egy zsilipnél, és jelzi a kapunak a helyzetét – ez úgymond egy ellenőrzési rendszert képez

Az elektrotechnikában a végálláskapcsoló olyan kapcsoló, ami egy mozgó alkatrész, vagy egy mozgó tárgy a segítségével működik.

A végálláskapcsolót vezérlésére alkalmazzák, és a gépek az ellenőrzési rendszerét alkotják.[1] A végálláskapcsoló egy elektromechanikus eszköz, amely tartalmaz egy indítószerkezetet és mechanikusan kapcsolódik egy bizonyos tárgyhoz. Ha egy tárgy kapcsolatba kerül a működtetővel, a vezérelt készülék működésbe lép vagy lekapcsol, ebben az esetben a végálláskapcsoló nyitja vagy zárja az elektromos érintkezőit.

A végálláskapcsolókat különféle területeken használják, mint például külső környezetben, mert a jó tűrőképessége, könnyű telepítési lehetősége és megbízható a működése. A végálláskapcsoló telepítésénél néhány fontos szempont: futólagos helymeghatározás, és végül egy mozgó tárgy (például egy ajtó), ezeket a szempontokat vették figyelembe először egy objektum mozgáshatárának meghatározásakor, innen ered a „végálláskapcsoló” elnevezés.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Stephen Herman, Industrial Motor Control Cengage Learning, 2009 chapter 11 "Limit Switches" ISBN 1435442393

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Limit switch című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.