Toró Árpád
| Toró Árpád | |
| Született | 1930. augusztus 1. Kányád |
| Elhunyt | 2022. január 24. (91 évesen)[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, író |
| Iskolái | |
| Sírhelye | Kányád[1] |
Toró Árpád (Kányád, 1930. augusztus 1. – 2022. január 24.) erdélyi magyar orvos és emlékíró.
Életútja
[szerkesztés]Középiskoláit a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban kezdte, majd annak államosítása után az 1. sz. Líceumban végezte (1949); a marosvásárhelyi OGYI-n szerzett orvosi diplomát. 1957–1961 között körorvos Csíkkarcfalván, majd 1964-ig alorvos Csíkszeredában, 1964–1968 között szakorvos Marosludason, végül Székelyudvarhelyen, 1990-ben történt nyugdíjazásáig. Nyugdíjazása után áttelepült Magyarországra.
Munkássága
[szerkesztés]Közéleti cikkeket az országos és a helyi sajtóban közölt. Orvosi tapasztalatait Évszakok a nő életében című kötetében (Székelyudvarhely, 1991) foglalta össze. Nyugdíjasként írta meg visszaemlékezéseit: Egy öregdiák vallomása. Emlékképek szubjektív korrajz kíséretében (Székelyudvarhely, 1995). További, szintén memoárjellegű kötete: Mi, székelyek (Székelyudvarhely, 1998).[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 In memoriam dr. Toró Árpád, 2022. február 8.
- ↑ Toró Árpád: Mi székelyek : Vallomásos jellemrajz, MEK
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
.svg){kind=small}