Ungár–Mayer-palota
| Ungár–Mayer-palota | |
.jpg) | |
| Az épület Dugonics tér felőli oldala | |
| Cím | Szeged, Kárász utca 16. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1910-1911 |
| Rekonstrukciók évei | 1999 |
| Építési stílus | szecesszió |
| Felhasznált anyagok | vasbeton |
| Építész(ek) | Magyar Ede |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 46° 15′ 02″, k. h. 20° 08′ 48″46.250694°N 20.146611°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 02″, k. h. 20° 08′ 48″46.250694°N 20.146611°E | |
 | |
Az Ungár–Mayer-palota Szeged belvárosában álló szecessziós bérpalota, amely a város egyik jelképének számít. 1910 és 1911 között épült a neves építész, Magyar Ede tervei alapján, nevét a két megrendelő vállalkozóról, Ungár Benőről és Mayer Áronról kapta.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1900-as évek elején Magyar Ede az egyik legkeresettebb szegedi építésznek számított. Ungár Benő és Mayer Áron őt bízták meg 1908-ban egy nagy méretű, látványos bérpalota megtervezésével. Az eredeti, engedélyeztetett terveken még egy szimmetrikus, leginkább a budapesti Gresham-palotára hasonlító épület szerepelt, végül ezt erősen módosította az építész, és egy egyedi, aszimmetrikus kialakítás mellett döntöttek.[1]
Az 1910 és 1911 közötti munkálatok során a kivitelező Pick és Tóbiás cég az építkezés során több kihágást is elkövetett. Az építkezést korábban elkezdték, mint ahogyan az engedélyt megkapták volna, valamint a lakásokba is lakhatási engedély nélkül kezdődött meg a beköltözés. Az épület szerkezete vasbetonból készült, amely a 20. század elején még teljesen új építőanyagnak számított. Ennek terveit és a statikai számításokat Zielinszky Szilárd, a magyarországi vasbetonépítés úttörője készítette, aki nem sokkal korábban a szintén úttörőnek számító vasbeton szegedi víztornyot is tervezte.[2] A szerkezet teherpróbáját 1911. április 7-én végezték nagy érdeklődés mellett.[1]
Mivel az épület igen forgalmas helyen található, a földszinten nagy üvegkirakatú üzlethelyiségeket – kezdetben a Corso Kávéházat, majd Dreher Sörcsarnokot – alakítottak ki különösebb díszek nélkül, ezzel előrevetítve a premodern stílust. Az üzlethelyiségeket később több részre osztották. Többek között a sarkon nyílt meg a Szent István Társulat könyvesboltja és a Del-Ka Rt. cipőüzlete. A második világháború miatt 1941-ben óvóhelyet alakítottak ki a pincében.[3]
Az 1950-es években a nagy polgári lakásokat felosztották, az épületet pedig elhanyagolták, így annak állapota erősen leromlott. Az eredeti kirakatokat és portálokat egységesen eljellegtelenítették.[4] 1989-ben a Dugonics tér felől az épület néhány, stílusának utánérzésében fogant, osztott faportált kapott. Az 1999-es felújítás során visszanyerte eredeti fényét, és azóta is Szeged egyik legszebb nevezetességének számít.[5][6]
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az épület Szeged központjának egyik legfrekventáltabb pontján, a Somogyi utca és a sétálóutca Kárász utca sarkán áll, de az út túloldalán nyíló Dugonics térnek is az egyik sarját képzi. Mellette áll a város másik meghatározó építménye, a Szegedi Tudományegyetem rektori épülete. A palota már az építése idejében több okból is különlegesnek számított. Ez volt Szeged másodikként elkészült háromemeletes épülete, és az első, amelyik vasbetonból épült.[4]
Felfelé haladva a homlokzat egyre kidolgozottabb, döntően geometrikus formákat használó díszítésekkel borított.[7] A legfeltűnőbb díszítőelem a sarkon magasodó torony, amelyet bádogból készült táncoló kisasszonyok díszítenek. A díszes kupolát támasztó, körben összekapaszkodó lányokat Halm Mihály bádogosmester készítette, a kupolát emellett további bádog virágfüzérek dekorálják. A további lakatosmunkákat Szeged egyik legnevesebb díszkovácsa, Kecskeméti Antal végezte, míg a szobrászati munkákat Varga Sándor és Tóásó László készítették.[1]
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Ungár–Mayer-palota a Dugonics téri szökőkút víztükrében
Az Ungár–Mayer-palota
Néptánc a Dugonics téren, az Ungár–Mayer-palotával a háttérben
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- 1 2 3 Zoltán, Bene (2018. február 28.). "Csizmadia Edit: Ólomlányok tánca a város felett". Szeged várostörténeti és kulturális folyóirat. Hozzáférés: 2024. július 12..
- ↑ "Zielinski Szilárd". Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék. Hozzáférés: 2024. október 1..
- ↑ zárterkély (2023. október 18.). "Ungár-Mayer-palota". zarterkely.hu. Hozzáférés: 2024. július 12..
- 1 2 "Szeged". www.sulinet.hu. Hozzáférés: 2024. október 1..
- ↑ Laza. "Ungár-Mayer palota, Szeged | Társasház | Épületek". Kitervezte.hu. Hozzáférés: 2024. július 12..
- ↑ János, Zubreczki Dávid, Bődey (2019. augusztus 18.). "A szegedi szecessziónak sajátos íze van". index.hu. Hozzáférés: 2024. október 1..
{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "Ungár-Mayer-ház (Szeged, Kárász utca 16.) | Iparművészeti Múzeum Gyűjteményi Adatbázis". gyujtemeny.imm.hu. Hozzáférés: 2024. július 12..