Ugrás a tartalomhoz

Telkes Mária

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Telkes Mária
SzületettTelkes Mária Terézia Zsófia[1]
1900. december 12.
Budapest
Elhunyt1995. december 2. (94 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1920)
Kitüntetései
  • Society of Women Engineers Achievement Award (1952)[2]
  • National Inventors Hall of Fame (2012)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Telkes Mária témájú médiaállományokat.

Telkes Mária (Budapest, 1900. december 12. – Budapest, 1995. december 2.) magyar származású amerikai tudós, feltaláló, a napenergia kutatásának egyik úttörője. Unokahúga Telkes Margit gyermekorvos, író.[4]

Apja Telkes Aladár (1875–1943)[5] a Fővárosi Takarékpénztár aligazgatója volt, anyja Lábán Mária (1879–1963).[6] A nyolc gyerek közül ő volt a legidősebb.[7] Nagyapja Telkes (Rubin) Simon (1845–1932) miniszteri főszámtanácsos, a Központi Névmagyarosító Társaság elnöke volt.

1920-ban a Budapesti Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon, majd Rybár István tanszékén lett asszisztens. 1924-ben szerezte meg a fizikai kémia területén a doktori fokozatot.[7] Nagybátyja, Ludvig Ernő segítségével, aki a clevelandi magyar konzul volt, 1924-ben az USA-ba költözött, és elhelyezkedett a clevelandi klinika biofizikai laboratóriumában, ahol George W. Crile mellett dolgozott. Másfél év múlva már az intézet biofizikai osztályának vezetője lett.[8]

Itt folytatott kutatásai közben alkotta meg az agyvelő infravörös sugárzásának mérése kapcsán az elektromos fényképezőgépet.[9] „Crile professzor vezetésével mutatták be a clevelandi klinika laboratóriumaiban az országos tudományos akadémia tagjainak azt a kísérletsorozatukat, mely Crile ama tételének bizonyítására hivatott, hogy az állati sejtek protoplazmája kisugározza magából a Nap fényét. E kisugárzás megfigyelésére és mérésére szerkesztett Telkes Mária egy rendkívül érzékeny fényelektromos műszert, amellyel a látható és infravörös láthatatlan hősugarakat lehet mérni.”[10] „Rowland és Crile, valamint Telkes Mária kimutatták, hogy a sejt élete bizonyos potenciálminimumhoz van kötve s a potenciálnak e minimum alá süllyedése, illetve teljes kiegyenlítődése a sejt halálát vonja maga után.”[11]

Amerika 11 legsikeresebb asszonyának egyike

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1934-ben a New York Times, a Cleveland Press s a Detroit Press összeállította Amerika legsikeresebb és legérdekesebb asszonyainak tizenegy nevet tartalmazó listáját, amelyen ott szerepelt Telkes Mária is,[9] sportolók, filmcsillagok és közéleti szereplők sorában, egyetlen tudósként.[12][13]

1937-ben az Az Est című napilap szerint „Dr. Telkes Mária Nap-gép találmánya olyan forradalmi jelentőségű a technikában, mint annak idején az autó feltalálása volt.”[14]

Találmányai, szabadalmai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként a napenergia hasznosításának lehetőségeivel foglalkozott. Szabadalmai közé tartozik egy mobil, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés, amelyet először az amerikai katonaság használt a második világháborúban. Az amerikai légierő megbízásából tervezett eszköz a háború utolsó éveiben az amerikai katonák alapfelszerelésévé vált. A műanyag labdára emlékeztető hordozható lepárlót két, egymástól vastag fekete textillel elválasztott rekesz alkotta. A felső rekeszből elpárolgó tengervíz sótartalma a textilen maradt, miközben a labda belső falán lecsapódó, a labda alsó rekeszébe csordogáló lecsapódó vízgőz ihatóvá vált.[13]

Már egyetemista korában is volt egy elektromos biztosíték és egy elektromos úton való dohány nemesítési találmánya.[14] Húsz szabadalmát tartják nyilván, amelyek többsége a napenergia hasznosításához kapcsolódik, de az ő tudományos felfedezése, amelyre a szabadalmi kérelmet 90 éves korában nyújtotta be,[7] a hideg tárolása is, amely új fejezetet nyitott az épületek klimatizálásában és a légkondicionáló-iparban.[9] 1946-ban nyújtotta be a sugárzó energia hőátadó készülékre, 1951-ben a hőtároló egységre, és 1952-ben a hő tárolására és felszabadítására szolgáló berendezésre vonatkozó szabadalmát.[7] 1954-ben alkotta meg az első fotovillamos (FV) eszközt, nátrium-szulfát oldatot használva.[15]

