Szu–26

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szu–26
Szu–26M repülőgépek
Szu–26M repülőgépek

Funkció műrepülőgép
Gyártó Szuhoj
Tervező Vjacseszlav Kondratyjev (főkonstruktőr)
Sorozatgyártás 1984–1986
Gyártási darabszám 70

Első felszállás 1984. június 30.
Háromnézeti rajz
Sukhoi Su-26.svg
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szu–26 témájú médiaállományokat.

A Szu–26 egy együléses műrepülőgép, amelyet a Szovjetunióban, a Szuhoj-tervezőirodában fejlesztettek ki.

Története[szerkesztés]

A Szu–26 a Szuhoj-tervezőiroda első polgári célú repülőgépe. Tervezése 1983-ban kezdődött a DOSZAAF megbízásából, a Jak–50 leváltására. Az SZ42 gyári típusjelzésű gép tervezésben a tervezőiroda fiatal munkatársai vettek részt Vjacseszlav Kondratyjev vezetésével, de bekapcsolódtak a munkába a Moszkvai Repülési Főiskola (MAI) hallgatói is. Az első prototípus 1984. június 30-án hajtotta végre az első felszállását Zsukovszkijban, a Gromov Repülőkísérleti Intézet repülőteréről Jevgenyij Frolov berepülőpilótával. A repülőgép berepülési programja során a szovjet műrepülő-válogatott tagjai is lehetőséget kaptak a repülőgép kipróbálására. Bemutatkozására 1984 augusztusában, a szocialista országok Magyarországon megtartott műrepülő-bajnokságán került sor, amelyen a szovjet válogatott tagja, a litván Jurgis Kairys az egyik prototípussal vett részt. Kairys ugyan csak a 24. helyen végzett, de a versenyen szerzett tapasztalatok jelentősen hozzájárultak a gép továbbfejlesztéséhez. A legfontosabb teendő a repülőgép tömegének a csökkentése volt. A továbbfejlesztett változat a Szu–26M típusjelzést kapta. A tömeg csökkentése mellett módosítottak a szárny és a vezérsíkok kialakításán Az 1986-os nagy-britanniai 13. műrepülő világbajnokságon a Szovjetunió válogatottja már a Szu–26M repülőgépekkel vett részt, és összetettben első helyezést ért el.

A profi műrepülők körében népszerű repülőgépnek számít, a műrepülő világversenyek résztvevőinek jelentős része ezt a típust, vagy modernebb változatait használja. Oroszország repülőklubjaiban kb. 30 db üzemel, más országokban legalább további 20 db-ot használnak.

Szerkezeti kialakítása és műszaki jellemzői[szerkesztés]

Együléses, teljesen fémépítésű műrepülőgép. Középszárnyas elrendezésű. Egyszerű és masszív szerkezeti kialakítással rendelkezik, amely a statikus terhelési próbák során 22,5 g-nek megfelelő terhelést is elviselt. Szárnyprofilja szimmetrikus, amely a negatív műrepülő elemek kivitelezésénél előnyösebb. Nagyméretű kabintetővel rendelkezik, amely körkörösen jó kilátást biztosít. Aerodinamikai kialakítása repülés közben 18 g túlterhelést tesz lehetővé, de az emberi szervezet terhelhetőségének korlátai miatt a terhelhetőséget +12/–10 g-ben korlátozták. A pilótaülés üvegszálerősítésű műanyagból készült és a gép törzsénél 45%-kal nagyobb g-terhelést is elvisel. A meghajtásról egy kilenchengeres Vegyenyejev M–14R csillagmotor gondoskodik, amely egy háromtollú Hoffman-légcsavart forgat. Futóműve hagyományos, hárompontos. A főfutó rugózó szárai titánötvözetből készültek, a kerek hidraulikus működtetésű tárcsafékkel rendelkeznek. A továbbfejlesztett Szu–26M2 változatba már beszerelték a Szu–29-hez kifejlesztett SZKSZ–94 katapultülés továbbfejlesztett változatát, az SZKSZ–94M mentőrendszert. A korábbi gépek PNL–60 ejtőernyővel rendelkeznek. Pilótafülkéjének kialakítása jó kilátást biztosít a pilóta számára. A pilótafülke számára a törzs oldalán és alján is alakítottak ki ablakokat. Nagyon jó manőverező képességgel rendelkezik. Kiemelkedően nagy – 6 rad/s – hossztengelye körüli forgási sebességre képes.

Típusváltozatai[szerkesztés]

  • Szu–26M – A Szu–26 modernizált, javított változata
  • Szu–26MH – a Szu–26M export-változata
  • Szu–26M3 – 2003-ban megjelent változat, erősebb, M9F típusú csillagmotorral felszerelve

Műszaki adatai[szerkesztés]

Méret- és tömegadatok[szerkesztés]

  • Hossz: 6,85 m
  • Fesztáv: 7,80 m
  • Magasság: 2,78 m
  • Szárnyfelület: 11,80 ²m
  • Üres tömeg: 705 kg
  • Maximális felszálló tömeg: 1000 kg
  • Üzemanyagtartály: 63 l

Motor[szerkesztés]

  • Motorok száma: 1 db
  • Típusa: Vegyenyejev M–14P csillagmotor
  • Teljesítmény: 265 kW (360 Le)

Repülési adatok[szerkesztés]

  • Megengedett legnagyobb sebesség: 450 km/h
  • Maximális sebesség:[1] 310 km/h
  • Utazósebesség: 260 km/h
  • Felszállási úthossz: 160 m
  • Átrepülési hatótávolság: 800 km
  • Szolgálati csúcsmagasság: 4000 m
  • Emelkedőképesség: 18 m/s
  • Teherbírás: +12 és -10 g között

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vízszintes repülésnél.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szu–26 témájú médiaállományokat.