Váradi Sámuel
| Váradi Sámuel | |
| Született | 1773 Nagyenyed |
| Elhunyt | 1857. november 30. (83-84 évesen)[1] Nagyenyed |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Bécsi Egyetem (–1804, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Váradi Sámuel (Nagyenyed, 1773. – Nagyenyed, 1857. november 30.) orvos.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Váradi Sámuel és Lippai Mária voltak. Bécsben kapott orvosdoktori diplomát 1804-ben. Bécsben dolgozott az egyetem szülészeti osztályán, aztán visszatért szülővárosába (1805), ahol több mint három évtizeden át folytatott orvosi gyakorlatot (1810-től). 1817-ben Alsó-Fehér megye orvosa lett. 1831-ben részt vett a kolerajárvány megfékezésében. 1833-ban Szász Károllyal megalapította a nagyenyedi polgári kaszinót.
Magánélete[szerkesztés]
1822-ben házasságot kötött Boér Rozáliával.
Művei[szerkesztés]
- A tehén himlő, avagy a vaktzina természetének és terjesztése módjának rövid előadása (Bécs, 1802)
- Utasítás a selyem és eperfa tenyésztésére (Nagyenyed, 1842)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16388.htm, Váradi Sámuel, 2017. október 9.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/5.1.7/1965_036_scheitz_varadi_samuel.pdf[halott link]
További információk[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8