John Tyndall

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Tyndall
JohnTyndall(1820-1893),Engraving,SIL14-T003-09a cropped.jpg
Életrajzi adatok
Született 1820. augusztus 2.
Leighlinbridge, Írország
Elhunyt 1893. december 4. (73 évesen)
Hindhead, Anglia
Nemzetiség ír
Állampolgárság brit
Iskolái Marburgi Egyetem
Pályafutása
Szakterület fizika
Kutatási terület fénytan, hangtan
Munkahelyek
Queenwood College tanár
Jelentős munkái Tyndall-jelenség
Szakmai kitüntetések

Hatással volt Jožef Stefan
Hatással voltak rá Michael Faraday

John Tyndall aláírása
John Tyndall aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz John Tyndall témájú médiaállományokat.

John Tyndall (Leighlinbridge, 1820. augusztus 2.Hindhead, 1893. december 4.) Írországban született brit fizikus.

Életpályája[szerkesztés]

1848-ban Marburgba, majd Berlinbe ment, hogy ott felsőbb tanulmányait végezze. Hazájába visszatérve a Queenwood College tanára lett. 1851-ben találkozott Thomas Henry Huxley-val, akivel életre szóló barátságot kötött. 1853-ban meghívták a Royal Institution fizikai tanszékére, ahol Michael Faraday munkatársa és barátja lett. 1887-ben nyugalomba vonult.

Munkássága[szerkesztés]

Főleg az energiamegmaradás törvényének következményeit kutatta. Nagyon érdekelte az energia különböző fajtáinak (diamágnesesség, sugárzó meleg, hang) terjedése.

Nevezetesek gleccserkutatásai — ezt a munkát Huxley-val kezdte, majd egyedül folytatta, és jelentős eredményeket ért el a jégfolyás mechanizmusának tisztázásában.

A fény szóródását is vizsgálta különböző közegekben; így fedezte fel a később róla elnevezett Tyndall-jelenséget. Kísérletekkel megmutatta, hogy a föld felszínéről az ég azért látszik kéknek, mert a légkörbe érkező napsugarak szóródnak a légkört alkotó molekulákon, mielőtt a szemünkbe érkeznének.

Felfedezte, hogy a nedves levegő hőmérséklete kevéssé változik, miközben hőt nyel el. Igazolta, hogy az élelmiszer nem romlik meg, amikor csíramentes levegőben tartják; ezzel cáfolta a spontán nemzés elméletét.

Művei[szerkesztés]

Első műveit Németországban, németül írta.

  • Die Schraubenfläche mit geneigter Erzeugungslinie (Marburg 1850)
  • The glaciers of the Alps (London 1860)
  • On radiation (1865)
  • Contributions to molecular physics (1872)
  • Six Lectures on Light (1873)
  • Heat considered as a mode of motion (7. kiadás: 1887)
    • magyarul: A hő mint a mozgás egyik neme (1872, a természettudományi társaság kiadványa)
  • The forms of water in clouds and rivers, ice and glaciers (6. kiadás: 1876)
  • Faraday as a discoverer (4. kiadás: 1884)

Előadásai[szerkesztés]

Számos előadást is tartott; ezek fordításai igen népszerűek voltak.

  • Notes on electricity (1870)
  • Lectures on electricity (1870)
  • Natural philosophy in easy lessons (1869)

Források[szerkesztés]