Turpan

Turpan
E Min minaret, Turfan
Közigazgatás
Ország	Kína
Rang	város
Irányítószám	838000
Körzethívószám	995
Népesség
Teljes népesség	622 903 fő (2010)
Földrajzi adatok
Terület	69 759,31 km²
Időzóna	UTC+8
é. sz. 42° 57′ 00″, k. h. 89° 10′ 56″42.95, 89.182222222222
A Wikimédia Commons tartalmaz Turpan témájú médiaállományokat.

Turpan (a Turpan a város ujgur nevének átírása, arab írással: تۇرپان, kínaiul: 吐鲁番市 /Turfan/ Pinjin átírással: Turfán) egy prefektúraszintű város a Kínai Népköztársaságban, a Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület központjában. A közigazgatási terület területe 69 324 km², kb. 570 000 lakossal (2004). A kormány székhelye Kaocsang kerületében van.

Földrajza

Homokkő erózió a Flaming hegységben

Turpan a Tien-san hegység keleti szélén fekszik, körülbelül a 41 ° 12 „43 ° 40” északi szélesség 87 ° 16 „91 ° 55” keleti hosszúság. Legalacsonyabb pontján, az Aydingkol-tó partján fekszik, 154,50 méterrel a tengerszint alatt. Ez a harmadik legmélyebb pont a világon, a Holt-tenger és az Assal tó után. A Takla-Makán sivatag északi peremén, Turpan városától keletre a Tien-san hegységben fekszenek a Lángoló-hegység és Kaocsangi-hegység kopár, erodált, vörös homokkő-dombjai, melyek vöröshomokkő alapkőzetének eróziója által okozott mély árkok. Különlegességük, hogy a nap bizonyos időszakaiban lángoló megjelenést kölcsönöznek a hegyeknek. A hegyek megközelítőleg 100 km hosszan és 5-10 km szélesen, a kelet-nyugati határokon átnyúlva húzódnak (Turfáni-mélyedés). A Lángoló-hegység átlagos magassága 500 m, és néhány csúcsa eléri a 800 méter magasságot is. A hegyvidék éghajlata durva, a rendkívül magas nyári hőmérsékletek Kínában a legforróbb hellyé teszik, gyakran elérve az 50 °C-ot, vagy annál magasabb értéket is. A hely népszerű turisztikai helyszín, számos fontos paleontológiai maradvány is található a területen, mint pl. a Turpan város mellett található rejtélyes kínai kőkörök (Lianmuqin).

Klíma

Turpanban kontinentális sivatagi éghajlat (BWk) uralkodik rendkívül forró nyárral és hideg téllel, az éves csapadékmennyiség mindössze 16 mm.

Története

Turpan, utcarészlet szőlőlugasokkal

A helyről az első ismert adat a Turpan oázisában fellelt néhány elefántcsont volt az első évezredtől. A kínai források a Kr. e. időkből a Turpan Királyságot említették először, amely a területet átmenetileg meghódította, de hamarosan visszanyerte függetlenségét. Az első évszázadok során Turpan lakossága többnyire Tokhar volt, akik Kínában és Szogdiában is éltek. Az 5. a 7. században Turpan türk uralom alatt volt, 640-ben Kína foglalta el, melynek uralmát 790-ben a tibetiek váltották fel. 843-ban Turpan a második ujgur birodalom részévé vált. A 11–12. században Kelet-Turkesztán területén a Turfáni Fejedelemség dominált, melynek két legfontosabb városa Turpan és Bes-balik volt. Bes-balik közigazgatási és politikai központként működött, a fejedelemség kereskedelmi és kulturális központja pedig Turpan/Kocsó volt.

Az 1120-as évek végén a Turfáni Fejedelemség a nyugat felé húzódó karakitajok fennhatósága alá került, de ez belső ügyeiket lényegesen nem érintette, a függés adó fizetésében jutott kifejezésre. 1209-ben a turfáni ujgurok uralkodója, Barcsuk-idikut behódolt a terjeszkedő Mongol Birodalom fejének, Dzsingisz kánnak.

