Tárolt Programú Analizátor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A TPA – a Tárolt Programú Analizátor rövidítése – egy számítógépcsalád jelölése, amit a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) fejlesztettek ki 1966-tól és gyártottak az 1968-tól kezdve. A különböző továbbfejlesztett modellek gyártása egészen az 1990-es évek elejéig folytatódott.[1][2]

Az 1960-as évek Magyarországa a Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) tagja volt, és a központi irányítás befolyásolta a kutatási és gazdasági döntéseket. A Központi Bizottság döntései szerint az országban a számítástechnikai igényeket szovjet termékekkel kellett kielégíteni, emellett be kellett szüntetni a folyamatban lévő és jövőbeli számítógépes fejlesztéseket, így pl. az M–3 gép és utódjának fejlesztését is. A szovjet számítógépek nem mindig váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és a korabeli magyarországi technológiai színvonal gyakran meghaladta a szovjet technika szintjét, pl. az elektroncsövek gyártásában. Egyes területeken fölmerült az igény egyszerűbb, olcsóbb számítógépekre. Ezt az igényt igyekezett kielégíteni a TPA, ám nem lehetett számítógépnek nevezni, ezért kapta az „Analizátor” elnevezést, noha a „Tárolt Programú” kifejezés önmagában Neumann-elvű gépet jelent.

A KFKI ebben az időben rendelkezett a szükséges kapacitással számítógépek fejlesztéséhez, adott volt a kísérletező-kutató környezet, a gyártási és technológiai tapasztalat, a fizikus- és mérnökcsapat és a széles látókörű vezetés. A gép fejlesztését a PDP–8 kisszámítógép megjelenése indította el; ennek a gépnek az utasításkészletét a fejlesztő (DEC) részletesen leírta a Small Computer Handbook c. kiadványában és ingyenesen osztogatta. A KFKI Elektronikus Főosztályának (EFO) két munkatársa javasolta a gép szerkezetének rekonstruálását az utasításkészlet ill. egy később megszerzett tesztprogram alapján. A fejlesztést, azaz a gép logikai áramköri felépítésének újraalkotását 1966-ban kezdték meg a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutatóintézetében (MSZKI), és azt 1968-ban fejezték be. A hardver vezető tervezője Iványi Gyula volt.[3] A fejlesztés alapján gyártott TPA–1001 jelű miniszámítógépet, a TPA család első tagját a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szimpóziumán mutatták be Esztergomban, 1968 nyarán.[1][2][3][4][5]

A TPA–1001-es típus teljes mértékben szoftver-kompatibilis volt a mintául szolgáló PDP–8-assal, amit az is demonstrált, hogy egy későbbi bemutatón a jugoszláviai Ljubljanában egy DEC felhasználó a TPA gépet az eredeti DEC lyukszalagokkal bootolta és programokat futtatott rajta.[6]

TPA Modellek[szerkesztés]

Modell Célgép v. processzor Bithossz Dátum Megjegyzés Források
TPA1001 PDP–8 12 1968 DTL (dióda-tranzisztor logika) [2]
TPA1001/i PDP–8 12 1971 integrált áramkörös [6]
TPA/i PDP–8 12 1971 integrált áramkörös, átnevezett 1001/i [2][6]
TPA/l PDP–8 12 197? javított TPA/i [6]
TPAl/128H PDP–8 12 197? 128 K memóriával [6]
TPA/s PDP–8 12 197? Intersil CPU-val [6]
TPA70 - 16 1970-1972 integrált áramkörös [2][7]
TPA–1140 PDP–11/40 16 1976-1977 . [2]
TPA–1148 PDP–11/70 16 1981 a TPA–1140 javított változata [2]
TPA–11/440 PDP–11, VAX 32 1982 . [2]
TPA–11/420 Digital J-11 proc. 32 . . [2]
EMU–11 - 16 . mikroprogramozott, Intel 3000 + LSI [2]
TPA–Janus PDP–11, Z80 16, 8 . dual processzoros [2]
TPA–11/170 PDP–11, DCJ11 proc. 16 . . [2]
TPA Quadro DECmate 12 198? Amd 2900 csipekkel [2][6]
TPA–11/580 VAX-11/780 32 1983-1988 . [2]
TPA–11/540 VAX-11/730 32 1983-1988 . [2]
TPA–11/510 MicroVAX II 32 1985 kb. átcímkézett gép [2]
TPA–11/520 VAXstation II 32 1985 kb. átcímkézett gép [2]
TPA–11/530 MicroVAX 3500 32 1988-1989 [3]
TPA–11/532 MicroVAX 3500 32 1985 kb. átcímkézett gép [2]
TPA–11/535 MicroVAX 3500 32 1989 [3]
TPA–11/540 VAX-11/730 32 1985-1986 [3]
TPA–11/560 VAX–11 32 1987 többprocesszoros [2]
TPA–11/580 VAX-11/780 32 1983-1987 [3]
TPA–11/582 VAX-11/780 32 1987 [3]
TPA–11/585 VAX-11/785 32 1988-1989 [3]
TPA–11/587 VAX-11/785 32 1989 [3]
TPA–XP1 MIPS R3000 32 1992 2-32 processzor [2]

