Trícium
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A trícium (jele: T vagy 3H) a hidrogén radioaktív izotópja. Atommagja egy protonból és két neutronból áll. Szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Felezési ideje 12,32 (± 0,02) év,[1] hélium-3 izotóppá bomlik. A trícium természetes körülmények között akkor áll elő, ha kozmikus sugarak lépnek reakcióba a légköri gázokkal. Például ha egy neutron nitrogénnel ütközik, szén és trícium a reakció eredménye.
A tríciumból kiszabaduló elektronok előidézik a foszfor ragyogását, így a két elemből önmegvilágító eszközök készíthetők, például vészkijáratjelzések.
Elsőként Walter Russell jósolta meg a trícium létét az 1920-as években. Előállítani Ernest Rutherfordnak sikerült először 1934-ben, egy másik hidrogénizotópból, a deutériumból. Willard Libby jött rá, hogyan lehet tríciummal a víz, és így a bor korát is megállapítani.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ (2000) „Comprehensive review and critical evaluation of the half-life of tritium”. Journal of Research of the National Institute of Standards and Technology 105 (4), 541–549. o. DOI:10.6028/jres.105.043. PMID 27551621.