Tyustyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tyustyán
Tyushtya the Great.jpg

Tyustyán vagy Tyustya a mordvin (erza és moksa) hősi énekek központi szereplője, illetve egy róla szóló eposz címe.

Alakja, legendái[szerkesztés]

Tyustyán, népének fejedelme és papja a mordvin epikus költészet egyik legősibb rétegében, a hősi énekekben szerepel. A legendák némelyikében Pures fejedelem fiának is nevezik, másutt a vihar és háború istenének, valamint egy földi leánynak gyermeke. Szarvból készült kürtjének neve torama.[1] Halála előtt ezt népének adományozta, hogy, ha valamilyen veszély fenyegeti a mordvinokat, fújják meg, és így hívják össze a népnek a világ különböző tájaira szétszóródott tagjait.

A tudományban és az irodalomban[szerkesztés]

A jelentős mordvin néprajzkutató és író, Vaszilij Radajev Tyustyánt a Kalevala Vejnemöjnenjéhez hasonlítja, és kürtjét, a toramát a finn hős kanteléjével veti egybe. Radajev a Tyustyán vezér tetteiről szóló erza és moksa népi énekek alapján egy terjedelmes eposzt (Tyustya) is szerkesztett, mely 1991-ben jelent meg. Ezt magyarra Ének Tyustya fejedelemről címmel Dugántsy Mária fordította le.[2]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Csepregi Márta: Finnugor kalauz, 1998; ISBN 963-243-813-2
  • Domokos Péter: A Kalevala nálunk és nyelvrokonainknál. in: Kortárs irodalmi és kritikai folyóirat, 44. évf. 12. sz. (1999) internetes kiadás, elérés: 2009. december 9.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A csodaszarv legendája avagy a Torama
  2. Vaszilij Radajev: Ének Tyustya fejedelemről. Balassi Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 978-963-506-287-4