Ugrás a tartalomhoz

Vita:Végbélrák

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Lucas559 9 évvel ezelőtt a(z) References témában
Ez a szócikk témája miatt az Orvostudományi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Kohlins (vita), értékelés dátuma: 2014. július 18.
Orvostudománnyal kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index


Szűrővizsgálatok

[szerkesztés]

Szócikkből áthozva

[szerkesztés]

Ezek fontosságáról már a szócikk elején is esett szó. Ugyanakkor a paciensek közötti "népszerűtlenségéről" is. A szócikk jelenlegi változatának szerzője nem nagyon hisz abban, hogy ez a visszautasítás bármiféle felvilágosító kampánnyal feloldható lenne. A vizsgálatok kötelezővé tételét pedig teljesen elfogadhatatlannak, és ugyanúgy hatástalannak tartja. (Volt időszak, járványhelyzetben, amikor a tüdőszűrés ténylegesen kötelező volta megszabadította az országot a morbus hungaricus (TBC) átkától. Itt viszont nem erről van szó. Lehet, hogy ha a munkaadók, közintézmények, biztosítók stb komolyabban kezelnék az egészségügyi kockázatokat, változna valmit a helyzet. De a tényleges megoldást csak az orvostudomány által kifejlesztett/kifejlesztendő kulturáltabb vizsgálati (laboratóriumi, képalkotási stb.) eljárások hozhatnak, még ha ezek látszólag többe kerülnek is.Lji1942 vita 2011. május 23., 14:01 (CEST)Válasz

Több tartalom angol wiki

[szerkesztés]

Több tartalom angol wiki fordította Fordítók Határok Nélkül, magában foglalja több hivatkozás. Használd ha úgy gondolja, segítőkész.

Sablon:Infobox disease A vastagbél rák a rák kialakulása a Vastagbélben (a bél vastagbél részében).[1] A sejtek rendellenes növekedése miatt jön létre, amelyek képesek elárasztani a test többi részét is.[2] Az esetleges jelek és tünetek közé tartozik az alsó gasztrointesztinális vérzés, - vagyis vérzés székelés közben - a székelési szokások változása, testsúly vesztés, és az állandó fáradságérzés.[3]

Legtöbbször a vastagbél rákot életviteli tényezők és az időskor kezdete okozza, ritkábban örökölt genetikai rendellenességek.[4][5] A kockázati tényezők közé tartoznak az étrend, elhízás, dohányzás és elégtelen testmozgás.[4][5] A kockázatot növelő étrendtől függő tényezők közé tartoznak a vörös és feldolgozott húsok, valamint az alkohol.[4] Másik kockázati tényező a bélgyulladás, többek között a Crohn-betegség és az ulcerativ colitis.[4] A kolorektális rákot okozó néhány örökölt tényező: adenomatózus polyposis és az örökölhető nem-polyposis vastagbélrák; mindenesetre ez legfeljebb az esetek 5%-a.[4][5] Rendszerint jóindulatú mirigytumorral kezdődik, gyakran vastagbél polip formájában, amely idővel rák.[4]

A vastagbélrákot biopszia, végbéltükrözés vagy kolonoszkópia segítségével diagnosztizálják.[3] Ezt orvosi képalkotás követi, amellyel megállapítható, hogy a betegség mennyire elterjedt.[1] Az egészségügyi szűrés hatékonyan csökkenti a vastagbél miatt okozott elhalálozás esélyét. Ajánlott 50 és 75 éves kor között részt venni a szűréseken.[6] A kolonoszkópia során a polipokat eltávolítják. Aszpirin és egyéb nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek csökkentik a kockázatot.[4][7] Általános használatuk nem ajánlott erre a célra a mellékhatásaik miatt.[8]

A vastagbélrák valamilyen formájú sebészeti beavatkozás kombinációjával valamint sugárkezeléssel, kemoterápiaval és helyileg kezelhető.[1] A vastagbél falán belül maradó rák sebészeti kezeléssel gyógyítható, az elterjedt rák viszont rendszerint nem gyógyítható, a kezelés az életminőség javítására és a tünetekre összpontosít.[1] Az Egyesült Államokban az ötéves túlélési arány 65% körül mozog.[9] Ez mindenesetre függ a rák előrehaladottságától, valamint attól, hogy az egész rák eltávolítható-e sebészetileg és a személy általános egészségi állapotától is.[3] Globálisan a vastagbélrák a harmadik leggyakoribb rák, az összes esetek kb. 10%-át képzi.[10] 2012-ben 1,4 millió új esetet és 694 000 halálesetet regisztráltak.[10] Fejlődő országokban gyakrabban fordul elő, itt található az esetek több, mint 65%-a.[4] Nőknél ritkábban diagnosztizálják, mint férfiakban.[4]

References

[szerkesztés]
  1. a b c d Colon Cancer Treatment (PDQ®). NCI , 2014. május 12. (Hozzáférés: 2014. június 29.)
  2. Defining Cancer. National Cancer Institute . (Hozzáférés: 2014. június 10.)
  3. a b c General Information About Colon Cancer. NCI , 2014. május 12. (Hozzáférés: 2014. június 29.)
  4. a b c d e f g h i World Cancer Report 2014. World Health Organization, Chapter 5.5. o. (2014. november 4.). ISBN 9283204298 
  5. a b c Colorectal Cancer Prevention (PDQ®). National Cancer Institute , 2014. február 27. (Hozzáférés: 2014. június 29.)
  6. Screening for Colorectal Cancer. U.S. Preventive Services Task Force , 2008. október 1. (Hozzáférés: 2014. június 29.)
  7. (2013. december 1.) „Role of aspirin in cancer prevention.”. Current oncology reports 15 (6), 533–40. o. DOI:10.1007/s11912-013-0351-3. PMID 24114189. 
  8. (2007. november 4.) „Routine aspirin or nonsteroidal anti-inflammatory drugs for the primary prevention of colorectal cancer: recommendation statement.”. Am Family Physician 76 (1), 109–13. o. PMID 17668849. 
  9. SEER Stat Fact Sheets: Colon and Rectum Cancer. NCI . (Hozzáférés: 2014. június 18.)
  10. a b World Cancer Report 2014. World Health Organization, Chapter 1.1. o. (2014. november 4.). ISBN 9283204298 

Lucas559 vita 2015. augusztus 10., 21:21 (CEST)Válasz