Takáts Ernő
| Takáts Ernő | |
| Született | 1896. május 6.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1951. augusztus 17. (55 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Takáts Ernő (Budapest, 1896. május 6. – Budapest, 1951. augusztus 17.) római katolikus pap, teológiai doktor, nyelvtudós, bibliafordító, a Budapesti Egyetem Hittudományi Karának tanára, a Szent István Társulat vezérigazgatója.
Élete[szerkesztés]
Budapesten, Nagyszombatban és Bécsben tanult. 1918-ban szentelték pappá. Budapesti iskolákban tanított, majd 1922–1924-ben a budapesti egyetemen finn, görög, és latin nyelvet oktatott. 1924-ben Bécsben teológiai doktorátust szerzett. 1928-tól teológiát tanít a budapesti egyetemen. 1929-től vezetett a Szent István Társulatot. 1951-ben homályos körülmények között halt meg: az egyik verzió szerint öngyilkos lett, a másik szerint a házába behatoló ÁVO-sok láttára szívszélhűdést kapott.
Műve[szerkesztés]
- Az Újszövetségi Szentírás a Vulgata szerint. Káldi György ford. nyomán átd., bev. és jegyz. a SZIT Szentírás Biz-a. (S.a.r.) Bp., 1947. Ebben egyes ószövetségi könyveket Takáts fordított.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15405.htm, Takáts Ernő, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
Források[szerkesztés]
- (szerk.) Bangha Béla: Katolikus lexikon I–IV., Budapest, A Magyar Kultúra Kiadása, 1931–1933, IV. kötet, 303. o. [1]
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. [2]
