Ugrás a tartalomhoz

Take That

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Take That
A Take That 2011 júniusában
A Take That 2011 júniusában
Információk
EredetManchester, Anglia UK
Alapítva1990
Aktív évek1990 – 1996
2005 – napjainkig
Műfajpop, pop-rock
KiadóSony Music (1990–1996)
MCA Records/Polydor (2005-napjainkig)
Kapcsolódó előadókLulu
Tagok
Gary Barlow
Howard Donald
Mark Owen
Korábbi tagok
Robbie Williams
Jason Orange
A Take That weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Take That témájú médiaállományokat.

A Take That egy angol popegyüttes, amelyet 1990-ben alapítottak Manchesterben. A jelenlegi felállás tagjai: Gary Barlow, Howard Donald és Mark Owen. Az eredeti felállásban Jason Orange és Robbie Williams is szerepelt.[1] Barlow az együttes vezető énekese és elsődleges dalszerzője, míg Owen és Williams kezdetben háttérvokált biztosítottak, Donald és Orange pedig elsősorban táncosként működtek közre.[2][3][4]

Az együttes 28 top 40-es kislemezt, 20 top 10-es és 17 top 5-ös slágert ért el az angol kislemezlistán,[5] amelyek közül 12 jutott el az első helyig. Emellett kilenc listavezető albumuk is volt a UK Albums Chart rangsorában.[6] Nemzetközi szinten az együttes 56 listavezető kislemezt[7][8] és 42 listavezető albumot ért el.[9] Nyolc Brit Awards díjat kaptak, köztük a Legjobb brit együttes és a Legjobb brit élő előadó elismeréseket.[10][11] 2012-ben Ivor Novello-díjat kaptak a brit zenéhez való kiemelkedő hozzájárulásukért.[12] A Brit Hanglemezgyártók Szövetsége (BPI) adatai szerint a Take That 14,4 millió eladott album és 14,6 millió eladott kislemez után kapott tanúsítást az Egyesült Királyságban.[13]

Williams 1995-ben hagyta el az együttest, miközben a megmaradt négy tag befejezte világkörüli turnéját, és kiadott még egy utolsó kislemezt, mielőtt 1996-ban feloszlottak. A csapatról készült 2005-ös dokumentumfilm és egy új, Never Forget – The Ultimate Collection válogatásalbum megjelenése után a Take That – Williams nélkül, négytagú felállásban – hivatalosan bejelentette, hogy 2006-ban újra összeállnak egy Egyesült Királyság-beli turnéra, amely a The Ultimate Tour címet kapta.

2006. május 9-én bejelentették, hogy a csoport ismét új dalokon kezd dolgozni. Negyedik stúdióalbumuk, a Beautiful World 2006-ban jelent meg, amelyet 2008-ban a The Circus követett. Az együttes újra jelentős sikereket ért el négytagú formációként, sorozatban érve el listás helyezéseket az Egyesült Királyságban és Európában, miközben világszerte több mint 45 millió lemezt adtak el.[14][15][16]

Williams 2010-ben csatlakozott újra a Take Thathez az együttes hatodik stúdióalbumához, a Progress-hez. A 2010. november 15-én megjelent album volt az első új anyag, amelyen a Take That eredeti felállása szerepelt az 1995-ös Nobody Else óta. A Progress a 21. század leggyorsabban fogyó albuma lett,[17] és a brit történelem második leggyorsabban fogyó albuma.[18]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989 - 1990 Megalakulás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben a Manchester-i székhelyű Nigel Martin-Smith egy brit fiúvokalistákból álló együttest akart létrehozni, amelyet a New Kids on the Block mintájára képzelt el. Martin-Smith célja azonban az volt, hogy egy tinédzserekre építő, de a zeneipar több demográfiai csoportját is megszólítani képes formációt hozzon létre. Ekkor mutatták be számára a fiatal énekes-dalszerzőt, Gary Barlow-t, aki 15 éves kora óta klubokban lépett fel. Martin-Smithet lenyűgözte Barlow saját szerzeményeinek katalógusa, ezért úgy döntött, hogy az új fiúcsapatot Barlow zenei képességeire építi fel. Ezután kampány indult olyan fiatal férfiak meghallgatására, akik tánc- és énekesi adottságokkal rendelkeztek; a meghallgatásokat Manchesterben és a környező városokban tartották 1990-ben. A 22 éves Howard Donald az idősebb jelentkezők közé tartozott, de kiválasztották, miután munkahelyén – ahol járműfényezőként dolgozott – szabadságot kapott, hogy folytathassa a folyamatot. Kezdő DJként Donald és Barlow közös érdeklődést mutattak az olyan elektronikus előadók iránt, mint az Orchestral Manoeuvres in the Dark (OMD) és Gary Numan.[19][20] A meghallgatás előtt Jason Orange már szerepelt breaktáncosként a népszerű televíziós műsorban, a The Hit Man and Her-ben. Martin-Smith kiválasztotta továbbá a 18 éves banki alkalmazottat, Mark Owent, végül pedig a 16 éves Robbie Williamst, hogy teljessé tegye a csapatot, amely kezdetben a Kick It nevet viselte.

1990–1992: Take That & Party

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Take That első televíziós szereplése 1990-ben volt a The Hit Man and Her című műsorban, ahol Barlow saját szerzeményét, a kiadatlan „My Kind of Girl” című dalt adták elő. Később másodszor is megjelentek a műsorban, ekkor a „Waiting Around” című dalt énekelték, amely később az első kislemez, a „Do What U Like” B-oldala lett. A „Promises” és a „Once You've Tasted Love” szintén kislemezként jelent meg, de csak kisebb sikert értek el az Egyesült Királyságban. A Take That kezdetben amerikai megfelelőikhez hasonlóan new jack R&B, urban soul és mainstream pop stílusban dolgozott. Később azonban fokozatosan a Hi-NRG tánczene irányába mozdultak el, miközben a felnőttkort célzó, lírai popballadák felé is nyitottak. Ahogy a mainstream zeneiparba próbáltak betörni, az ország számos kisebb klubjában, iskolájában és rendezvényén léptek fel, hónapokon át folyamatosan turnézva, így építve fel rajongótáborukat.

A Take That áttörést hozó kislemeze az 1975-ös Tavares-sláger, az „It Only Takes a Minute” feldolgozása volt, amely 1992 júniusában a hetedik helyig jutott a brit kislemezlistán. Ezt követte az „I Found Heaven”, majd az első Barlow-ballada, az „A Million Love Songs”, amely szintén a hetedik helyet érte el októberben. A Barry Manilow-féle „Could It Be Magic” feldolgozása hozta meg számukra az első igazán nagy sikert: 1993 első brit slágerlistáján a harmadik helyig jutott. Első albumuk, a Take That & Party 1992-ben jelent meg, és addig megjelent összes slágerüket tartalmazta.

1993–1995: Everything Changes, Nobody Else és a szupersztárság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Take That 1993-as albuma, az Everything Changes Gary Barlow eredeti dalaiból épült fel, és első helyen debütált a brit albumlistán. Hat kislemez jelent meg róla, amelyek közül négy egymás után vezette a UK Singles Chartot: Pray, Relight My Fire, Babe és Everything Changes. A Why Can't I Wake Up with You a 2. helyig jutott, a hatodik kislemez, a Love Ain't Here Anymore pedig a 3. helyig. Az album nemzetközi sikert hozott a csapatnak, és jelölték az 1994-es Mercury Prize-ra, ugyanakkor nem tudott betörni az amerikai piacra, ahol a „Love Ain’t Here Anymore” amerikai remixváltozata sem ért el számottevő eredményt.

1994-re a Take That Európa- és Ázsia-szerte rádiós és televíziós sztárokká vált, de első világkörüli turnéjukra csak 1995-ben került sor. Az 1993 és 1995 közötti években a zenekar számtalan magazin címlapján szerepelt a Smash Hits-től a GQ-ig, és tömegesen jelentek meg róluk különféle kereskedelmi termékek: képeskönyvek, poszterek, matricák, saját babák, ékszerek, sapkák, pólók, fogkefék, valamint saját évkönyveik is napvilágot láttak.[21] A zenekar ekkorra jelentős tinédzser lány rajongótábort is kialakított. Ebben az időszakban számos zenei díjátadón és slágerlistás műsorban léptek fel, többek között a Brit Awardson és a Top of the Pops-ban. 1995-ben elnyerték az MTV Europe Music Awards Best Live Act díját is, mivel híresek voltak breaktánc‑elemeket is tartalmazó koreográfiáikról, energikus előadásaikról és kreatív turnéprodukcióikról.

1995-ben a Take That kiadta harmadik stúdióalbumát, a Nobody Else‑t, amely ismét Gary Barlow saját szerzeményeire épült. Az album az Egyesült Királyságban és egész Európában az első helyre került, és új közönségrétegeket is meghódított, mivel Barlow dallamos, érzelmes balladáin keresztül a zenekar a brit felnőtt közönség körében is egyre népszerűbbé vált. A Take That népszerűsége közel öt éven át páratlan volt Nagy‑Britanniában.[22]

Az album első kislemeze, a Sure, újabb brit listavezető lett. A második kislemez azonban minden korábbinál nagyobb sikert hozott: a Back for Good világszerte listavezetővé vált, többek között az Egyesült Királyságban, Németországban, Ausztráliában és Norvégiában.[23][24] Ez volt egyben az egyetlen jelentős amerikai slágerük is, ahol a dal a hetedik helyig jutott.[25] A dalt először élőben mutatták be az 1995‑ös Brit Awards gálán, és az ott kapott rendkívül pozitív fogadtatás miatt a kislemez előrendelései messze meghaladták a várakozásokat. Ez arra kényszerítette a kiadót, hogy a megjelenési dátumot példátlan módon hat héttel előrehozza. Az album borítója szintén figyelmet kapott, mivel paródiája volt a Beatles Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band ikonikus lemezborítójának.

