Tarka asztrild

Tarka asztrild
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Díszpintyfélék (Estrildidae);
Alcsalád:	Estrildinae;
Nem:	Pytilia;
Faj:	P. melba;
Tudományos név
	Pytilia melba; (Linné, 1758)
Szinonimák
	Tarka díszpinty
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Tarka asztrild témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka asztrild témájú médiaállományokat és Tarka asztrild témájú kategóriát.

A tarka asztrild (Pytilia melba) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla melba néven.^[3]

Előfordulása

Afrikában a Szahara alatti részeken honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi gyepek, szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Alfajai

Pytilia melba belli Ogilvie-Grant, 1907
Pytilia melba citerior Strickland, 1853
Pytilia melba grotei Reichenow, 1919
Pytilia melba hygrophila Irwin & Benson, 1967
Pytilia melba jessei Shelley, 1903
Pytilia melba melba (Linnaeus, 1758)
Pytilia melba percivali Someren, 1919
Pytilia melba soudanensis (Sharpe, 1890)^[2]

Megjelenése

Testhossza 14 centiméter.^[5] A hím homloka, az arc elülső része és a torok skarlátvörös színű. A fejtető, a tarkó, a nyak hamuszürke, a szárnyak és a hát olajzöld. A felső farokfedők és a középső faroktollak vörös színűek. A többi farktoll barnásfekete, piros színezéssel. A begy sárga vagy zöldessárga. A test alsó része szürkésbarna. fehér keresztcsíkozással. A has közepe fehér. A csőr piros, a szem vörösesbarna, a láb barna. A tojó fejéről hiányzik a piros szín, az egész fej szürke.

Életmódja

A tövises-bozótos, füves területeket és a száraz erdőket kedveli.

Szaporodása

Fészekalja 3-5 tojásból áll, amelyből a fiókák 12-13 nap alatt kelnek ki, és még három hétig maradnak a fészekben. A fészekparazita paradicsom-vidapinty (Steganura paradisea) gazdamadara.

A madár tartása

1874-ben hozták be első példányait Európába, majd 1936-ban sikerült először tenyészteni Angliában. Állandó 20-22 °C-on tartsuk! Az import madarak között nagy az elhullási százalék. Kezdetben gondos ápolást igényelnek, a megmaradt állomány azonban ellenálló lesz. Költési időn kívül más egzótákkal bátran együtt tartható. Kivételt képeznek a piros színű tollakat tartalmazó madarak például kákapinty. Nászidőszakban a fajtársaitól különítsük el. Az ideális hely, sűrűn beültetett (fenyőágak, bokrok, sás, nád) volier. Táplálás: ezóta magkeverék, gyommagvak (nyáron féléretten), csíráztatott mag, saláta, tyúkhúr stb. Fiókaneveléshez élő eleség szükséges: levéltetű, muslica, apró lisztkukac, apró tücskök stb. Természetesen vitaminokra és ásványi anyagokra is szüksége van. Fészkét sűrű bozótosba építi. Néha az elöl nyitott odút is elfogadja. A fészkét kívül durva fűszálakból építi, belül tollal béleli. A fészekellenőrzésre érzékenyen reagál. (Siroki 1976, Günter Hochmal 2003, Varga 2007)

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabilt. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2022. június 27.
1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2022. június 27.
↑ "Avibase". Hozzáférés: 2022. június 27.
1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2022. június 27.
↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2022. június 27.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2021. január 9.
Vargha Béla (1984). Szövőpintyek-díszpintyek. Natura. ISBN 963-233-107-9. {{cite book}}: Cite has empty unknown parameters: |accessyear=, |origmonth=, |accessmonth=, |month=, |chapterurl=, |origdate= és |coauthors= (súgó)) – magyar neve

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2022. június 27.

[B-2] 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2022. június 27.

[C-3] "Avibase". Hozzáférés: 2022. június 27.

[D-4] 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2022. június 27.

[E-5] "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2022. június 27.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]