Várak a 11–13. századi Magyarországon
A Magyar Királyságban az Árpád-korban épült várak túlnyomó többsége földvár volt. E hagyományos megnevezés nem problémamentes, hiszen a korszakban épült várak konstrukciójára a faszerkezettel megerősített földsánc volt jellemző. Ezt igazolja, hogy a korabeli latin nyelvű források a használatban lévő várakat egyszerűen a castrum, illetve civitas szavakkal nevezték meg, míg a castrum terreum (földvár) megnevezést a már elpusztult építményekre használták.[1]
A várépítészet megjelenése[szerkesztés]
A 11. századot megelőző magyarországi várépítészetről bizonyítékok hiányában aligha lehet beszélni. Régészeti kutatások szerint a várépítés a 11. században indult meg Magyarországon, szorosan összefüggve az államalapítással. Ezen korai várak szinte egységes építési módszerrel készültek, általában az I. István által létrehozott megye- és várrendszer hatalmi központjait jelentették. Ugyanakkor tudni számos olyan korai várról, amely nem megyeszékhelyen épült. Ezek feltehetően gazdagabb családok tulajdonában álltak, így gazdasági jelentőségük is volt.[1]
Vár és társadalom[szerkesztés]
A 11-13. századra jellemző politikai, társadalmi és gazdasági struktúra jelentős mértékben kapcsolódik a kor várszervezetéhez. E szervezet az egyes várakon nyugvó hatalmi apparátus volt. A vár rendelkezett katonai erővel, amely támadás esetén biztosította a várnép védelmét.[2] A várnép a vár termelő rétegét alkotta, amely a rá kivetett adó alapján két részre osztható: vagy meghatározott mennyiségű terménnyel adózott, vagy kézműves cikkekkel látta el a várat.[3]
Az előbbi réteg többnyire a vár alatt elhelyezkedő suburbia területén lakott, míg az utóbbi csoport, a mesterségek szerint, külön falvakat alkotott.[4] A várak belseje szintén lakott terület volt. A korabeli oklevelek belső épületekként az ispán lakhelyét, raktárakat, istállót, börtönöket említenek.[5] Régészeti ásatások egyes várbelsőknél templomokat is feltártak.[1] A 13. századra a 11. században épült várak fokozatosan elvesztették gazdasági és társadalmi szerepüket, leváltották őket a Magyarországon is megjelenő kővárak. A korábbi föld-fa konstrukciókat vagy átépítették, vagy elnéptelenedtek.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d szerk.: Visy Zsolt: Magyar régészet az ezredfordulón, 329-331. o. (2003)
- ↑ Kristó Gyula. Magyarország története 895-1301, 102. o. (2019)
- ↑ szerk.: Székely György, Bartha Antal: Magyarország története – Előzmények és magyar történet 1242-ig, I. kötet, 782. o. (1984)
- ↑ Györffy György. István király és műve, 205. o. (1977)
- ↑ szerk.: Székely György, Bartha Antal: Magyarország története – Előzmények és magyar történet 1242-ig, I. kötet, 788. o. (1984)
