Tisztviselőtelep (Dorog)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tisztviselőtelep
Közigazgatás
Település Dorog
Alapítás ideje1916
Népesség
Teljes népesség281 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Elhelyezkedése
Tisztviselőtelep (Magyarország)
Tisztviselőtelep
Tisztviselőtelep
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 14″, k. h. 18° 43′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 14″, k. h. 18° 43′ 54″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisztviselőtelep témájú médiaállományokat.

A dorogi Tisztviselőtelep (vagy Bányatisztviselő-telep) a város legrégebbi kertvárosias telepe, a Hantken Miksa-Táncsics Mihály-Kossuth Lajos-Rákóczi utcák által határol területen fekszik, közvetlenül a városközpont szomszédságában.

Története[szerkesztés]

1911-ben Dorog lett a bányavidék központja, egyre több bányász és tisztviselő érkezett a településre, akiknek lakásokra volt szükségük, így a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. megbízásából 1916 és 1917 között felépült a Tisztviselőtelep a bányavállalat altisztjei és főtisztjei számára a vasút és a falu (ma városközpont) közötti területen, az akkori Vilmos császár (ma Hantken Miksa), Park (ma Táncsics Mihály), Kórház (ma Kossuth) és Vasút (ma Rákóczi) utcák által határolt területen.

Az eredetileg 47 lakásból álló kolónia két részből állt; az altisztek számára épült ikerházakból és a főtisztek számára épült korábbi villákból (utóbbiakat a szocializmus idején felosztották). A kertváros mellett épült fel a dorogi kórház, a bányafürdő és a bányavállalat központi irodaháza (2010-től a városi "intézmények háza"). A villák hátsókertjéből leválasztott területen épült fel 1968-1969-ben a Zrínyi Miklós lakótelep három kétemeletes panelépülettel.

2001-ben 113 házában 281 ember élt. A kertváros ma is elsősorban a magasabb jövedelműek és végzettségűek lakhelye; 2001-ben lakosságának 23%-ka volt felsőfokú végzettségű, szemben a 8,6%-os városi és a 12,6%-os országos átlaggal.

Elnevezései[szerkesztés]

Bányatisztviselő-telep, Tiszti- és altiszti kolónia, Segédtiszti és tisztviselői lakások, Tisztviselői lakások

A dorogi népnyelv korábban "Kezitcsókolom-telepnek" vagy "Úri negyednek" hívta, tréfásan utalva a lakóira.

Képek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Dorogi lexikon A–Zs. Szerk. Solymár Judit, Kovács Lajos. Dorog: Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság. 2000. ISBN 963-00-4973-2