Togaviridae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Togaviridae
Chikugunyavírusok elektronmikroszkópban
Chikugunyavírusok elektronmikroszkópban
Vírusbesorolás
Csoport: IV. csoport
Pozitív szálú ssRNS vírusok
Család: Togaviridae
genus
  • Alphavirus
  • Rubivirus
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Togaviridae témájú rendszertani információt.

A Togaviridae a vírusok egyik családja. Az ebbe a csoportba tartozó fajok emlősöket (köztük az embert), madarakat, szúnyogokat fertőznek meg és encefalitisszel, ízületi gyulladással, kiütésessel járó betegségeket okoznak. A családba két nemzetségben (Alphavirus és Rubivirus) 32 faj tartozik.[1][2]

Szerkezete[szerkesztés]

A család a Baltimore-féle osztályozási rendszer szerinti IV. csoportba tartozik, genomja pozitív szenzitású, lineáris, egyszálú RNS. Hossza 10-12 ezer nukleotid. 5'-végén metilált nukleotid "cap" ("sapka"), a 3'-végen poli-A farok található, vagyis szerkezetében az mRNS-re hasonlít. Ha bejutott a sejtbe, a genom önmagában is fertőzőképes. A vírusrészecske (virion) 60-70 nm átmérőjű, külső lipidburokkal rendelkezik. Alatta a fehérjekapszid ikozaéder alakú és 240 db monomerből tevődik össze. T-száma 4.[1][3][4]

Életciklusa[szerkesztés]

A vírus felszíni receptora az E-glikoprotein, amely a sejt receptorához kapcsolódik. Utóbbi nem ismert, de tudjuk hogy a togavírusok többféle sejttípust is képesek megfertőzni. A kapcsolódás után klatrin-indukálta endocitózissal a virion bekerül az endoszómába, ahol a lipidburka fuzionál az endoszóma membránjával és a kapszid átjut a citoplazmába, ahol a replikáció történik.

A vírusgenomról mint mRNS-ról átíródik egy poliprotein, amely feldarabolódva létrehozza azokat a fehérjéket, amelyek szükségesek az RNS-genom másolásához. Az egyszálú vírus-RNS kettős szálúvá egészül ki, majd szétválva az új szál templátul szolgál az új vírusgenomok szintéziséhez. A replikáció későbbi fázisában átíródnak a kapszidfehérjék, és amelyek szükségesek a virionok összeállásához. A kapszidok a citoplazmában szerelődnek össze, majd a genom befogadása után bimbózással szabadulnak ki a sejtből és közben a sejthártyából beszerzik a külső lipidmembránjukat.

A togavírusok gazdaszervezetei különböző emlősök (közte az ember), madarak, erszényesek, szúnyogok lehetnek. Az átadódás szúnyogcsípéssel vagy aeroszol útján történhet.[1]

Kutatásának története[szerkesztés]

A togavírusokat eredetileg a flavivírusok közé (azon belül az Alphavirus nemzetségbe) sorolták; a két család szétválasztására akkor került sor, amikor a szekvenciaadatok felgyülemlésével fény derült a két csoport közötti különbségekre.[3]

  • 19. század eleje - a rubeola betegség elkülönítése.
  • 1930 — a nyugati lóencefalitisz-vírus izolálása az Egyesült Államokban (az első izolált alphavírus).
  • 1933 — a keleti lóencefalitisz-vírus azonosítása az Egyesült Államokban.
  • 1938 — a venezuelai lóencefalitisz-vírus megtalálása.
  • 1941 — nyugati lóencefalitisz-járvány az USA-ban. 300 ezer ló és 3336 ember betegszik meg.
  • 1941 — Norman Gregg egy rubeolajárvány után feltűnően nagy számú, szürkehályoggal született csecsemőre lesz figyelmes. Felfedezi, hogy a terhesség alatti vírusfertőzés fejlődési rendellenességet okozhat.
  • 1942 — Ugandában izolálják az embert is megfertőző, enyhe encefalitiszt okozó Semliki Forest-vírust.
  • 1952 — Egyiptomban izolálják az ízületi gyulladást, kiütéseket okozó Sindbis-vírust.
  • 1959 — Ausztráliában izolálják az ízületi gyulladást, lázat okozó Ross River-vírust
  • 1962 — Sikerül sejttenyészetben szaporítani a rubeolavírust
  • 1964 — az utolsó nagy amerikai rubeolajárvány. Kb. 20 ezer csecsemő születik maradandó károsodással.[5]
  • 1969 — kidolgozzák a rubeola elleni oltást
  • 1971 — az utolsó venezuelai lóencefalitisz-járvány az USA-ban
  • 1972 — a rubeola-kanyaró-mumpsz (MMR) együttes vakcina kifejlesztése
  • 1986 — az embert is megfertőző Barmah Forest-vírus azonosítása Ausztráliában.[6]
  • 1991–92 — a legutolsó rubeola-világjárvány.
  • 2001 — Kutatók megfejtik a Semliki Forest-vírus felszíni fehérjének 3D szerkezetét.
  • 2005–2006 — chikungunya-járvány Réunion szigetén.[7]
  • 2006 — Chikungunya-járvány Indiában, több mint másfél millió megbetegedéssel.[8]

Taxonómia[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c Viral Zone. ExPASy. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  2. Virus Taxonomy: 2014 Release. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  3. ^ a b Togaviridae. stanford.edu
  4. Medical Microbiology, 5, Philadelphia: Elsevier Mosby (2005. szeptember 17.). ISBN 0-323-03325-3 
  5. (2006) „Elimination of Rubella from the United States: A Milestone on the Road to Global Elimination”. Pediatrics 117 (3), 933–935. o. DOI:10.1542/peds.2005-1760. PMID 16510677.  
  6. (1988) „Illness caused by a Barmah Forest-like virus in New South Wales”. The Medical Journal of Australia 148 (3), 146–147. o. PMID 2828896.  
  7. (2006) „Infectious Clones of Chikungunya Virus (La Réunion Isolate) for Vector Competence Studies”. Vector-Borne and Zoonotic Diseases 6 (4), 325–337. o. DOI:10.1089/vbz.2006.6.325. PMID 17187566.  
  8. (2006) „Emergence of chikungunya virus in Indian subcontinent after 32 years: A review”. Journal of vector borne diseases 43 (4), 151–160. o. PMID 17175699.  

Ez a szócikk részben vagy egészben a Togaviridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.