1995–1996: Williams távozása, a feloszlás és a Greatest Hits

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Robbie Williams 1995-ben kilépett a zenekarból

Robbie Williams droghasználata 1994-ben odáig fajult, hogy a zenekar MTV Europe Music Awards‑on való fellépése előtti éjszakán majdnem túladagoláshoz vezetett.

1995 júniusában a sajtó lefotózta Robbie Williamst, amint az Oasis tagjaival bulizott a Glastonbury Fesztiválon. A következő hónapban a zenekar ultimátumot adott neki: vagy teljesíti a zenekarral járó kötelezettségeket, vagy távozik a közelgő világkörüli turné előtt. Williams az utóbbit választotta. A későbbiekben azt állította, hogy unta Gary Barlow vezetését, és féltékeny volt rá. Williams távozása ellenére a Take That négytagú formációként tovább folytatta a Nobody Else album népszerűsítését, és újabb slágert értek el a Never Forget című kislemezzel, amelyben Donald énekelte a főszólamot. Ezt követően Amerikába utaztak, és 1995 októberében befejezték a Nobody Else Tour koncertsorozatot.

1996. február 13-án a Take That hivatalosan bejelentette, hogy feloszlanak. Ezt követte még ugyanabban az évben a Greatest Hits válogatásalbum, amely egy új felvételt is tartalmazott: a Bee Gees How Deep Is Your Love című dalának feldolgozását. A kislemez a zenekar utolsó brit listavezetője lett egészen a 2006-os visszatérésükig. A Take That 1996 áprilisában adta azt a fellépést Almere-Havenben, amelyet sokáig az utolsónak hittek.[26] A feloszlás bejelentése után világszerte rajongók milliói estek kétségbe; csak az Egyesült Királyságban tinédzser lányok ezrei sírtak az utcákon, és öngyilkossággal fenyegetőztek, ezért a Samaritans segélyszervezet külön telefonos segélyvonalakat állított fel számukra.[27] A feloszlást követően több elismert zenei szakember – köztük Elton John[28] – hangsúlyozta, hogy a Take That különbözött a korábbi és későbbi fiúbandáktól, mivel saját dalaikat Gary Barlow írta. Barlow azon kevés zenészek egyike, aki fiúbanda tagjaként Ivor Novello-díjat nyert; a másik Tony Mortimer volt az East 17 tagjaként.[29]

A Take That emellett örökséget hagyott maga után mint rendkívül fegyelmezett, magas munkamorállal rendelkező, kifogástalan élő előadásokat nyújtó zenekar, amelyet később minden idők legjobb fiúbandájának is megválasztottak.[30][31]

2005–2006: Újraegyesülés négytagú felállásban és a Never Forget – The Ultimate Collection

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005. november 14-én jelent meg a Never Forget – The Ultimate Collection, a zenekar slágereinek új válogatásalbuma, amely egy korábban kiadatlan dalt is tartalmazott. Az album nagy sikert aratott, és a brit slágerlistán a 2. helyig jutott, az Egyesült Királyságban pedig több mint 2,4 millió példány kelt el belőle.[32] Az új dal, a „Today I've Lost You” (amelyet 2005 szeptemberében rögzítettek) eredetileg Barlow „Back for Good” utáni folytatásának készült, de korábban soha nem vették fel. 2006. november 16-án a zenekar újra összeállt az ITV1 Take That: For the Record című dokumentumfilmjére, amelyben őszintén beszéltek hírnévről, sikerről, a feloszlásról és arról, mit csináltak Robbie Williams távozása után.

2007. november 25-én a Take That hivatalos sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Robbie Williams nélküli felállás 2006-ban turnéra indul. A The Ultimate Tour névre keresztelt koncertsorozat 2006 áprilisa és júniusa között zajlott. A turnén vendégként fellépett a brit soulénekesnő Beverley Knight, aki Lulu vokálját helyettesítette a Relight My Fire előadásakor; ugyanakkor Lulu is megjelent a stadionkoncerteken a „Relight My Fire” és a Never Forget során. A Pussycat Dolls a dublini koncerten csatlakozott a zenekarhoz, míg a Sugababes a stadionturné utolsó öt állomásán volt előzenekar. Egy hét éven át tartó, több mint egymilliárd Google‑keresést elemző tanulmány szerint, amelyet az AccuraCast digitális ügynökség végzett, a Take That visszatérése az Egyesült Királyságban az első helyre került a legnagyobb zenei visszatérések rangsorában.[33]

2006–2007: Beautiful World

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Take That a Newcastle‑i Metro Radio Arena színpadán 2007-ben

2006. május 9-én, több mint tíz év kihagyás után a Take That visszatért a zenei életbe, és szerződést kötött a Polydor Records kiadóval.[34][35] A zenekar visszatérő albuma, a Beautiful World azonnal az első helyen nyitott a brit albumlistán, és 2009 júniusáig több mint 2,8 millió példány kelt el belőle az Egyesült Királyságban.[36] Az album az Egyesült Királyság zenei történetének 35. legnagyobb példányszámban eladott albuma.[37]

A Beautiful World albumon mind a négy tag lehetőséget kapott arra, hogy főénekesként szerepeljen és részt vegyen a dalszerzésben. A korábbi munkáktól eltérően – ahol a dalok többségét Gary Barlow írta, és egyedüli szerzőként volt feltüntetve – ezúttal mind a négy tag társszerzőként szerepel John Shanks mellett.[38][39] A visszatérő kislemez, a Patience 2006. november 20-án jelent meg, egy különleges bemutatóeseménnyel november 5-én. November 26-án a Patience a brit slágerlista első helyére került, a megjelenést követő második héten, így ez lett a zenekar kilencedik listavezetője, és négy hétig maradt az élen. A Take That 2006. december 16-án az X Factor harmadik évadának döntőjében is fellépett, ahol az akkor még versenyben lévő – később győztes – Leona Lewis‑szal közösen adták elő az „A Million Love Songs” élő változatát.

A Take That a Concert for Diana emlékkoncerten, amelyet Diána walesi hercegné tiszteletére rendeztek a Wembley Stadionban 2007. július 1-jén

A Beautiful World megjelenését követő héten bejelentették, hogy a Take That lett az első előadó, aki ugyanabban a hétben egyszerre vezette a brit hivatalos kislemez‑ és albumlistát, valamint a letölthető kislemez‑, letölthető album‑ és DVD‑listákat, továbbá a rádiós játszási listát is.[40] A listavezető „Shine” videóklipje – amely a „Patience” folytatása volt – 2007. január 25-én debütált a Channel 4 csatornán, a kislemez 2007. február 26-i megjelenése előtt. A zenekar sikere tovább folytatódott: 2007. február 14-én a Take That élőben lépett fel a Brit Awards gálán az Earl’s Courtban. A „Patience” elnyerte a Legjobb brit kislemez díját.

A Beautiful World harmadik kislemeze az I'd Wait for Life volt, amely 2007. június 18-án jelent meg az Egyesült Királyságban. A dal a brit kislemezlistán a 17. helyig jutott. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a zenekar a közelgő turné előtt pihenőt tartott, és nem vállalt promóciót a kislemezhez. A „Rule the World”, amely a Beautiful World deluxe kiadásán szerepelt, a Csillagpor (2007) című film betétdalaként készült. A dal a brit listán a második helyig jutott, és a zenekar második legnagyobb példányszámban eladott kislemeze lett, több mint 1,2 millió eladott példánnyal az Egyesült Királyságban.

A Beautiful World 2007 negyedik legnagyobb példányszámban eladott albuma volt. 2007 elején bejelentették, hogy a Take That szerződést kötött az amerikai Interscope kiadóval, és az album Kanadában is megjelenik. 2007. október 11-én a Take That elindította a Beautiful World Tour 2007 koncertsorozatot Belfastban. A turné 49 előadásból állt Európában és az Egyesült Királyságban, és 2007. december 23-án ért véget Manchesterben. A zenekart négy kategóriában jelölték a 2008-as Brit Awards díjátadón: Legjobb brit együttes, Legjobb brit kislemez („Shine”), Legjobb brit album (Beautiful World) és Legjobb élő előadó. A Take That végül a Legjobb élő előadó és a Legjobb brit kislemez díjakat nyerte el.[41][42] Egy 2007-es MSN UK internetes szavazás szerint a Take That-et az év „visszatérés királyainak” választották.[43]

2008–2009: The Circus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Take That a sunderlandi Stadium of Light színpadán 2009-ben

A „Greatest Day”, a The Circus album első kislemeze 2008. október 13-án debütált a rádiókban, és november 24-én jelent meg. A dal 2008. november 30-án a brit kislemezlista első helyén nyitott.[26] A The Circus lemezbemutató partiját 2008. december 2-án tartották Párizsban. A megjelenés első napján a The Circus 133 000 példányban kelt el,[44][45] és négy nap alatt 306 000 példányt adtak el belőle (platinalemez), így a The Circus lett az év leggyorsabban fogyó albuma. Az album 2008. december 7-én a brit albumlista első helyére került, 432 490 eladott példánnyal az első héten, ami az Egyesült Királyság történetének harmadik legnagyobb nyitóhete volt.[46]

2008. október 28-án a BBC Radio 1 Chris Moyles Show című műsorában bejelentették, hogy a Take That 2009 júniusában és júliusában ismét turnéra indul, az Egyesült Királyságot és Írországot érintve. A Take That Presents: The Circus Live turné jegyei október 31-én kerültek árusításba. A turné szervezői, az SJM Promotions szerint ez lett „a brit történelem leggyorsabban eladott turnéja”.[47] 2008. május 22-én Barlow és Donald részt vett a 2008-as Ivor Novello-díjátadón, ahol a Take That a „Shine” című kislemezzel elnyerte a Legtöbbet játszott mű díját. A Take That 2008. szeptember 18-án a Vodafone Music Awards gálán elnyerte a Sony Ericsson Év Turnéja díjat is. A zenekar nem tudott jelen lenni, mivel Los Angelesben fejezték be a The Circus munkálatait, de videóüzenetben köszönték meg a díjat. 2008. november 22-én a Take That szerepelt az X‑Factor tehetségkutató 5. évadának 7. élő show-jában, ahol a döntősök a zenekar legnagyobb slágereit adták elő, Owen és Barlow pedig személyesen segítették a versenyzők felkészülését. A zenekar fellépett a Children in Need 2008-as jótékonysági műsorában is, ahol előadták új kislemezüket, a „Greatest Day”-t, majd 250 000 fontot adományoztak a szervezetnek a Marks & Spencer‑rel kötött szerződésükből származó bevételből. A Take That-et ezen időszakban minden idők legnagyobb fiúbandájának is megválasztották,[48] ami jól tükrözte, hogy két évtizeddel a debütálásuk után is megőrizték piacképességüket és sikerüket a popzenei színtéren.