Jellemzők[szerkesztés]

TPA–1001[szerkesztés]

A TPA–1001 megfelel a PDP–8 számítógépnek, azzal szoftveresen teljesen kompatibilis.[6] A hardver teljes mértékben saját fejlesztés. A fejlesztők: Iványi Gyula, Bogdány János, Nyitrai Zoltán, Bánki Ferenc, Szabó Pál, Schmidt Rudolf, Lukács József, Lőcs Gyula, Iványi Gyuláné.[8]

Jellemzők:

  • Szoftverompatibilitás: DEC PDP–8
  • Fejlesztés ideje: 1966–1969
  • Szóhossz: 12 bit
  • Technológia: DTL (dióda-tranzisztor logika)
  • Sebesség: kb. 0,01 MIPS
  • CPU
    • Regiszterek: 1 akkumulátor, 1 programszámláló, 2 belső regiszter (MBR, MAR) – mind 12 bites
    • Címzési módok: direkt címzés azonos lapon, indirekt címzés, autoindex
    • Utasításkészlet: egycímes gép, 8 utasítás (PDP–8 utasításkészlet)
    • Megszakítási rendszer: egyszintű (a PDP–8 I/O buszán egyetlen megszakítási vonal)
  • Memória: ferritgyűrűs memória, 10 μs ciklusidő, max. 32K szó
  • Sínrendszer: külön memória és periféria sín
  • Háttértár: NC 245 KFKI fóliás diszk, 32K szó kapacitás
  • Konzol: ASR 33 Teletype, 10 karakter/s
  • Perifériák:
    • FS-1500 lyukszalag-olvasó, 1500 karakter/s
    • Facit 4060 szalaglyukasztó, 150 karakter/s
  • Méretek: 150 × 140 × 70 cm
  • Programozási nyelvek: SLANG assembler, Focal, Fortran


Jegyzetek, források[szerkesztés]

  1. ^ a b B. Klári: Tárolt Programú Analizátor vagy TPA gépek története (magyar nyelven). Informatika- és Médiatörténeti Klub, 2010. (Hozzáférés: 2014)
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Varga Ákos Endre: A TPA-évtizedek – Tárolt Programú Analizátor (magyar nyelven). Hamster / Varga Ákos Endre, 2009. szeptember 17. (Hozzáférés: 2014)
  3. ^ a b c d e f g h i Lukács József. 3, TPA történet – Lyukszalagtól az informatikáig (pdf), 1 (magyar nyelven), Budapest: KFKI Számítástechnikai Rt., 31-36. o (2009. október 13.). ISBN 9639276324. Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 1. 
  4. Lukács József: Lyukszalagtól az informatikáig – TPA történet 1968 - 1990 (magyar nyelven) (ppt) pp. 8. NJSZT, 2009. december 1. (Hozzáférés: 2014)
  5. Varga Ákos Endre: KFKI TPA 1001 (magyar nyelven). Hamster / Varga Ákos Endre, 2003. május 29. (Hozzáférés: 2014)
  6. ^ a b c d e f g h Douglas Jones et al.: PDP-8 Frequently Asked Questions – Section - What different PDP-8 models were made? (angol nyelven) (text). faqs.org, 1990. április 30. (Hozzáférés: 2014)
  7. Képes Gábor: Hungary: Computers behind the Iron Curtain (angol nyelven) (pdf) pp. 11. MMKM, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2014)
  8. Lukács József. TPA-1001, TPA történet – Lyukszalagtól az informatikáig (pdf), 1 (magyar nyelven), Budapest: KFKI Számítástechnikai Rt., 106. o (2009. október 13.). ISBN 9639276324. Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 1. 

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]