Tizanidin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tizanidine.svg
Tizanidin
IUPAC-név
4-klór-N-(4,5-dihidro-1H-imidazol-2-il)- 8-tia-7,9-diazabiciklo[4.3.0]nona-2,4,6,9-tetraén-5-amin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 51322-75-9
PubChem 5487
DrugBank APRD00128
ATC kód M03BX02
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C9H8ClN5S
Moláris tömeg 253,712 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus CYP 1A2
Biológiai
felezési idő
2,54 óra
Fehérjekötés 30%
Terápiás előírások
Alkalmazás orális

A tizanidin (INN: tizanidine) centrálisan, a harántcsíkolt izmokra ható, főleg gerincvelői támadásponttal rendelkező izomrelaxáns. A preszinaptikus alfa2-receptorok ingerlése révén gátolja az excitatórikus (N-metil-D-aszpartát-NMDA-receptorokat ingerlő) aminosavak felszabadulását. Az izomtónus fokozódásáért felelős poliszinaptikus reflexeket gátolja, az interneuronok szintjén ezáltal csökkenve a harántcsíkolt izmok tónusát. Mindezen túl a tizanidin mérsékelt centrális fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik.

Egyaránt hatásos akut fájdalmas izomgörcsökben és gerincvelői vagy cerebralis eredetű krónikus spasztikus izomtónus fokozódásban. Csökkenti a passzív mozgatással szembeni ellenállást, enyhíti a spazmust és clonust, javíthatja az izomerőt.

Védjegyezett nevű készítmények[szerkesztés]

  • Sirdalud