A Take That a Wembley Stadion, a Circus Live Tour utolsó állomásán 2009 júliusában

A 2009-es Brit Awards gálán a Take That-et jelölték a Legjobb brit együttes díjára, és előadták a „Greatest Day” című dalukat. Az „Up All Night”, a The Circus második kislemeze 2009. március 2-án jelent meg, és a jelentős rádiós játszás ellenére a brit kislemezlistán a 14. helyig jutott.[26] Németországban és Ausztráliában ehelyett a „The Garden” jelent meg második kislemezként. 2009. május 7-én a Take That hivatalos honlapja megerősítette, hogy a The Circus harmadik kislemeze a „Said It All” lesz, amely 2009. június 15-én jelent meg, és a brit listán a 9. helyig jutott.[49] A videóklip premierje 2009. május 8-án volt a GMTV műsorában. A klipben mind a négy tag vintage cirkuszi bohócnak öltözve szerepel, összhangban a közelgő Take That Present: The Circus Live turné tematikájával. A Take That 2009. június 5-én kezdte meg a Circus Live turnét a sunderlandi Stadium of Light arénában, és 2009. július 5-én zárta azt a Wembley Stadion, ahol több mint 80 000 néző vett részt. A turné minden addigi rekordot megdöntött: 650 000 jegy kelt el kevesebb mint négy és fél óra alatt, így ez lett minden idők leggyorsabban eladott turnéja.[47]

2009 novemberében a Take That kiadta a Circus turné hivatalos DVD‑jét, amely megjelenésének első napján az Egyesült Királyság történetének leggyorsabban fogyó zenei DVD‑je lett, és több mint egy évig a videóslágerlista top 10‑ében maradt.[50] Ezzel megelőzte az előző rekordert, a Take That Beautiful World Live turnéjának DVD‑jét,[50] és nyolc hétig maradt a lista első helyén.[51]

A következő héten a Take That kiadta első koncertalbumát, a The Greatest Day – Take That Present: The Circus Live című lemezt, amely 98 000 példányban kelt el az első napon, és 2013 júliusában platinalemez minősítést kapott.[52] A Hold Up a Light volt a The Circus ötödik és egyben utolsó kislemeze, amelyet rádióknak és digitális letöltésként adtak ki a koncertalbum népszerűsítésére. A koncertalbum tartalmazott egy különleges, visszafogott hangzású élő felvételsorozatot is, amelyet a londoni Abbey Road Studios híres termeiben rögzítettek. Ebben a zenekar a turné teljes műsorát adta elő, stúdiókörnyezetben.[53]

2010–2011: Williams visszatérése és a Progress

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Robbie Williams 2010-ben csatlakozott újra a zenekarhoz.

2010. június 7-én jelent meg a hír, hogy készül egy „Shame” című kislemez, amelyet Gary Barlow és Robbie Williams közösen írtak, és mindkét előadó énekel benne. Ez volt az első alkalom, hogy a páros 1995 óta újra együtt dolgozott, és a dal Williams második válogatásalbumán kapott helyet.[54] A „Heart and I”, az album egy másik felvétele, szintén Williams és Barlow közös szerzeménye volt.

Miután Los Angelesben új dalokon dolgozott a zenekarral, Robbie Williams 2010. július 15-én bejelentette, hogy visszatér a Take Thatbe. Hónapokon át tartó közös munka, új dalok írása és még egy esetleges új név – „The English” – megvitatása után Williams és a zenekar közös közleményt adott ki, amely így szólt: „A pletykák igazak… A Take That eredeti felállása új albumot írt és rögzített, amely még az idén megjelenik.” A közlemény folytatta: „Hónapokig tartó találgatások után Gary Barlow, Howard Donald, Jason Orange, Mark Owen és Robbie Williams megerősítik, hogy öttagú felállásban új stúdióalbumot rögzítettek, amely novemberben jelenik meg.”[55] A Take That Progress című albumának vezető kislemeze a „The Flood” lett, amely 2010. november 7-én jelent meg digitális formában, majd november 8-án fizikai kiadásban. Az album egy héttel később, november 15-én került a boltokba.[56] A „The Flood” a brit kislemezlistán a 2. helyig jutott, és az Egyesült Királyságban eddig több mint 500 000 példány kelt el belőle. A dal Európa-szerte is sikeres volt: tíz országban került be a top 10-be, és további kilenc országban szerepelt a slágerlistákon. Emellett jelölték az Ivor Novello-díjra is a legjobb mű kategóriában.[57]

2010. október 26-án a zenekar bejelentette, hogy Progress Live néven stadionturnéra indulnak az Egyesült Királyságban, amely 2011. május 27-én kezdődik Sunderlandben, és nyolc, rekordot döntő Wembley Stadion‑beli koncerttel zárul 2011 júliusában.[58] Azt is bejelentették, hogy Williams a turné során előadja majd saját szólókarrierjének slágereit is. A turné második szakaszában a Take That Európa legnagyobb helyszínein lépett fel. A jegyek iránti hatalmas kereslet miatt az Egyesült Királyság nagy jegyértékesítő oldalai órákon át összeomlottak vagy jelentősen lelassultak. A rajongók óriási száma a brit telefonhálózatban is fennakadásokat okozott.[59] A Progress Live turné minden korábbi rekordot megdöntött: több mint 1,1 millió jegy kelt el egyetlen nap alatt, ezzel túlszárnyalva a Take That 2008-as Circus turnéjának korábbi csúcsát.[60]

A Progress megjelenésének első napján az album a század leggyorsabban fogyó lemeze lett, mindössze egy nap alatt 235 000 eladott példánnyal.[61] Az album az Egyesült Királyságban az első helyen nyitott, és az első héten körülbelül 520 000 példány kelt el belőle, ezzel minden idők második leggyorsabban fogyó albuma lett.[62] A Progress megjelenése után bejelentették, hogy a Take That lett az Amazon UK történetének legnagyobb összeladású előadója.[63] Az album hat egymást követő héten át megőrizte az első helyet a brit albumlistán, és az Egyesült Királyságban 2,4 millió példány kelt el belőle,[64] így a 2010-es év legnagyobb példányszámban eladott albuma lett.[65] A Progress Európában is jelentős sikert aratott: első helyen debütált Írországban, Görögországban, Németországban és Dániában,[66] valamint az European Top 100 Albums listán. Emellett a top 10-ben nyitott Ausztriában, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és Svájcban is.

A „Kidz” lett a Progress második kislemeze; 2011. február 21-én jelent meg, és Európa-szerte jól szerepelt a slágerlistákon. A zenekar a dalt élőben is előadta a 2011-es Brit Awards gálán, amelyet a The O2 Arena adott otthont. Itt a Take That elnyerte a Legjobb brit együttes díját, és jelölték a Legjobb brit album kategóriában is. A „Kidz” előadása – amelyet a kritikusok is dicsértek[67] – egy erősen koreografált produkció volt, amelyben a táncosok rendőrségi rohamfelszerelést idéző ruházatot viseltek, pajzsaikon és egyenruhájukon a Take That szimbólumával.[68][69] 2011. május 19-én a Take That bejelentette a Progressed című új EP-t, amely nyolc olyan dalt tartalmazott, amelyeket a zenekar öttagú felállásban írt az újraegyesülés óta. Az EP a Progress albummal együtt került forgalomba, és a megjelenést követő héten visszajuttatta a Take Thatet a brit albumlista első helyére (2011. június 13.).[70] A Take That bejelentette, hogy a Progress Live turné világszerte megjelenik mint a zenekar második koncertalbuma,[71] és 2011. november 21-én kerül forgalomba az Egyesült Királyságban és Európában különböző otthoni médiumokon. A DVD a megjelenés hetében azonnal a brit Music Video Top 40 lista első helyén nyitott,[72] és két hét alatt több mint 200 000 példány kelt el belőle csak az Egyesült Királyságban.[73] A Take That munkásságát tovább is elismerték: 2012-ben elnyerték a Virgin Media Legjobb élő előadó

A Take That a „Rule the World” előadásán a 2012-es nyári olimpia záróünnepségén Londonban

2011. október 4-én arról számoltak be, hogy a Take That szünetet tart a Progress turné befejezése után: Barlow folytatja zsűritagként végzett munkáját az X Factor műsorban, míg Williams új szólóanyag felvételébe kezd.[74][75] A Take That 2012 májusában Ivor Novello‑díjat kapott a brit zenéhez való kiemelkedő hozzájárulásáért.[12]

2012 augusztusában a Take That fellépett a 2012-es nyári olimpia záróünnepségén, annak ellenére, hogy Barlow egy héttel korábban jelentette be: újszülött kislánya halva született. A tragédia ellenére vállalt élő szereplése miatt széles körű elismerést kapott.[76] Williams eredetileg szintén fellépett volna a zenekarral, azonban felesége nagyjából ugyanebben az időben adott életet gyermeküknek, így a Take That négytagú felállásban lépett színpadra.[77] 2012 novemberében a Take That utoljára öttagú felállásban állt össze, hogy előadják a „Never Forget” című dalt a Music Industry Trust Awards gálán.[78] 2013-ban Howard Donald zsűritag lett a német Got to Dance televíziós táncműsorban.[79]

2014–2015: Felállásváltozás és III

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jason Orange 2014-ben kilépett a zenekarból.

