Tyndall-jelenség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tyndall-jelenség erdőben
Tyndall-jelenség templomban
Kolloidokban (pl. füst, köd) a lézerfény is láthatóvá válik

A Tyndall-jelenség kolloidokban lejátszódó fényszóródási jelenség. Elnevezését felfedezőjéről, John Tyndall-ról kapta. A jelenség során a kolloidokba érkező fényt a kolloidban lévő részecskék szórják. A szóródási jelenség akkor a legerősebb, ha a szóró részecskék sugara a fény hullámhosszához hasonló: 2r \ge \lambda \ge r , ahol „r” a részecskék sugara és „λ”(Lambda) a beeső fény hullámhossza. A részecskék a fényt sokkal nagyobb valószínűséggel szórják tovább a beérkező fotonok mozgási irányával megegyező irányban. A jelenség a hétköznapi életben is gyakran megfigyelhető. Ilyen például a felhők közül előbukkanó napsugár pászma, vagy a zseblámpa fénye ködös, párás időben.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]