Szung Sen-cung kínai császár
 |
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}}(?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
| Szung Sen-cung kínai császár | |
 | |
| Kína császára | |
| Uralkodási ideje | |
| 1067 – 1085 | |
| Uralkodóház | House of Zhao |
| Született | 1048. május 25. Kajfeng |
| Elhunyt | 1085. április 1. (36 évesen) Kajfeng |
| Édesapja | Emperor Yingzong of Song |
| Édesanyja | Empress Gao |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szung Sen-cung kínai császár témájú médiaállományokat. | |
I. Sen Cung (宋神宗, ) (1048. május 25. – 1085. április 1.) kínai császár 1067-től 1085-ig.
Jing Cung () császár fiaként született, és édesapja halála után lépett a trónra. Uralkodása idején hajtotta végre radikális gazdasági és társadalmi programját Wang Ansih (1021–1086) kancellár. Alacsony kamatú állami hitelt adtak a parasztoknak, újra felmérték a földeket, hogy kiküszöböljék a méltánytalanságokat. Az állam bevételeit kereskedelem útján igyekeztek gyarapítani: az egyik tartományban felvásárolták az ott gyártott iparcikkeket, a másikban pedig eladták. A katonai erő növelése érdekében a császár és Wang minden falu számára kötelezővé tette védelmi csoportok felállítását. Az állam lovakat vásárolt, és szétosztotta őket az észak-kínai parasztcsaládok között, amelyek cserébe vállalták, hogy háború esetén egy családtag a lovasságnál teljesít majd katonai szolgálatot.[1]
Bár I. Sen Cung () folytatta a reformok megvalósítását, Wang növekvő számú ellenségei miatt kénytelen volt leomondani posztjáról 1076-ban. A nagyszabású program a bürokraták meg nem értése következtében I. Sen Cung () halála után meghiúsultak.[1]
A császár uralma alatt sok neves tudós és művész is működött, így Ojang Hsziu (1007–1072) és Szu Tung-po (1036–1101). I. Sen Cung () 18 évnyi uralom után, 1085-ben hunyt el 36 évesen. A trónon fia, Cse Cung követte.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ. 2001. ISBN 963 9075 12 4
Irodalom
[szerkesztés]- Jacques Gernet: Die chinesische Welt. Die Geschichte Chinas von den Anfängen bis zur Jetztzeit (= Suhrkamp-Taschenbuch. 1505). 1. kiadás, utánnyomás, Suhrkamp, Frankfurt am Main 1994, ISBN 3-518-38005-2
Lásd még
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Jing Cung |
Következő uralkodó: Cse Cung |
.svg)
