Tirám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tirám
Thiram.png
IUPAC-név bisz(dimetil-tiokarbamoil)diszulfid
Más nevek TMTD
tetrametil-tiurám-diszulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 137-26-8
PubChem 5455
KEGG D06114
ATC kód P03AA05
UNII 0D771IS0FH
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C6H12N2S4
Moláris tömeg 240,43 g/mol
Megjelenés fehér–sárgásfehér kristályos por
Olvadáspont 155–156 °C
Oldhatóság (vízben) 30 mg/L
Veszélyek
Lobbanáspont 138 °C (280,4 °F)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A tirám a mezőgazdaságban gomba elleni porozószer, gabonaféléknél kontakt hatású vetőmag csávázószer[2]. Alkalmazható nyúl, patkány, őz elriasztására a termés védelmében.[3]

Az USA-ban 1948-ban regisztrálták nem-szisztémás gombaölő szerként.

Az emberi gyógyszerészetben filmkötszerekben alkalmazzák fertőtlenítő szerként (INN: thiram).

Filmkötszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmkötszerek vékony, áttetsző, féligáteresztő anyagok, melyek áteresztik a gyógyuló sebből távozó gőzöket és gázokat, de megakadályozzák a baktériumok áthatolását a környezet felől.[4] Kisebb sebek, égési sérülések ellen használatos. Gyakran tartalmaz fájdalomcsillapító és/vagy fertőzés elleni szereket is. A film vagy a sebre tapad a kötszerből, vagy aeroszol ill. splay formában kerül rá, és a seben jön létre.

A Nobecutan filmkötszerben a tirám a fertőzésgátló.[5]

Veszélyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Akut mérgező hatása szájon és bőrön keresztül alacsony, belélegezve közepes. A szemet közepesen, a bőrt csekély mértékben irritálja.

Laboratóriumi állatkísérletekben a mérgezés az idegrendszerben jelentkezett: az állatok letargikusakká váltak, mozgásigényük lecsökkent. Különféle magzati rendellenességeket okozott, de rákkeltő hatást nem tapasztaltak.

Fizikai/kémiai tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színtelen, jellegzetes szagú, fehér–sárgásfehér kristályos anyag. Vízben nem, acetonban, kloroformban és a legtöbb szerves oldószerben oldódik, éterben, alkoholban, szén-diszulfidban csak kevéssé. Nem oldható híg lúgokban, benzinben és alifás szénhidrogénekben.

Jogszabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 91/414/EGK irányelv I. melléklete szerint bizonyos feltételek mellett engedélyezett a növényvédő szerekben történő használata. A 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a tagországok ideiglenesen engedélyezhetik a tirám-tartalmú porozószer-készítmények használatát.[6]

Gyógyszerkészítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzetközi gyógyszerkereskedelemben:

Magyarországon nincs forgalomban.[7]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. U.S. Department of Agriculture, Soil Conservation Service. 1990 (Nov). SCS/ARS/CES Pesticide Properties Database: Version 2.0 (Summary). USDA - Soil Conservation Service, Syracuse, NY.
  2. Tóth Ágoston: Gabonafélék csávázása – termesztéstechnológiai elem és piacbiztonság-fokozás (MgSzH Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság)
  3. Thiram (EPA R.E.D facts)
  4. Filmkötszerek (Medigor)
  5. ^ a b Nobecutan (Generic Drugs)
  6. Az Európai Bizottság határozata (2004. április 26.) a 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az egyes vegyi anyagokra vonatkozó közösségi behozatali határozatok elfogadásáról
  7. Az OGYI adatbázisában még a hatóanyag sem szerepel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]