Tisztatér-elv
A tisztatér-elv egy szoftverfejlesztési folyamat alapelve, amelynek célja igazolható megbízhatóságú szoftverek előállítása. A tisztatér-folyamatot Harlan Mills, Alan Hevner és kollégáik fejlesztették ki az IBM-nél.[1] Középpontjában a hibák megelőzése, nem pedig a hibák eltávolítása áll.
A „tisztatér” (angolul cleanroom) elnevezés az elektronikai iparban használt tisztatereket idézi, amelyek célja, hogy a gyártási tér szennyezettségének korlátozásával megelőzze a félvezetőkben létrejött hibákat azok gyártása során. A tisztatér-folyamatot először az 1980-as évek második felében használták. A bemutató projektek az 1990-es évek elején kezdődtek a katonaságban.[2] A tisztatér-folyamattal kapcsolatos közelmúltbeli munkák során megvizsgálták a tisztatér összevonását a CSP-ben kifejezett előírások által biztosított automatikus ellenőrzési lehetőségekkel.[3]
Alapelvei[szerkesztés]
A tisztatér-folyamat alapelvei a következők:
- Formális módszereken alapuló szoftverfejlesztés: a matematikai formalizmusokon alapuló eszköztámogatás magában foglalja a modellellenőrzést, folyamatszámítást és Petri-hálókat. A Box Structure Method (dobozszerkezeti módszer) egyik ilyen eszköze lehet a szoftvertermék meghatározásának és megtervezésének.[4] Annak ellenőrzése, hogy a program helyesen hajtja-e végre a specifikációt, csoportos áttekintéssel, gyakran szoftvereszköz támogatásával történik.
- Inkrementális végrehajtás statisztikai minőség-ellenőrzés alatt: A tisztatér-fejlesztés iteratív megközelítést alkalmaz, amelyben a terméket olyan lépésekben fejlesztetik ki, amelyek fokozatosan növelik a megvalósított funkcionalitást. Az egyes növekmények minőségét előre meghatározott szabványok alapján mérik, amellyel azt ellenőrzik, hogy a fejlesztési folyamat elfogadhatóan halad-e. Ha nem felel meg a minőségi előírásoknak, leállítják az aktuális iteráció tesztelését és visszatérnek a tervezési szakaszba.
- Statisztikailag megbízható tesztelés: A szoftver tesztelését a tisztatér-folyamatban statisztikai kísérletként végzik. A hivatalos specifikáció alapján kiválasztják és tesztelik a szoftver bemeneti és kimeneti reprezentatív részhalmazát. Ezután a mintát statisztikailag elemzik és megbecsülik a szoftver megbízhatóságának mértékét.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mills (1987. September). „Cleanroom Software Engineering”. IEEE Software 4 (5), 19–25. o. DOI:10.1109/MS.1987.231413.
- ↑ Foreman: Cleanroom Software Engineering Reference. Software Technology Roadmap. Software Engineering Institute (SEI), 2005. (Hozzáférés: 2006. április 27.)
- ↑ Guy H. Broadfoot és P. J. Hopcroft (2005). „Introducing formal methods into industry using Cleanroom and CSP”, Kiadó: Dedicated Systems e-Magazine.
- ↑ Linger (1994. April). „Cleanroom Process Model”. IEEE Software 11 (2), 50–58. o. DOI:10.1109/52.268956.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cleanroom software engineering című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
Szakkönyvek[szerkesztés]
- Stavely, Allan. Toward Zero-Defect Programming. Addison-Wesley (1999)
- Stacy J. Prowell and Carmen J. Trammell and Richard C. Linger and Jesse H. Poore. Cleanroom Software Engineering: Technology and Process. Addison-Wesley (1999)
- Jesse H. Poore and Carmen J. Trammell. Cleanroom Software Engineering: A Reader. NCC Blackwell (1996)
Ismeretterjesztő weboldalak[szerkesztés]
- Cleanroom Software Engineering - An overview. www.uta.edu. [2020. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
További olvasnivaló[szerkesztés]
- Tisztatér (mint steril munkatér)