John Tyndall

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
John Tyndall
JohnTyndall(1820-1893),Engraving,SIL14-T003-09a cropped.jpg
Életrajzi adatok
Született1820. augusztus 2.
Leighlinbridge, Írország
Elhunyt1893. december 4. (73 évesen)
Hindhead, Anglia
Ismeretes mint
  • fizikus
  • glaciológus
  • hegymászó
  • feltaláló
  • filozófus
Nemzetiség ír
Állampolgárság brit
Házastárs Louisa Charlotte Tyndall
Iskolái Marburgi Egyetem
Pályafutása
Szakterület fizika
Kutatási terület fénytan, hangtan
Munkahelyek
Queenwood College tanár
Jelentős munkái Tyndall-jelenség
Szakmai kitüntetések
  • Royal Society tagja
  • Royal-érem (1853)
  • Rumford-érem (1864)
  • honorary doctor of the University of Edinburgh (1867)
  • Bakerian Lecture (1881, 1864, 1861, 1855)

Hatással volt Jožef Stefan
Hatással voltak rá Michael Faraday

John Tyndall aláírása
John Tyndall aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz John Tyndall témájú médiaállományokat.

John Tyndall (Leighlinbridge, 1820. augusztus 2.Hindhead, 1893. december 4.) Írországban született brit fizikus.

Életpályája[szerkesztés]

1848-ban Marburgba, majd Berlinbe ment, hogy ott felsőbb tanulmányait végezze. Hazájába visszatérve a Queenwood College tanára lett. 1851-ben találkozott Thomas Henry Huxley-val, akivel életre szóló barátságot kötött. 1853-ban meghívták a Royal Institution fizikai tanszékére, ahol Michael Faraday munkatársa és barátja lett. 1887-ben nyugalomba vonult.

Munkássága[szerkesztés]

Főleg az energiamegmaradás törvényének következményeit kutatta. Nagyon érdekelte az energia különböző fajtáinak (diamágnesesség, sugárzó meleg, hang) terjedése.

Nevezetesek gleccserkutatásai — ezt a munkát Huxley-val kezdte, majd egyedül folytatta, és jelentős eredményeket ért el a jégfolyás mechanizmusának tisztázásában.

A fény szóródását is vizsgálta különböző közegekben; így fedezte fel a később róla elnevezett Tyndall-jelenséget. Kísérletekkel megmutatta, hogy a föld felszínéről az ég azért látszik kéknek, mert a légkörbe érkező napsugarak szóródnak a légkört alkotó molekulákon, mielőtt a szemünkbe érkeznének.

Felfedezte, hogy a nedves levegő hőmérséklete kevéssé változik, miközben hőt nyel el. Igazolta, hogy az élelmiszer nem romlik meg, amikor csíramentes levegőben tartják; ezzel cáfolta a spontán nemzés elméletét.

Művei[szerkesztés]

Első műveit Németországban, németül írta.

  • Die Schraubenfläche mit geneigter Erzeugungslinie (Marburg 1850)
  • The glaciers of the Alps (London 1860)
  • On radiation (1865)
  • Contributions to molecular physics (1872)
  • Six Lectures on Light (1873)
  • Heat considered as a mode of motion (7. kiadás: 1887)
  • The forms of water in clouds and rivers, ice and glaciers (6. kiadás: 1876)
  • Faraday as a discoverer (4. kiadás: 1884)

Előadásai[szerkesztés]

Számos előadást is tartott; ezek fordításai igen népszerűek voltak.

  • Notes on electricity (1870)
  • Lectures on electricity (1870)
  • Natural philosophy in easy lessons (1869)

Források[szerkesztés]