2013 májusában Mark Owen bejelentette, hogy a Take That 2014-ben megkezdi hetedik stúdióalbumának felvételeit. 2014. január 14-én Howard Donald és Gary Barlow is közzétett egy üzenetet a Twitteren, miszerint a Take That stúdióba vonult az album munkálatainak megkezdésére,[80] bár ekkor még nem volt egyértelmű, hogy Robbie Williams részt vesz‑e a felvételeken. 2014. április 28-án Williams a Twitteren bejelentette, hogy második gyermekét várja, és emiatt valószínűleg nem tud csatlakozni a Take Thathez az album és a turné idején.[81] Bár a zenekar bármikor szívesen visszavárja,[82] Williams úgy döntött, hogy nem tér vissza a hetedik és nyolcadik stúdióalbum, illetve az azokhoz kapcsolódó turnék idejére, és inkább szólókarrierjére összpontosít. Mindemellett továbbra is írt dalokat korábbi zenésztársaival, és 2011-es Progress turnéjuk óta több alkalommal is fellépett velük,[83] és a jövőben tervezi, hogy ismét csatlakozik a Take Thathez.[84]

2014. szeptember 24-én bejelentették, hogy Jason Orange kilépett a Take Thatből. Nyilatkozatában így fogalmazott:

„A múlt heti zenekari megbeszélésen megerősítettem Marknak, Garynek és Howardnak, hogy nem szeretnék elköteleződni egy új album felvétele és promóciója mellett. A Progress turné végén kezdtem el azon gondolkodni, hogy talán eljött az ideje, hogy ne folytassam tovább a Take Thattel.” Majd hozzátette: „Nem történt semmilyen összetűzés, ez pusztán egy személyes döntés részemről, hogy többé nem szeretném ezt csinálni.”[85]

Barlow, Donald és Owen közös közleményt adtak ki Orange döntéséről, amelyben ezt írták: „Szomorú nap ez számunkra. Jason távozása hatalmas veszteség, szakmailag és még inkább emberileg… Jason energiája és hite abban, hogy ez a zenekar mire lehet képes, tette a Take Thatet azzá, ami ma. Örökké hálásak leszünk lelkesedéséért, elkötelezettségéért és inspirációjáért az évek során.”

A bejelentést követő napon Robbie Williams a Twitteren fejezte ki támogatását Orange felé: „Mr Orange. Until we ride again. Much love, Bro.”[86][87]

2014. október 10-én a Take That bemutatta első dalát háromtagú felállásban, amely egyben közelgő albumuk vezető kislemeze is lett. A These Days című dal 2014. november 23-án jelent meg, és a brit kislemezlista 1. helyére került, letaszítva a csúcsról a Band Aid 30 jótékonysági kislemezt, ezzel a Take That 12. listavezető dalává vált.[88] Az album, amely a III címet kapta, 2014. november 28-án jelent meg, és a zenekar hetedik listavezető albuma lett. Ezt követően egy telt házas arénaturné indult Take That Live néven. 2015. október 14-én a zenekar bejelentette új kislemezét, a „Hey Boy”-t, amely október 16-án jelent meg, és a III 2015-ös újrakiadásának első kislemeze lett.[89] Az album 2015-ös kiadása november 20-án került a boltokba.[90]

2015 decemberében a brit sajtó arról számolt be, hogy a Take That Las Vegas-i rezidenciára készül, amely 2017-ben kezdődhet.[91] A hírek szerint az amerikai promóterekre nagy hatást gyakoroltak, és saját rezidencia‑show-t kaphatnak. Lehetséges helyszínként több aréna is felmerült, köztük a The AXIS a Planet Hollywood Resort & Casino-ban, a The Foundry az SLS Las Vegas-ban, valamint a Linq Theater a The LINQ Hotel & Casino-ban. A helyi Las Vegas Sun újság azonban arról írt, hogy még semmi sem megerősített,[92] noha Gary Barlow a Twitteren megerősítette a pletykát.[93]

2016–2017: Wonderland

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2016. február 2-án Gary Barlow a The Sun című lapnak adott interjúban elárulta, hogy a Take That még abban az évben kiadja nyolcadik stúdióalbumát. 2017. május 4-én az angol drum and bass duó, a Sigma bejelentette, hogy legújabb kislemezükön a Take That működik közre. A „Cry” című dal 2016. május 20-án debütált a rádióban, és ugyanazon a napon jelent meg. 2018. október 21-én a zenekar egy teasert tett közzé közösségi oldalain és honlapján, amelyben a Take That logója villódzott a #WONDERLAND hashtaggel.[94] Másnap bejelentették, hogy az új album címe Wonderland, és 2017. március 24-én jelenik meg. Az albumot egy Egyesült Királyságot és Írországot érintő arénaturné követte, Wonderland Live néven, amely 2017. május 5-én indult a birminghami Genting Arena színpadán.[95][96][97][98] 2017. február 17-én megjelent a Wonderland vezető kislemeze, a „Giants”, amely a brit slágerlistán a 13. helyen debütált, és a Take That 24. top 20-as kislemeze lett.

A Take That jelenlegi felállása a Shepherds Bush Empire színpadán

2017. április 8-án az ITV levetítette az egyórás, külön erre az alkalomra készített televíziós műsort, az An Evening with Take That című estet, amelyben a zenekar előadott néhány dalt a Wonderland albumról, valamint régebbi klasszikusokat is, köztük a Never Forget, a Back for Good és a „Rule the World” című számokat. A műsor során a zenekar egy közönségkérdésekből álló Q&A‑szekcióban is részt vett. Április 27-én a Twitteren bejelentették, hogy a „New Day” lesz a Wonderland következő kislemeze. A zenekart néhány nappal a Wonderland Live turné nyitóestéje előtt Lutonban, egy mezőn forgatták a dal videóklipjéhez.[99] A manchesteri arénában történt robbantás miatt – amely néhány nappal a tervezett fellépésük előtt történt – a manchesteri és liverpooli koncertdátumokat át kellett ütemezni vagy más helyszínre áthelyezni. A zenekar egy hónappal később visszatért Manchesterbe, hogy fellépjen a One Love Manchester jótékonysági koncerten.[100]

2017. szeptember 16-án Gary Barlow, Mark Owen és Howard Donald egy különleges, egyszeri koncertet adtak Jersey szigetén, miután egy rajongó több mint 1,2 millió fontot ajánlott fel azért, hogy megnyerje a zenekar fellépését. Az esemény végül jegyes jótékonysági koncertté alakult, amelynek bevétele a Children in Need szervezetet támogatta. Az aukciót a BBC Radio 2 műsorában tartották. 2018. november 11-én a Take That külföldi turnéra indult Perthben, Ausztráliában, ahol több mint húsz év után léptek fel újra.[101] A turné során először koncerteztek Új-Zélandon, az Egyesült Arab Emírségekben és Izraelben is.

2018–2020: 30. évforduló és Odyssey

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2018. július 16-án, a Manchester Arenában tartott első Hits Radio Live koncerten Gary Barlow, Howard Donald és Mark Owen megerősítették, hogy 2019-ben turnéra indulnak. A turné egy Greatest Hits koncertsorozat volt, amely a zenekar 30. évfordulóját ünnepelte. A jubileumhoz kapcsolódóan megjelent egy Greatest Hits album is, az Odyssey, amely 2018. november 23-án került kiadásra. A Odyssey olyan korábbi Take That‑dalokat tartalmaz, amelyeket újragondolt, modern hangszerelésben rögzítettek, valamint három vadonatúj felvételt. Az albumon közreműködtek többek között a Boyz II Men, Lulu, a Sigma és Barry Gibb is.[102] Az Odyssey a brit albumlista 1. helyén debütált, és platinalemez lett.[23] A következő évben az Odyssey Live – a turné koncertfelvétele – a brit listán az 5. helyig jutott, ezzel a Take That 13. top 5‑ös albumává vált,[103] míg a DVD 2019 legnagyobb példányszámban eladott élőzenei kiadványa lett.[104] 2020 májusában Gary Barlow, Howard Donald és Mark Owen újra egyesítették erőiket Robbie Williamsszel egy virtuális fellépés erejéig, amelyet mindannyian saját otthonukból adtak elő. A koncertet a Compare the Market ár‑összehasonlító oldal szervezte, és célja az volt, hogy adományokat gyűjtsön a Nordoff Robbins zeneterápiás jótékonysági szervezet és a Crew Nation számára.[105]

2022–2025: This Life

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2022 júniusában Gary Barlow megerősítette, hogy a zenekar megkezdte kilencedik stúdióalbumának munkálatait, amelyet 2023 végére terveztek megjelentetni. Mark Owen már májusban utalt arra, hogy az új album készül.[106] 2022 októberében bejelentették, hogy a Take That fellép a BST Hyde Park rendezvényen 2023. július 1-jén, olyan előadókkal kiegészülve, mint a The Script és a Sugababes.[107] 2023. május 5-én a Take That kiadta a „Greatest Day” újragondolt változatát, amelyben Calum Scott és a német producer‑DJ Robin Schulz működött közre.[108] Két nappal később a zenekar fellépett III. Károly brit király koronázási koncertjén, amelyet a Windsor Castle udvarán rendeztek meg.[109][110][111] 2023. június 15-én a zenekar fellépett a Leicester Square‑en a Take That‑film, a Greatest Days musical premierjén, amely másnap került a mozikba.[112][113] A film később elérhetővé vált az Amazon Prime Video streaming szolgáltatáson is.[114]