Az egykori selyemút mentén fekvő város a buddhista kultúra egyik fellegvára volt, templomokkal, kolostorokkal, kéziratos és fanyomatos könyvekkel, ahol szanszkrit, kínai, tibeti és tohár nyelvű buddhista írásbeliség létezett. A terület fő vallási és kulturális központja Turpan volt.

Turpan település mai lakóinak többsége ujgur. Az ujgurok nagy része a 10. században már a buddhizmust követte, és az ujgur nyelvű irodalom többsége is a buddhista kánon különböző műveinek a fordításából állt, melyek a buddhizmussal kapcsolatos vallástörténeti kutatások páratlanul gazdag forrásai: sok, ma már elveszett vagy más variánsban megőrzött buddhista szöveg mára csak ujgur fordításban maradt fenn. Ezek a hihetetlenül értékes régi kulturális emlékek ma Európa nagy gyűjteményeiben vannak, legtöbbjüket ugyanis a 19. század végén és a 20. század első évtizedében tárták fel különböző európai expedíciók. Különösen gazdag anyagot gyűjtöttek a berlini porosz Turpan-expedíciók, valamint Stein Aurél tunhuangi útja során, de jelentős francia és orosz kutatóutak is indultak, később pedig a japánok is csatlakoztak a gyűjtéshez, melynek eredményeként ma a világ leggazdagabb ujgur (és általában régi turkesztáni) anyagai Berlinben, Londonban, Párizsban, Szentpéterváron és néhány japán gyűjteményekben találhatók.

Gazdasága

A város gazdasága korábban a környék mezőgazdaságán és a gyümölcstermesztésen alapult, fő termékei: gyapot, eperfa, kajszibarack, dinnye és szőlő. Az 1980-as évek óta jelentősen nőtt a helyi ipar, vegyi anyagokat, feldolgozott élelmiszereket, építőanyagokat és textileket előállító üzemek; szén- és sóbányák.

A környék nevezetességei

Turfán, Bezeklik ezer buddha-barlangok

• Bezeklik barlangok - A Bezeklik barlangok a kínai Xinjiangban találhatók, Turpan közelében. Három buddhista festmény maradt fenn itt.
• Csiaoho romjai (pinjin: Jiaohe) - Turfantól 8 km-rel nyugatra találhatók. A Han-dinasztia határvárosa volt, míg Dzsingisz kán el nem pusztította.
• Kaocsang romjai - Kaocsang vagy Karakhoja Turfantól 45 km-el keletre fekvő a Han-dinasztia és a Tang-dinasztia helyőrségei számára épült egykori erődváros, és több mint ezer évig a Turpan régió fővárosa, a karaván kereskedők megállási helye és piaci városa volt.
• Kárézek, vagy Qanat - Egy Iránban is használt öntözőrendszerhez hasonló föld alatti csatornák rendszere, amely a hegyi lefolyásból származó vizeket a tengerszint alatt lévő mélyedésekben lévő medencékhez továbbítja. A Turfáni-mélyedés területén az öntözésnek ez a formája a mai napig elterjedt és hatékony módja annak, hogy a hegyek lábánál kifolyó vizet összegyűjtsék.
• Kőkörök - A rejtélyes, méretüket és alakjukat tekintve igen változatos körökre még 2003-ban bukkantak Kína északnyugati részén, a Kaocsang-hegyekben, Turpan mellett egy 6,6 négyzetkilométeres területen.
• Tárim múmiák

Kaocsang romjai

• 
• 
• 

Bezeklik barlangok

• 
• 
• 
• 

Csiaoho romjai

• 
• 
• 

Források

• Pallas Nagylexikon
• Mult-kor [1], [2]
• Minap hu [3] Archiválva 2018. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A régi Belső-Ázsia története [4]
• Nacional Geographic [5]
• [6]
• [7]

A Wikimédia Commons tartalmaz Turpan témájú médiaállományokat.