Uperoleia aspera

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uperoleia aspera
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Myobatrachidae
Nem: Uperoleia
Gray, 1841
Faj: U. aspera
Tudományos név
Uperoleia aspera
Tyler, Davies & Martin, 1981
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Uperoleia aspera témájú rendszertani információt.

Az Uperoleia aspera a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül az Uperoleia nembe tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália endemikus faja. Nagyjából 20 500 km²-es elterjedési területe Nyugat-Ausztrália északnyugati részére, a Kimberley régióra korlátozódik.[1][2][3]

Megjelenése[szerkesztés]

Kis termetű békafaj, testhossza elérheti a 3,5 cm-t.[3] Háta sötétbarna, fekete foltokkal tarkított. A karok felső része a vállnál halvány barnássárga. Hasának felső fele fehér, alsó fele rózsaszínű; a hímek torka szürke. A pupilla vízszintes, az írisz aranyszínű. Az ágyék és a combok hátsó része élénkvörös. Ujjai között nincs úszóhártya, ujjai végén nincsenek korongok. A paratoid mirigyek nagy méretűek és halvány barnássárgák.[3]

Életmódja[szerkesztés]

Nyáron, az esős évszakban szaporodik. A petékről nincs feljegyzés, de valószínűleg hasonlóak más Uperoleia-fajokéhoz, és a nőstények az elárasztott gyepterületek tavacskáiba és árkaiba helyezik őket. Az ebihalak akár 3 cm hosszúak is lehetnek, aranyszínűek, a farkuk vége fekete. Gyakran a víztestek alján maradnak, nincs feljegyzés arról, hogy mennyi idő alatt fejlődnek békává.[3]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Populációja stabil, több természetvédelmi területen is megtalálható.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]