2023. szeptember 20-án a zenekar bejelentette, hogy új kislemezük, a „Windows” szeptember 22-én jelenik meg. Aznap este a Take That közelgő élő fellépéseket kezdett el teaselni: logójukat az Egyesült Királyság és Írország több arénájára és stadionjára vetítették ki, köztük a londoni O2 Arena, a Bristol Ashton Gate Stadium és a manchesteri új Co‑Op Live épületére.[115] A „Windows” megjelenésének napján bejelentették, hogy a zenekar kilencedik stúdióalbuma, a This Life, 2023. november 24-én jelenik meg. Ezzel együtt bejelentették a This Life on Tour koncertsorozatot is, amely 2024. április 13-án indul a Sheffield Utilita Arena színpadán.[116] Az album megjelenésének felvezetésére egy 6 epizódból álló podcast‑sorozatot is bejelentettek, amelyben a zenekar tagjai mesélik el történetüket, és hetente érkezett egy új epizód az album megjelenéséig.[117] 2023. október 17-én megjelent a második kislemez, a „Brand New Sun”, majd november 3-án a harmadik kislemez, a „This Life”. A This Life megjelenését követő harmadik napon az album máris elérte a 2023-as év legnagyobb első heti eladását brit előadótól, megelőzve többek között Lewis Capaldi, Ed Sheeran és a Rolling Stones aktuális kiadványait.[118]

2023. december 10-én a Take That volt a Capital FM Jingle Bell Ball második napjának főfellépője a londoni O2 Arénában, ahol egy különleges előadás keretében Rita Orával együtt adták elő a „Relight My Fire” című dalt.[119][120] 2024. január 13-án a Take That koncertet adott az Abu-Dzabiban megrendezett 2023–24-es SailGP bajnokság nyitónapjának részeként.[121] 2024. március 25-én a Take That bejelentette, hogy új kislemezük, a „You and Me” március 28-án jelenik meg, a This Life on Tour koncertsorozat népszerűsítésére.[122]

Ezt követően, 2024. április 26-án a zenekar újabb kislemezt adott ki, az „All Wrapped Up”** című dalt. Ugyanezen a napon bejelentették a This Life album deluxe kiadását, amely tartalmazza a két új kislemezt, valamint további három stúdiófelvételt.[123] 2024. április 5-én a Take That bejelentette a The Greatest Weekend nevű, négynapos fesztivált, amelyet Ta’ Qaliban, Máltán rendeztek meg. Az eseményt 2024. október 17. és 20. között tartották, és különlegessége az volt, hogy a zenekar az Everything Changes albumot teljes egészében élőben adta elő, először 1993-as megjelenése óta, valamint a legnagyobb slágereiket is eljátszották.

A fesztivál programjában éjszakai klubesemények, medencés partik, valamint számos vendégfellépő szerepelt, köztük a Sugababes, Sam Ryder, Ella Henderson, Daniel Bedingfield, Heather Small, Gok Wan, továbbá Howard Donald DJ‑szettje is.[124][125] 2024. augusztus 20-án a Fulwell 73 produkciós cég és a Netflix bejelentette, hogy kulisszák mögötti dokumentumsorozatot készít a Take That történetéről, eddig nem látott archív felvételekkel és új interjúkkal.

2025. december 27-én megerősítették, hogy a Take That című, háromrészes sorozat 2026. január 27-én jelenik meg a Netflixen.[126][127] 2025 februárjában a Take That előadta a „Greatest Day” újragondolt változatát a 78. Brit Filmakadémiai Díjátadón (BAFTA), ahol a dal szerepelt a jelölt film, az Anora betétdalaként is.[128] A zenekar emellett fellépett a londoni O2 Arénában, a Formula–1 fennállásának 75. évfordulóját ünneplő rendezvényen.[129]

2026–jelenleg is: tizedik stúdióalbum és The Circus Live

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy teasersorozatot és visszaszámlálást követően 2025. szeptember 19-én a Take That bejelentette, hogy 2026 nyarán útnak indítják a The Circus Live turnét, amely korábbi, azonos című koncertsorozatukon alapul.[130] Ugyanezen bejelentés részeként nyilvánosságra hozták, hogy 2026 végén megjelenik a zenekar tizedik stúdióalbuma, amelyet egyelőre TT10 munkacímen említenek.[131] 2026. március 20-án megjelent az album vezető kislemeze, a „You're a Superstar”, amely korábban már felcsendült a zenekar háromrészes dokumentumsorozatának zárójelenetében is.[132][133]

Más médiában és jótékonyságban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006 áprilisában az EMI engedélyezte, hogy a zenekar dalait felhasználják a Never Forget című musicalben,[134] amely a zenekar 1990‑es évekbeli dalaiból építkezett. A Take That a musical bejelentése után közleményt tett közzé honlapján, amelyben elhatárolódott a produkciótól, majd később ezt a közleményt eltávolították.[134]

A Take That írta és rögzítette a Rule the World című betétdalt a Stardust című filmhez, amelyet Matthew Vaughn rendezett, és amely 2007 októberében világszerte a mozikba került. Ugyanebben az évben a „Back for Good” szerepelt a népszerű dél‑koreai sorozat, a Coffee Prince soundtrackjében. A Take That saját televíziós műsort is készített Take That Come to Town címmel, amely egy varietéműsor volt, és a zenekar legnagyobb slágereinek előadásait tartalmazta. A műsorban humoros jelenetek is szerepeltek, többek között Peter Kay egyik alteregója, Geraldine McQueen közreműködésével. A műsort 2008. december 7‑én sugározta az ITV1. 2009-ben a Sony kiadta az első Take That‑videójátékot, a SingStar Take That című ritmusjátékot PlayStation 3 konzolra.

2010 novemberében az ITV bemutatta a Take That: Look Back, Don't Stare című fekete‑fehér dokumentumfilmet, amely a zenekar első közös munkáját mutatta be 15 év után. A film interjúk sorozatán keresztül tekint vissza a zenekar pályafutására, miközben a jövőbeli tervekre is fókuszál.[135] 2010. november 18‑án Robbie Williams és Gary Barlow először léptek fel együtt élő televíziós adásban a német Popstars műsorban, ahol a „Shame” című duettjüket adták elő.

2011-ben a Take That „Love Love” című dala szerepelt az X-Men: Az elsők stáblistáján, később pedig a „When We Were Young” lett a The Three Musketeers film főcímdala. 2015-ben a Get Ready for It című daluk, amely a III albumon jelent meg, a Kingsman: The Secret Service hivatalos betétdala lett. 2014-ben a zenekar egy Paddington Bear‑szobrot tervezett, amelyet a londoni O2 Aréna előtt állítottak ki (a városban elhelyezett 50 szobor egyikeként). A szobrokat később elárverezték, hogy pénzt gyűjtsenek a National Society for the Prevention of Cruelty to Children (NSPCC) számára.[136]

2017-ben a Take That bemutatta a Greatest Days (eredeti címén The Band) című musicalt, amelyet Tim Firth írt, és amelyben a Let It Shine öt győztese szerepelt, a zenekar legismertebb slágereivel. A produkcióban a Take That – Robbie Williamsszel együtt – executive producerként vett részt.[137][138] A zenekar zenéje rendszeresen felbukkan a Channel 4 Derry Girls című sorozatában, különösen a második évad harmadik epizódjában, amelyben a főszereplők titokban elmennek a Take That 1993-as belfasti koncertjére; az epizódban látható a „Pray” videóklipje, és a rész a „Everything Changes” koncertfelvételével zárul.

Művészi stílus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pályafutásuk korai szakaszában a Take That olyan bulihimnuszokról volt ismert, mint a „Do What U Like”, valamint érettebb lírai balladákról, mint az „A Million Love Songs” és a „Back for Good”. A 2006-os újjáalakulás óta a zenekar kísérletezőbb irányba mozdult: a Beautiful World és a The Circus albumok „stadionokat megtöltő pop-rock” hangzást képviseltek, míg a Progress erősen az electropop felé hajlott.[39][139] A médiában gyakran nevezték őket a „visszatérés királyainak”, mivel sikeres újjáalakulásuk során zökkenőmentesen alakultak át tinibálványokból „man banddé”, anélkül hogy túlzottan a nosztalgiára támaszkodtak volna.[140][141] A zenekar érettebb hangzást és imázst mutatott,[142][143][144][145][146] miközben képesek voltak megújulni, és megőrizni művészi hitelességüket.[147][148]

Jude Rogers a The Guardian újságírója így fogalmazott a zenekar újjáalakulás utáni sikeréről, különösen a 90-es évekbeli fiúbandák sorozatos visszatérései fényében:

„Csak a Take That képes igazán áthatolni a popkultúra szélesebb tudatán azzal, hogy fiúbandából man-banddé váltak, és érett, valódi popdalokat énekelnek, amelyek generációkon ívelnek át.”[140]

A Take That széles körű kritikai elismerést és népszerűséget szerzett kiemelkedő élő előadóként és zenei munkásságáért.[39][149][150][151][152] Hazai turnéikat gyakran „a leglátványosabb, legkreatívabb és legextravagánsabb popturnék egyikeként” jellemzik.[153] A feldolgozások kivételével minden dalukat maguk írják; kezdetben Gary Barlow volt a fő dalszerző, aki egyedüli kreditet kapott, de azóta a többi tag is aktív szerepet vállal a dalszerzésben és a produkcióban, beleértve a hangszeres részek feljátszását is.[39]

Zenekari tagok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi tagok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Volt tagok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Idővonal

