Ugróhangya

Ugróhangya
	Indiai ugróhangya (Harpegnathos saltator)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Hártyásszárnyúak (Hymenoptera);
Alrend:	Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita);
Alrendág:	Fullánkosok (Aculeata);
Öregcsalád:	Hangyaszerűek (Formicoidea);
Család:	Hangyák (Formicidae);
Alcsalád:	Barázdáshangya-formák(Ponerinae);
Nemzetség:	Barázdáshangya-rokonúak (Ponerini);
Nem:	Harpegnathos; Jerdon, 181
Típusfaj
	Indiai ugróhangya (Harpegnathos saltator)''; Jerdon, 181
Fajok
	Harpegnathos empesoi Chapman, 1963; Harpegnathos hobbyi Donisthorpe, 1937; Harpegnathos macgregori Wheeler & Chapman, 1925; Harpegnathos medioniger Donisthorpe, 1942; Harpegnathos pallipes (Smith, 1858); Indiai ugróhangya (Harpegnathos saltator) Jerdon, 1851; Fekete ugróhangya (Harpegnathos venator) (Smith, 1858);
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ugróhangya témájú kategóriát.

Az ugróhangya (Harpegnathos) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe sorolt hangyák (Formicidae) családjában a barázdáshangya-rokonúak (Ponerini) nemzetségének egyik neme alig féltucat fajjal.

Származása, elterjedése

Fajai Dél-és Délkelet-Ázsiában élnek.

Megjelenése, felépítése

A poneromorf hangyák közé tartozik (Tartally). Jellegzetesek kaszához hasonlóan hosszú, alig ívelt rágói. A konvergens evolúció eredményeképpen megjelenése igen hasonló az Ausztráliában élő vörös buldoghangya (Myrmecia) nem hangyáira — ennek megfelelően szemei feltűnően nagyok. Dolgozóinak van spermatasakja; ez a poneromorf fajok között nem ritkaság.

Életmódja, élőhelye

A többi poneromorf hangyához hasonlóan valamennyi faja ragadozó; csaknem kizárólag más rovarokra vadászik. (Tartally). Eközben a ragadozó hangyák nagy többségétől eltérően nem annyira szagnyomokat követ, hanem a vörös buldoghangyához (Myrmecia) hasonlóan főleg látására hagyatkozik. Az elejtett prédát nyersen hurcolja be a fészekbe, mivel — ugyancsak a vörös buldoghangyához hasonlóan — emésztőrendszere előemésztésre nem alkalmas.

Neve arra utal, hogy jól ugrik. Az indiai ugróhangya (Harpegnathos saltator) szöcskeként ágról ágra ugrálva nagyobb távolságokat tehet meg. Ehhez nem a lábaival rugaszkodik el, hanem a tora alá görbíti a fejét, és ebből a helyzetből pattan esetenként akár egy métert is (Urania 301. old.).

Lárváik kokonban bábozódnak. de a kokont nem tudják megszőni, ha a dolgozók nem hordanak köréjük törmeléket, például egy kevés tőzeget (Tartally).

Szaporodása

Ha a királynő elpusztul, a dolgozók dominanciaharcba kezdenek, majd a domináns egyed elkezd petézni (ú.n. „gamergate” lesz belőle). Később jó eséllyel párosodik is egy, lehetőleg más bolyból származó hímmel (ilyen hiányában a terméketlen petéiből kikeltek egyikével), és innen fogva ismét képesek dolgozókat vagy akár királynőket is kinevelni.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Harpegnathos című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

Források

Csathó et al.: Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae). Állattani Közlemények 106. é. 1-2. szám, 1–56. old.
Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. 307 old.
Tartally: Tartally András: A hangyatartás legfontosabb praktikái hangyászoktól
Urania: Urania Állatvilág. Rovarok. Kurt Günther et al., 1968. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. 584 old.