Tornai Pap István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tornai Pap István
a Tiszántúli református egyházkerület püspöke
Született 1602. április 10.
Elhunyt 1665?
Nemzetiség magyar
Püspökségi ideje
1657 tavasza – 1661 tavasza
Előző püspök
Következő püspök
Szathmári Lázár Miklós
Nógrádi Mátyás

Tornai Pap István (?, 1602. április 10. – ?, 1665?) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1657-től 1661-ig.

Életútja[szerkesztés]

Tanult Sárospatakon, ahol 1623-ban subscribált. Onnan rektornak ment Olaszliszkára, majd külföldre is ellátogatván, 1629. augusztus 21-én Leidenben lépett az egyetemi hallgatók sorába. 1632 végére jött vissza, s 1633 elejétől rektor volt Debrecenben, míg 1635 elején lelkész lett Hajdúböszörményben, 1641-ben Debrecenben. A debreceni egyházmegye 1652 tavaszán esperesnek, a tiszántúli egyházkerület 1657 tavaszán püspöknek választotta. 1659 nyarától Debrecenben nem marasztatván lelkésznek, hely nélkül volt 1661 tavaszáig, amikor püspöki állását odahagyva, Tarcalra távozott elsőpapnak. Pár évig, valószínűleg 1665-ig élhetett még.

Művei[szerkesztés]

  • De peccato actuali. (Leiden, 1630.)
  • De statu exaltationis Christi. (Uo. 1631.)

Előszót és üdvözlő verset írt Wollebius munkájának 1634-i debreceni kiadása mellé. Ugyancsak üdvözlő verset írt Laskai Matkó Jánoshoz (1630.)

Kéziratban maradtak a következő művei:

  • Quaestio, an propter desertionem fieri possit divortium?
  • Oratio pro pace publica (1658.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.