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak és jelölések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Díj Év Jelölt(ek) Kategória Eredmény Ref.
Billboard Music Awards 2012 Take That Legjobb turnézó előadó Jelölve [154]
Brit Awards 1993 Take That Legjobb új brit előadó Jelölve [155]
„It Only Takes a Minute” Az év brit kislemeze Jelölve
„A Million Love Songs” Az év brit kislemeze Jelölve
„Could It Be Magic” Az év brit kislemeze Elnyerte
1994 „Pray” Az év brit kislemeze Elnyerte [156]
„Pray” Az év brit videója Elnyerte
Take That Legjobb brit együttes Jelölve
1996 „Back for Good” Az év brit videója Jelölve [157]
„Back for Good” Az év brit kislemeze Elnyerte
2007 „Patience” Az év brit kislemeze Elnyerte [158]
2008 „Shine” Az év brit kislemeze Elnyerte [159]
Take That Legjobb brit élő előadó Elnyerte
Take That Legjobb brit együttes Jelölve
Beautiful World Az év brit albuma Jelölve
2009 Take That Legjobb brit együttes Jelölve [160]
2010 „The Beatles Medley” 30 év legjobb élő előadása Jelölve [161]
2011 Take That Legjobb brit együttes Elnyerte [162]
Progress Az év brit albuma Jelölve
Echo Music Prize 1995 Take That Legjobb nemzetközi együttes Jelölve [163]
1996 Take That Legjobb nemzetközi együttes Jelölve
2009 Take That Legjobb nemzetközi együttes Jelölve
2011 Take That Legjobb nemzetközi együttes Elnyerte
Ivor Novello-díj 1994 „Pray” Legjobb kortárs dal Elnyerte [164]
1994 Gary Barlow Az év dalszerzője Elnyerte
1994 „Babe” Legtöbbet eladott dal Jelölve
1996 „Back for Good” Legtöbbet eladott dal Elnyerte [164]
„Back for Good” Legtöbbet játszott mű Elnyerte
„Back for Good” Az év nemzetközi slágere Jelölve
„Back for Good” Legjobb zene és szöveg Jelölve
2008 „Shine” Legtöbbet játszott mű Elnyerte [164]
2012 Take That Kiemelkedő hozzájárulás a brit zenéhez Elnyerte [164]
„The Flood” Legtöbbet játszott mű Jelölve
MTV Europe Music Awards 1994 Take That Legjobb együttes Elnyerte [165]
1995 Take That Legjobb élő előadó Elnyerte [165]
MTV Video Music Awards 1994 „Babe” Nemzetközi közönségdíj Elnyerte [166]
Popjustice £20 Music Prize 2011 „The Flood” Legjobb brit pop kislemez Jelölve [167]
Év Jelölt(ek) Díj / Kategória Eredmény Forrás
2025 Take That Ticketmaster Music Awards UK – Legjobb élő előadó Elnyerte [168]
2016 Take That Silver Clef Award – Legjobb élő előadó Jelölve
2015 „These Days” UK Music Video Awards – Legjobb látványterv Jelölve
2012 „Pray” The Guardian Music Award – Legjobb No. 1 kislemez Elnyerte [169]
„Back for Good” Official Charts Company – Az Egyesült Királyság kedvenc No. 1 kislemeze Jelölve [170]
Take That Virgin Media Music Awards – Legjobb élő előadó Elnyerte [171]
„Kidz” Virgin Media Music Awards – Legjobb videó Jelölve [172]
2011 Progress Live Audio Pro International Awards – Legjobb élő hangzás Elnyerte [173]
Progress Live Audio Pro International Awards – Grand Prix díj Elnyerte [173]
Take That Phonographic Performance Limited Award – Legjátszottabb brit előadó Elnyerte [174]
„Kidz” Spex Entertainment Award – Legjobb videó (Németország) Elnyerte [175]
The Circus Live Tour Wembley Stadium – Minden idők legjobb eseménye Jelölve [176]
Take That Virgin Media – Legjobb együttes Elnyerte [177]
„Up All Night” UK Music Video Awards – Legjobb látványterv Jelölve
2010 „The Flood” iTunes Award – Legjobb kislemez Jelölve [178]
Progress iTunes Award – Legjobb album Jelölve [178]
Take That Q Awards – Hírességek Csarnoka Elnyerte [179]
Take That GQ Men of the Year – Legjobb zenekar Elnyerte
2009 Take That Q Awards – Legjobb élő előadó Elnyerte
„Greatest Day” Q Awards – Legjobb kislemez Elnyerte
Take That Silver Clef Award Elnyerte
Take That GQ Men of the Year – Legjobb zenekar Elnyerte
2008 „Rule the World” Virgin Media – Legjobb kislemez Elnyerte
Take That Sony Ericsson – Az év turnéja Elnyerte
2006 Take That Q Idol Award Elnyerte
1995 Take That Silver Clef Award Elnyerte
1994 Everything Changes Mercury Prize – Legjobb album Jelölve
1993 Take That Silver Clef Award – Legjobb új előadó Elnyerte

