Ugrás a tartalomhoz

Sztóma (orvostudomány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sztóma

A Wikimédia Commons tartalmaz Sztóma témájú médiaállományokat.

A sztóma görög eredetű szó, szájadékot jelent, amelyet sebészeti eljárással a vékonybélen (ileostoma), a vastagbélen (colostoma), vagy a vizeletelvezető rendszeren (urostoma) ürülő tartalom elvezetése érdekében a hasfalon készítenek. Lehet ideiglenes vagy végleges kialakítású is. Ideiglenes sztómáról akkor beszélünk, ha kialakítása csak egy átmeneti (általában néhány hónapos) időtartamra történik. Végleges sztóma akkor válik szükségessé, amikor az adott betegség megoldására már egy később megváltoztathatatlan állapot jön létre.

Emésztőrendszeri sztóma kialakításának leggyakoribb okai lehetnek a daganatos végbél-megbetegedések, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, gyulladásos bélbetegségek, bélelzáródások, baleseti sérülések és besugárzási hatások. A bél még egészséges részét ilyenkor a hasfalon kialakított nyíláson keresztül pár öltéssel a bőrhöz rögzítik. A bélnyálkahártyában nincsenek érzőidegek, ezért a kivezetett bélszakasz tapintásra nem fájdalmas.

A sztómából ürülő tartalom felfogására szolgál az ún. sztómazsák, amely öntapadó felülettel csatlakozik a bőrfelülethez.

Ileosztóma (ileostoma)[szerkesztés]

Az ileosztóma a vékonybélből képzett sztóma. A legtöbb esetben a hasfal jobb oldalán helyezkedik el.

Kolosztóma (colostoma)[szerkesztés]

A kolosztóma a vastagbélből képzett sztóma. Többnyire a has bal oldalán helyezkedik el a köldöktől kissé lefelé, de a kialakítása függ a testalkattól és a sebészeti lehetőségektől.

Urosztóma (urostoma)[szerkesztés]

Az urosztóma a húgyhólyag helyettesítésére szolgál és a vesékben termelődő, húgyvezetékbe kerülő vizelet elvezetését teszi lehetővé. A két húgyvezetéket egy vastag- vagy vékonybélszakasz köti össze, amelyet elválasztottak a bélrendszertől. Ez az izolált bélszakasz nem a vizelet tárolására szolgál, hanem a két húgyvezeték összekötésére és ezek kivezetésére szolgál a hasüregből. Erre a csonkra kapcsolódik rá a sztómazsák. Ennek az eljárásnak oka lehet a húgyhólyag eltávolítása (cisztektómia) is.

Sztómazsák[szerkesztés]

A sztómán keresztül távozó tartalom felfogására szolgál. Létezik zárt vagy nyitott végű eszköz, illetve egy és kétrészes rendszerű zsák is. Mindkét rendszerű zsák öntapadó felülettel tapad a bőrfelületre (a kétrészesnek csak az alaplapja). A modern zsákok diszkrétek és szivárgásmentesek.

Kétrészes, zárt sztómazsák (az alaplapja nélkül)

Példák sztómákra[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]