Tal Farlow

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tal Farlow
Életrajzi adatok
Születési névTalmage Holt Farlow
Becenév„Octopus”[1]
Született1921. június 7.[2][3][4][5][6]
Greensboro[6]
Elhunyt1998. július 25. (77 évesen)[3][4][5][6]
Manhattan[7]
Pályafutás
Műfajokdzsessz
Hangszergitár
Tevékenység
  • dzsesszzenész
  • gitáros
  • dzsesszgitáros
Kiadók
  • Blue Note
  • Norgran Records

Tal Farlow weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tal Farlow témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tal Farlow (Greensboro, 1921. június 7.Manhattan, 1998. július 25.) amerikai dzsesszgitáros.

Pályafutása[szerkesztés]

Farlow egyedül tanult meg gitározni − amit huszonkétévesen kezdett csak el. Az akkordokat úgy tanulta meg, hogy egy ukuleleszerűen hangolt mandolinon játszott. Később elmondta, hogy az ukulele volt az oka annak, hogy a gitáron a négy magasabb húrt használta a dallam- és akkordszerkezethez, a két alsó húrt pedig a basszus kontrapontjához, amit hüvelykujjal játszott.

Éjszakai műszakban dolgozott, hogy a munkahelyi rádióban big bandzenét hallgathasson. Bix Beiderbecke-t, Louis Armstrongot és Eddie Langot hallgatta. Karrierjét jócskán befolyásolta, amikor megismerte Charlie Christian elektromos gitározását Benny Goodman zenekarában. Ekkor sajátmaga készített egy elektromos gitárt − ugyanis nem engedhette meg magának, hogy vegyen egyet. Nagy, gyors kezei miatt a „polip” becenevet kapta.

1949-ben figyelt fel Farlowra a közönség, amikor Red Norvo-val és Charles Mingusszal trióban játszott. 1953-ban az Artie Shaw vezette Gramercy Five tagja volt. Két évvel később saját triót vezetett New Yorkban Vinnie Burke-kel és Eddie Costa-val.

Miután 1958-ban megnősült, és a New Jersey állambeli Sea Brightban telepedett le. Visszatért tanult szakmájához, a címfestéshez. Alkalmanként előfordult a helyi klubokban.

1962-ben a Gibson Guitar Corporation Farlow részvételével elkészítette a Tal Farlow-gitárt. 1976-ban Farlow újra elkezdett felvételeket készíteni. 1981-ben egy dokumentumfilmet készítettek róla. Később a Tal Great Guitars tagjaként egy DVD-je készült, amelyet csak 2005-ben − jóval a halála után − adtak ki. Nyelőcsőrákban halt meg 1998-ban, 77 évesen.

Albumok[szerkesztés]

  • Tal Farlow Quartet (1954)
  • The Tal Farlow Album (1954)
  • The Artistry of Tal Farlow (1954)
  • The Interpretations of Tal Farlow (1955)
  • A Recital by Tal Farlow (1955)
  • Tal (1956)
  • The Swinging Guitar of Tal Farlow (1957)
  • This Is Tal Farlow (1958)
  • The Guitar Artistry of Tal Farlow (1959)
  • Tal Farlow Plays the Music of Harold Arlen (1960)
  • The Return of Tal Farlow (1969)
  • Guitar Player (1974)
  • Fuerst Set (1975)
  • Trinity (1977)
  • A Sign of the Times (1977)
  • Second Set ( 1977)
  • Tal Farlow '78 (1978)
  • Chromatic Palette (1981)
  • On Stage with Hank Jones, Red Norvo (1981)
  • Cookin' on all Burners (1983)
  • The Legendary Tal Farlow (1985)
  • All Strings Attached (1987)
  • At Ed Fuerst's (1988)
  • Standards Recital with Philippe Petit (1991)
  • Chance Meeting with Lenny Breau (1997)
  • Complete 1956 Private Recordings (2002)

Filmek[szerkesztés]

Talmage Farlow Documentary Film collection, 1979-2011

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Polip
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven)
  6. a b c Grove Music Online (angol nyelven). Oxford University Press. (Hozzáférés: 2021. június 7.)
  7. The New York Times (angol nyelven). The New York Times Company – A. G. Sulzberger. (Hozzáférés: 2021. június 7.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tal Farlow című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.