Diszkográfia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turnék

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Official Statement". takethat.com. 2014. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. szeptember 25.. {{cite web}}: Check date values in: |access-date= és |archive-date= (súgó)
  2. ↑ "Gary Barlow leads amazing show from Take That – a week after losing daughter". Evening Standard. 2012. augusztus 13. Hozzáférés: 2012. november 22.. {{cite web}}: Check date values in: |access-date= és |date= (súgó)
  3. ↑ "Robbie Williams reunites with 'captain' Gary Barlow for Help the Heroes gig". Metro. UK. 2010. szeptember 13. 2012. december 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 30.. {{cite web}}: Check date values in: |access-date=, |date= és |archive-date= (súgó)
  4. ↑ "Take That progress: Robbie shines but Gary's in charge". BBC News. 2010. november 12. {{cite news}}: Check date values in: |date= (súgó)
  5. ↑ "Official Charts Company for the UK Take That Archive database". Officialcharts.com. Hozzáférés: 2012. november 22.. {{cite web}}: Check date values in: |access-date= (súgó)
  6. ↑ "X Factor Official Stats". Xfactor.itv.com. Hozzáférés: 2011. október 11.. {{cite web}}: Check date values in: |access-date= (súgó)
  7. ↑ "Arqiva Commercial Radio Awards 2012 winners announced 4 July 2012". RadioCentre Ltd. 2012. július 4. 2015. július 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. szeptember 6.. {{cite web}}: Check date values in: |access-date=, |date= és |archive-date= (súgó)
  8. ↑ A Wikipédia cikkeiben szereplő források szerint: 12 az Egyesült Királyságban, a „Babe” egy országban, a „Back for Good” 13 országban, a „Never Forget” három országban, a „How Deep Is Your Love” öt országban, a „Patience” négy országban volt listavezető.
  9. ↑ A Wikipédia-cikkekben szereplő források alapján összesítve.
  10. ↑ "Take That confirm 2015 Brits performance". BBC. 2015. július 24. {{cite news}}: Check date values in: |date= (súgó)
  11. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) „Best Group” nevű lábjegyzeteknek
  12. 1 2 "Take That Official Ivor Novello Outstanding Contribution Award". Takethat.com. 2014. március 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 30..
  13. ↑ "Certified Awards". Bpi.co.uk. 2019. június 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. március 4.. {{cite web}}: Check date values in: |access-date= és |archive-date= (súgó)
  14. ↑ Macaulay, Matthew (2012. július 19.). "Gary Barlow to receive music industry honour". London: Telegraph.co.uk. 2022. január 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2012. november 22..
  15. ↑ "Mark Owen swaps Take That for Doing Nothing". BBC. 2013. május 3. Hozzáférés: 2018. november 30..
  16. ↑ Elias, Linda (2011. március 10.). "Birthday mum delighted to win Take That tickets – Aberdare – Local Welsh News – News". WalesOnline. Hozzáférés: 2011. július 18..
  17. ↑ "Take That Re-Release Tops U.K. Album Chart; Example Single Remains at No. 1". Billboard.com. 2009. szeptember 14. Hozzáférés: 2011. július 18..
  18. ↑ McLean, Craig (2011. május 29.). "Take That interview". Telegraph. London. 2022. január 11. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2011. július 18..
  19. ↑ Ross, Peter (2019. február 22.). "Sixty Seconds: with Howard Donald". Metro. 16. o.
  20. ↑ Mettler, Mike (2016. június 17.). "Gary Barlow didn't just meet his '80s heroes, he made a retro album with them". Digital Trends. Hozzáférés: 2022. október 4..
  21. ↑ Gordon, Bryony (2006. április 25.). "Why I still love Take That – Telegraph". London: Telegraph.co.uk. Hozzáférés: 2010. május 24..[halott link]
  22. ↑ "Take That – Download Take That Music on iTunes". iTunes. Hozzáférés: 2011. július 18..
  23. 1 2 "Official Charts: Take That". Official Charts. Hozzáférés: 2018. december 1..
  24. ↑ "Hitparade.ch: Take That – Back For Good". Hung Medien. Hozzáférés: 2018. december 1..
  25. ↑ "The Wanted climb to number five in the US singles chart". Newsbeat. BBC. 2012. március 2. Hozzáférés: 2012. november 22..
  26. 1 2 3 "UK Top 40 Chart Archive, British Singles & Album Charts". everyHit.com. 2000. március 16. Hozzáférés: 2010. augusztus 13..
  27. ↑ "1996: Take That announce split". BBC News. 1996. február 13. Hozzáférés: 2024. november 23..
  28. ↑ "Elton John | Elton John Urges Full Take That Reunion". Contactmusic. 2006. augusztus 3. Hozzáférés: 2011. július 18..
  29. ↑ Cochrane, Greg (2011. február 3.). "Newsbeat – Take That's Gary Barlow gives tips to young songwriters". BBC. Hozzáférés: 2011. július 18..
  30. ↑ "Take That greatest boy band". Female First. 2008. augusztus 19. 2023. április 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 18..
  31. ↑ "Take That Tickets". TakeThatTicketsHub.com. 2011. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 18..
  32. ↑ Jones, Alan (2011. április 11.). "Progress reaches 2m mark". Music Week. 2012. augusztus 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 11..
  33. ↑ "J-Lo, Take That have biggest comebacks on search". AccuraCast. 2011. december 14.
  34. ↑ "Take That sign up for new album". BBC. 2006. május 9.
  35. ↑ Brown, Mark (2006. május 10.). "Take That (minus Robbie) to make comeback album". The Guardian.
  36. ↑ Jones, Alan (2011. július 24.). "Adele still on top but UK album sales fall to 13-year low". Music Week. Hozzáférés: 2011. október 11..
  37. ↑ "BPI list of best selling albums in the UK" (PDF). 2009. november 22. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 30..
  38. ↑ Take That: Where Did All Go Right? (Channel 5, 2009)
  39. 1 2 3 4 Barrett, Christopher (2012. június 28.). "Everything Changes — Take That". M Magazine. No. 44. PRS for Music. 19–21. o. 2012. július 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. július 31..
  40. ↑ "Take That Appreciation Pages". Take-that.co.uk. 2010. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 10..
  41. ↑ "Brit Awards 2008: The winners". BBC. 2008. február 20.
  42. ↑ "BRIT Awards 2008: The full list of winners and nominees". Official Charts Company. 2018. február 20.
  43. ↑ "Mills outburst tops cringe list". BBC. 2007. december 27.
  44. ↑ [halott link]
  45. ↑ "Take That beating Britney Spears in 'Circus' album battle, News". NME. UK. 2012. október 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 13..
  46. ↑ "Leona record-breaker tops chart". BBC News. 2008. december 7.
  47. 1 2 "Take That embark upon record-breaking Circus Live tour". Hello!. 2011. június 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 10..
  48. ↑ "Australian news website". News.com.au. 2008. augusztus 20. 2008. december 9. dátummal az eredeti címről archiválva.
  49. ↑ "News". Take That. 2009. május 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 10..
  50. 1 2 "Take That Circus tour DVD smashes sales record in just one day". STV Entertainment. 2009. november 25. 2010. augusztus 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 10..
  51. ↑ "Take That Appreciation Pages". Take-that.co.uk. 2010. április 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. július 10..
  52. ↑ "Certified Awards". bpi. 2017. augusztus 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 10..
  53. ↑ Stokes, Paul (2009. október 9.). "Take That announce live album and DVD tracklisting". NME.
  54. ↑ "In And Out of Consciousness: Robbie's Greatest Hits 1990–2010 Is Coming!". RobbieWilliams.com. Hozzáférés: 2010. augusztus 13..
  55. ↑ "Digital Journal, 15 July 2010. Retrieved 21 July 2010". Digitaljournal.com. 2010. július 15. Hozzáférés: 2011. május 30..
  56. ↑ "Take That official 27 October 2010". Takethat.com. Hozzáférés: 2022. június 9..[halott link]
  57. ↑ "Digital Spy Ivor Novello The Flood Nomination for best work". Digitalspy.co.uk. 2012. április 17. Hozzáférés: 2012. július 30..
  58. ↑ "Take That Have Added A Further Four Dates To Their Sell Out UK Tour". Sky News. 2010. december 7. 2012. október 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. május 26..
  59. ↑ "reunited -boy band take-that cripples uk ticketing market". LA Times. 2010. október 29. Hozzáférés: 2011. május 30..
  60. ↑ "29 October 2010". Metro. UK. 2010. október 29. Hozzáférés: 2011. május 30..
  61. ↑ "Take That Official 16 November 2010". Takethat.com. 2010. november 15. 2011. május 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 30..
  62. ↑ "Yahoo 21 November 2010". 2010. november 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. június 9..
  63. ↑ "Take That are Amazon's 'top-selling music artist of all time'". Metro. UK. 2010. december 31. Hozzáférés: 2011. május 30..
  64. ↑ The Official Charts Company (2011. június 19.). "Take That Progress Back To Number One and Example Holds Firm". 2011. augusztus 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. február 29..
  65. ↑ "Radio 1 Charts". BBC. 2007. február 24. Hozzáférés: 2011. május 30..{{cite web}}: CS1 karbantartás: url-status (link)
  66. ↑ "danishcharts.dk – Take That – Progress". IFPI. Hung Medien. Hozzáférés: 2010. november 29..
  67. ↑ "If it's hot, it's here :: Latest News :: Brit Awards 2011: Take That were AMAZING weren't they?!". new! Magazine. 2011. július 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 30..
  68. ↑ Swash, Rosie (2011. február 15.). "Brit awards 2011: Live coverage". The Guardian. London.
  69. ↑ Moodie, Clemmie (2011. február 16.). "Take That's riotous performance opens the Brits". mirror.co.uk. Hozzáférés: 2011. május 30..
  70. ↑ "Take That to release new album Progressed next month". Metro. UK. 2011. május 18. Hozzáférés: 2011. május 30..
  71. ↑ "Progress Live – the album". Takethat.com. 2011. október 21. 2011. október 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 21..
  72. ↑ "UK Music Video Top 40, Week ending 3rd December 2011". Theofficialcharts.com. 2011. december 15. 2012. január 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. július 30..
  73. ↑ "Musicweek 4 December 2011 Chart analysis". Musicweek.com. Hozzáférés: 2012. július 30..
  74. ↑ "Digital Spy October 4, 2011 Paul Millar". Digitalspy.co.uk. 2011. október 3. Hozzáférés: 2011. október 11..
  75. ↑ "OK Mag October 4, 2011". Ok.co.uk. 2011. október 4. 2011. október 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 11..
  76. ↑ "London 2012: Gary Barlow braves personal tragedy to perform at closing ceremony". 2012. augusztus 13. 2022. január 11. dátummal az eredetiből archiválva.
  77. ↑ Martinovic, Paul (2012. június 9.). "Take That, George Michael to feature in London 2012 closing ceremony". Digital Spy.
  78. ↑ "Take That reunited as Barlow honoured with Music Industry Trust Award". ITV News. 2012. november 6. Hozzáférés: 2014. szeptember 29..
  79. ↑ Eames, Tom (2013. április 26.). "Take That's Howard Donald to judge Germany's 'Got to Dance'". Digital Spy.
  80. ↑ "Take That Tease New Album With Studio Tweet". MTV. 2014. április 22. Hozzáférés: 2014. június 6..[halott link]
  81. ↑ "Robbie Williams: No Take That Tour With Baby". News.sky.com. 2014. április 30. Hozzáférés: 2014. június 6..
  82. ↑ "Barlow says Robbie can return to Take That any time". Rte.ie. 2017. március 19. Hozzáférés: 2019. június 3..
  83. ↑ Savage, Mark (2016. november 8.). "Take That join Robbie at Brits gig". BBC News. Hozzáférés: 2019. június 3..
  84. ↑ Agius, Nicola (2017. december 13.). "Robbie reveals he got Take That reunion details wrong". Digital Spy. Hozzáférés: 2019. június 3..
  85. ↑ "Jason Orange quits Take That, group to continue as a trio". Digital Spy. 2014. szeptember 24. Hozzáférés: 2014. szeptember 29..
