Ugrás a tartalomhoz

Szosznovoborszk (Krasznojarszki határterület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szosznovoborszk (Сосновоборск)
Szosznovoborszk címere
Szosznovoborszk címere
Szosznovoborszk zászlaja
Szosznovoborszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznojarszki határterület
Irányítószám662500–662501
Körzethívószám39131
Népesség
Teljes népesség
  • 12 650 fő (1979)
  • 29 686 fő (1989)
  • 30 900 fő (1992)[1]
  • 30 400 fő (1996)[1]
  • 30 400 fő (1998)[1]
  • 30 500 fő (2000)[1]
  • 30 500 fő (2001)[1]
  • 30 586 fő (2002)
  • 30 600 fő (2003)[1]
  • 30 700 fő (2005)[1]
  • 30 400 fő (2006)[1]
  • 30 200 fő (2007)[1]
  • 30 100 fő (2008)[1]
  • 30 257 fő (2009)
  • 33 091 fő (2010)
  • 33 100 fő (2011)[1]
  • 33 805 fő (2012)
  • 34 499 fő (2013)
  • 35 532 fő (2014)
  • 37 093 fő (2015)
  • 38 415 fő (2016)
  • 39 375 fő (2017)
  • 40 128 fő (2018)
  • 40 614 fő (2019)
  • 41 080 fő (2020)
  • 40 442 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Szosznovoborszk (Oroszország)
Szosznovoborszk
Szosznovoborszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 08′, k. h. 93° 22′Koordináták: é. sz. 56° 08′, k. h. 93° 22′
Szosznovoborszk (Krasznojarszki határterület)
Szosznovoborszk
Szosznovoborszk
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Szosznovoborszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szosznovoborszk témájú médiaállományokat.

Szosznovoborszk (oroszul: Сосновоборск) város Oroszország ázsiai részén, a Krasznojarszki határterületen. Krasznojarszk elővárosa, ún. alvóváros.

Népessége: 33 091 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Krasznojarszktól 20 km-re északkeletre, a Jenyiszej jobb partján helyezkedik el, a közeli Zseleznogorszkot Krasznojarszkkal összekötő főúton. Környékén nagyobb fenyőerdő található, ez adta a város nevét (szoszna – 'fenyő', bor – 'liget, erdő').

Története[szerkesztés]

A Krasznojarszki határterület legfiatalabb városa. 1971-ben keletkezett, amikor döntés született a tehergépkocsikhoz pótkocsikat előállító gyár létesítéséről. Ugyanakkor kezdődött Szosznovoborszk építése is; a város és a hatalmas gyár 15 év alatt épült fel. 1985-ben leválasztották Krasznojarszk Lenin kerületéről, ahová addig tartozott, és városi rangot kapott.

A gépkocsi-pótkocsik gyára a város alapvető iparvállalata volt. 1976-ben kezdte meg a termelést, 1992-ben privatizálták, de az új piaci igényekhez nem tudott alkalmazkodni, 2009-ben végleg megszűnt.[3]

A 21. században[szerkesztés]

2006-ban a városban nagy rétegeltlemez gyárat alapítottak, amely csak 2011-ben kezdte meg a termelést, de már 2014-ben csődbe jutott, majd tulajdonost cserélt. 2016-ban újraindítását tervezték.[4][5]

Szosznovoborszkban két hőerőmű működik egymás mellett. A régebbi (neve Krasznojarszki 4. sz. Hőerőmű, Красноярская ТЭЦ-4) Szosznovoborszkot látja el ivóvízzel és hőenergiával; ennek csak egy kisebb egysége készült el, mert építését az 1990-es évek elején leállították. Az újabbat (neve Zseleznogorszki Hőerőmű, Железногорская ТЭЦ) 2007-ben kezdték építeni (a régi mellett) és 2012-ben helyezték üzembe; ez váltotta fel a Zseleznogorszk zárt várost korábban ellátó, mára leállított atomreaktor(oka)t. A két erőművet 2016-ban szervezetileg egyesítették.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k Народная энциклопедия «Мой город». Сосновоборск (Красноярский край)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
  3. Newslab.ru (2009-06-04, hozzáférés: 2019-03-09)
  4. Енисейский фанерный комбинат. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 2.)
  5. [1] (Kommerszant.ru, 2016-08-25)
  6. Zseleznogorszkaja TEC Archiválva 2017. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (kraseco24.ru, 2016-04-28. Hozzáférés: 2019-03-09)

Források[szerkesztés]