Nevéhez fűződik egy 1948-ban Boston közelében, Doverben épült, kizárólag napenergiával fűtött ház, amellyel korának nagy problémáját, a hőtárolás kérdését segített megoldani Glauber-só felhasználásával.[13] A napenergiával működő, hordozható sütőlap alternatív elnevezése Amerikában ma is az, hogy „Telkes-sütő”,[16] és a passzív házakat is szokás „Telkes-házként” emlegetni.[17]

Az 1950-es évektől a New York Egyetem, élete alkonyán – a vállalati szférába tett 1960-as évekbeli kitérője után – az 1970-es évektől a Delaware-i Egyetem kutatója lett.[7] 1977-ben innen vonult nyugalomba, de még halála előtt három évig szakértőként vették igénybe tudását.[18]

1952-ben elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját,[7] 1977-ben az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését és az Amerikai Napenergia Társaság Charles Greeley Abbot-díját kapta meg. 2012-ben örök helyet biztosítottak neki a legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében (National Inventors Hall of Fame).[13]

Nevét őrzi a 390743 Telkesmária kisbolygó.[19][20]

Élete utolsó éveiben a floridai Miamiben élt. 1995-ben, 70 év után először és utoljára tért vissza Magyarországra, ahol nem sokkal 95. születésnapja előtt elhunyt.[18] Élete során nem ment férjhez, és gyermeke sem született.[7]

  1. ↑ "FamilySearch" (angol nyelven).
  2. ↑ "swe.org/awards/individual-awards/". Hozzáférés: 2023. április 13.
  3. ↑ "www.invent.org/inductees/maria-telkes". Hozzáférés: 2023. április 13.
  4. ↑ Kései kezdő 168ora.hu, 2009. július 26.
  5. ↑ "Telkes (Rubin) Aladár születési bejegyzése a budai izraelita hitközség születési akv. 1/1875. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2022. október 5.
  6. ↑ Buza Péter (2009). "(Jórészt igaz) mese, mózeskosárral". Budapest (12): 12–15. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  7. 1 2 3 4 5 6 7 Shoshi Parks (2018. június 14.). "This woman realized the sun's potential long before the rest of the country" (angol nyelven). timeline.com. 2021. február 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. július 2.
  8. ↑ "Fiatal magyar vegyésznő amerikai karrierje". Budapesti Hírlap. 48 (245): 9. 1928. október 27.
  9. 1 2 3 Palasik Mária (2003). "A magyar nők a műszaki felsőoktatásban, a mérnöki pályán és a műszaki tudományokban a XX. században". Múltunk – politikatörténeti folyóirat (3): 132–158.
  10. ↑ "Állati sejtek protoplazmája a nap fényét sugározza ki magából". Az Ujság. 10 (285): 12. 1934. december 18.
  11. ↑ Tolnai Új Világlexikona 1. pótkötet A–H.
  12. ↑ "Dr. Telkes Mária Amerika legsikeresebb női között". Az Est. 26 (23): 9. 1935. január 27.
  13. 1 2 3 4 Balázs Zsuzsanna (2018. június 28.). "Amerikában Napkirálynőként tisztelik a magyar fizikust, akinek itthon a nevét se ismerik". Qubit.hu.
  14. 1 2 "Forradalmi jelentőségű NAP-GÉPET talált fel egy amerikai magyar mérnöknő". Az Est. 28 (224): 4. 1937. október 2.
  15. ↑ "Telkes Mária eredménye". Népszabadság. 70 (6): Hétvége melléklet 7. 2012. január 7.
  16. ↑ "Telkes Solar Cooker" (angol nyelven). Solar Cookers International. 2017. február 7. Hozzáférés: 2018. július 2.
  17. ↑ "Telkes's House" (angol nyelven). umbriaecoresort.com. 2017. november 5. Hozzáférés: 2018. július 2.
  18. 1 2 Wolfgang Saxon (1996. augusztus 13.). "Maria Telkes, 95, an Innovator Of Varied Uses for Solar Power" (angol nyelven). New York Times. Hozzáférés: 2018. július 2.
  19. ↑ "WGSBN Bulletin 1, #1" (PDF) (angol nyelven). Vol. 1, no. 1. Nemzetközi Csillagászati Unió. 2021. május 14. Hozzáférés: 2024. szeptember 2.
  20. ↑ Három Béla és Ady is az égre került