  86. ↑ Williams, Robbie (2014. szeptember 25.). "Mr Orange. Until we ride again . Much love Bro x". Hozzáférés: 2019. június 3..
  87. ↑ Renshaw, David (2014. szeptember 28.). "Robbie Williams shows support for Take That's Jason Orange". NME. Hozzáférés: 2019. június 3..
  88. ↑ "Take That score 12th number 1 single with These Days". Official Charts Company. 2014. november 30.
  89. ↑ Travis, Ben (2015. október 13.). "TFI Friday: Take That to perform brand new song in series return on Friday". Evening Standard.
  90. ↑ "III – 2015 Edition by Take That: Amazon.co.uk: Music". amazon.co.uk. 2015. november 20.
  91. ↑ Fitzpatrick, Katie (2015. december 13.). "Take That to perform a residency in Las Vegas". Manchester Evening News. Trinity Mirror. Hozzáférés: 2016. február 28..
  92. ↑ Leach, Robin (2015. december 14.). "Are they back for good? Take That to land Strip residency?". Las Vegas Sun. Greenspun Media Group. 2016. március 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 28..
  93. ↑ @GaryBarlow (2015. december 13.). "It's true X" (Tweet) – via Twitter.
  94. ↑ Morris, Lucy (2016. október 21.). "Take That tease a very exciting announcement for Saturday". Digital Spy. 2021. november 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. október 23..
  95. ↑ "Take That announce 2017 tour with special guests All Saints". Daily Mirror. 2016. október 22. Hozzáférés: 2016. október 23..
  96. ↑ Fitzpatrick, Katie & Williams, Rob (2016. október 22.). "Take That confirm Manchester gigs as part of 2017 Wonderland tour in support of new album". Manchester Evening News. Hozzáférés: 2024. szeptember 24..
  97. ↑ "Take That and All Saints announce joint 2017 UK and Ireland tour". NME. 2016. október 22. Hozzáférés: 2016. október 23..
  98. ↑ "Take That announce gigs in Birmingham as part of Wonderland Tour – here's how to get tickets". Birmingham Mail. 2016. október 28. Hozzáférés: 2016. október 23..
  99. ↑ "Take That's new music video is surprisingly creepy". Digital Spy. 2017. május 10.
  100. ↑ "One Love Manchester Benefit Concert". takethat.com. 2017. május 30. 2023. április 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 7..
  101. ↑ Adams, Cameron (2017. november 12.). "British pop giants Take That undertake their first Australian tour in 22 years". news.com.au.
  102. ↑ TakeThatVEVO (2018. szeptember 21.). "Take That – Pray (Odyssey Version)". 2021. október 30. dátummal az eredeti címről archiválva – via YouTube.
  103. ↑ "Take That". Official Charts Company. Retrieved 22.11.19
  104. ↑ "Take That score biggest live music DVD sale of 2019". Music Week. Retrieved 22.11.19
  105. ↑ Chilton, Louis (2020. május 29.). "Take That concert: How to watch the free Meercat Music stream and when is it on?". The Independent. 2022. május 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. szeptember 11..
  106. ↑ "Take That are working on their first album in five years". NME. 2022. június 23.
  107. ↑ "Take That". 2025. június 27.
  108. ↑ Sky Magnolia, Anna (2023. május 5.). "Take That release their reworking of 'Greatest Day' with Calum Scott and Robin Schulz". MagicRadio. Hozzáférés: 2023. június 6..
  109. ↑ Franks, Josephine (2023. május 8.). "Lionel Richie, Take That and Katy Perry star at King's coronation concert". Sky News. Hozzáférés: 2023. május 8..
  110. ↑ Slawson, Nicola (2023. május 7.). "Take That, Katy Perry and more entertain 20,000 at coronation concert". The Guardian. Hozzáférés: 2023. május 8..
  111. ↑ McCormick, Neil (2023. május 7.). "Coronation Concert, review: Every rock star will want to take a castle on tour after this dazzling success". The Telegraph. Hozzáférés: 2023. május 8..
  112. ↑ "Take That movie musical 'Greatest Days': Trailer, cast, plot, soundtrack and more revealed". Smooth (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. szeptember 22..
  113. ↑ "Take That Greatest Days film premiere in pictures as stars take to the red carpet". WalesOnline (angol nyelven). 2023. június 15.
  114. ↑ "Take That movie Greatest Days confirms release on Prime Video". Digital Spy (brit angol nyelven). 2023. július 6. Hozzáférés: 2023. szeptember 22..
  115. ↑ Skinner, Tom (2023. szeptember 21.). "Take That tease tour as logo appears on stadiums across the UK". NME (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2023. szeptember 22..
  116. ↑ Pop, Retro (2023. szeptember 22.). "Take That announce ninth album This Life, massive UK stadium and arena tour". RETROPOP (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2023. szeptember 22..
  117. ↑ "Take That announce new podcast 'This Life' telling band's story in their own words - how to listen and watch trailer". Smooth (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. november 29..
  118. ↑ "Take That's This Life already claims biggest first-week sales for British act in 2023". Official Charts (angol nyelven). 2023. november 27. Hozzáférés: 2023. november 29..
  119. ↑ "Capital's Jingle Bell Ball with Barclaycard 2023 line-up". Capital (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. december 11..
  120. ↑ Take That - Relight My Fire with Rita Ora (Live at Capital's Jingle Bell Ball 2023) | Capital (angol nyelven), hozzáférés: 2023. december 11.
  121. ↑ Bedirian, Razmig (2024. január 4.). "Take That to perform in Abu Dhabi on opening day of SailGP". The National (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. január 5..
  122. ↑ Roszko, Charlotte (2024. március 28.). "Take That's new single 'You And Me' is out now". Planet Radio. Hozzáférés: 2024. március 28..
  123. ↑ Gotto, Connor (2024. április 26.). "Take That announce new album, release single All Wrapped Up". RETROPOP (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 27..
  124. ↑ Dunworth, Liberty (2024. április 5.). "Take That announce 'The Greatest Weekend' four-day festival in Malta with Sugababes, Sam Ryder and more". NME (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2024. április 5..
  125. ↑ Maghri, Giulia (2024. október 20.). "Take That fans enjoy unforgettable night at Ta' Qali concert, despite the rain". Times of Malta. Hozzáférés: 2024. december 31..
  126. ↑ Mensah, Katelyn. "Netflix confirms release date of Take That documentary and first look | Radio Times". www.radiotimes.com (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 18..
  127. ↑ "Take That: Season 1 | Rotten Tomatoes". www.rottentomatoes.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 18..
  128. ↑ Ramachandran, Naman (2025. február 5.). "Take That Set to Rock BAFTA Film Awards With 'Greatest Day' Performance, Jeff Goldblum to Play In Memoriam Tribute". Variety (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. február 18..
  129. ↑ "Jack Whitehall to host F175 as Take That among artists to perform". www.autosport.com (angol nyelven). 2025. február 17. Hozzáférés: 2025. február 18..
  130. ↑ "Take That to bring The Circus Live tour to Manchester in 2026". BBC News (brit angol nyelven). 2025. szeptember 19. Hozzáférés: 2025. szeptember 19..
  131. ↑ "TT10 CD". Take That (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 19..
  132. ↑ "Take That: Find out more about their upcoming song 'You're A Superstar'". heat Radio (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 18..
  133. ↑ "Spotify – Web Player". Spotify (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. március 21..
  134. 1 2 Hosking, Patrick; Wighton, David (2007. június 11.). "We can relight our own fire, thank you – Times Online". The Times. London. 2008. december 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. május 24..
  135. ↑ "Paul Millar Digital Spy 26 October 2010". Digital Spy. UK. 2010. október 26. Hozzáférés: 2011. május 30..
  136. ↑ Marcus, Lilit (2014. november 24.). "Why Paddington Bear Statues Have Taken Over London". Condé Nast. Hozzáférés: 2023. november 24..
  137. ↑ Whetstone, David (2017. április 3.). "Take That musical The Band has bust box office records and we were at the launch". Evening Chronicle.
  138. ↑ Bourne, Dianne (2018. január 11.). "Take That confirm their musical The Band is extending tour with NEW dates for north west". Manchester Evening News.
  139. ↑ Petridis, Alexis (2010. november 6.). "Take That: Friends reunited". The Guardian.
  140. 1 2 Rogers, Jude (2008. június 27.). "The boy band is dead". The Guardian.
  141. ↑ McLean, Craig (2011. július 24.). "What happens when boy bands grow up?". The Observer.
  142. ↑ Hurley, Eimear (2012. november 24.). "Can you really go back home again?". Motley Magazine. University College Cork.
  143. ↑ Mills, Simon (2010. december 21.). "Take That: style icons for older men". The Guardian.
  144. ↑ Baillie, Andrew (2017. november 13.). "Concert review: Take That". The West Australian.
  145. ↑ Garratt, Rob (2015. október 26.). "A look at the enduring appeal of Take That ahead of Dubai gigs". The National.
  146. ↑ Garratt, Rob (2015. október 31.). "Review: Take That's nostalgic show a hit with Dubai audience". The National.
  147. ↑ Myers, Justin (2016. július 7.). "Flashback: Take That's comeback album Beautiful World is 10 years old". Official Charts Company. Hozzáférés: 2025. július 24..
  148. ↑ Taylor, Paul (2011. június 1.). "Salford academics discuss Take That's comeback success". Manchester Evening News.
  149. ↑ Halutz, Avshalom (2017. november 29.). "In Tel Aviv, Take That Proved It Could Be Magic Regardless of Age". Haaretz.
  150. ↑ Jack, Malcolm (2017. május 12.). "Take That review – master crowdpleasers deliver a flaming carnival of pop". The Guardian.
  151. ↑ Aubrey, Elizabeth (2017. szeptember 11.). "Radio 2 – Live in Hyde Park review: Take That's old moves save party hit by technical problems". London Evening Standard.
  152. ↑ Smith, Carl (2019. április 15.). "REVIEW: Take That get fans revved up on Greatest Hits Live 2019 tour". Heat.
  153. ↑ "Take That: From boy band to national treasures". BBC. 2014. június 4.
  154. ↑ "Adele 12 díjat nyert a Billboard Music Awards-on 2012-ben". Mtv.co.uk. Hozzáférés: 2026. május 4..
  155. ↑ "History". Brits.co.uk.
  156. ↑ "History". Brits.co.uk.
  157. ↑ "History". Brits.co.uk.
  158. ↑ "History". Brits.co.uk.
  159. ↑ "History". Brits.co.uk.
  160. ↑ "BRIT Awards 2009 – teljes lista". Official Charts.
  161. ↑ "BRIT Awards 2010 – teljes lista". Official Charts.
  162. ↑ "BRIT Awards 2011 – teljes lista". Official Charts.
  163. ↑ "Nominierte und Gewinner". echopop-archiv.de. Hozzáférés: 2026. május 4..
  164. 1 2 3 4 "Archive". The Ivors Academy.
  165. 1 2 "Billboard". 1994. november 5.
  166. ↑ "MTV Video Music Awards – jelölések". UPI.
  167. ↑ "The Popjustice Twenty Quid Music Prize". Hozzáférés: 2022. június 1..
  168. ↑ "Ticketmaster UK Awards 2025 – nyertesek". WestEndTheatre.com. 2025. február 7.
  169. ↑ "A legjobb No. 1 kislemezek 1952–2012". The Guardian. 2012. június 3.
  170. ↑ "Nation's Favourite Number One Single". ITV.
  171. ↑ "Take That – Best Live Act". TakeThat.com.
  172. ↑ "Interjú Luke Day-jel". RobbieWilliamsLive.com. 2011.
  173. 1 2 "NAMM Awards 2011". Audioprointernational.com.
  174. ↑ "Ronnie Wood két díjat nyert". NME.
  175. ↑ "POPKOMM – szavazás eredménye".
  176. ↑ "Vote for The Circus Tour Live". TakeThat.com.
  177. ↑ "Virgin Media Music Awards – Best Group".
  178. 1 2 "iTunes – 2010 legjobb albumai és dalai". TakeThat.com.
  179. ↑ "Press Association". 2010. október 25.
  180. ↑ "Hivatalos honlap". 2014. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. október 10..
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Take_That&oldid=29058043”