Szlavharad
| Szlavharad (fehéroroszul Слаўгарад) (oroszul Szlavgorod) | |||
 | |||
| A Szűz Mária-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Terület | Mahiljovi | ||
| Járás | Szlavharadi | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1136 | ||
| Irányítószám | 213245 | ||
| Körzethívószám | 375 2246 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7647 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 324 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 135 m | ||
| Terület | 24,6 km² | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 53° 26′ 43″, k. h. 30° 59′ 47″53.445278°N 30.996389°EKoordináták: é. sz. 53° 26′ 43″, k. h. 30° 59′ 47″53.445278°N 30.996389°E | |||
 | |||
| Szlavharad weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szlavharad témájú médiaállományokat. | |||
Szlavharad (Слаўгарад, oroszul Szlavgorod) város Fehéroroszország Mahiljovi területének déli részén, a Szlavharadi járás székhelye. 2006-os becsült népessége 7,3 ezer fő . Mahiljovtól 75 km-re délkeletre, a Szozs-folyó és a Pronja összefolyásánál fekszik. 1945 előtt a Propojszk nevet viselte.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1136-ból származik, ekkor mint a Szmolenszki Nagyfejedelemség egyik települése (Prupoj) szerepel. Később Proposek néven szerepel az évkönyvekben. Ebből az időből származnak a két folyó összefolyásánál levő dombon (Zamkovaja Gora) feltárt erődítmény maradványai. A 14. században a Litván Nagyfejedelemség része lett, majd Lengyelország első felosztásakor, 1772-ben Oroszországhoz került. II. Katalin cárnő a Golicin hercegeknek adományozta a települést és környékét. A 19. századra elveszítette központi szerepköreinek többségét. 1924-ben járási székhely lett. 1938. szeptember 27-én városi jellegű településsé nyilvánították. 1941. július 16-án, kétnapos harc után foglalták el a németek. A megszállás ideje alatt a városban és a járásban mintegy 2 ezer lakos esett a nácik áldozatául. 1943. november 25-én szabadult fel, 1945. május 23-án a nevét Szlavgorodra változtatták és egyben városi rangot kapott. 1989-ben 8,1 ezer lakosa volt.
Gazdasága
[szerkesztés]Szlavharad legfontosabb iparága az élelmiszeripar, melynek fő képviselője a tejfeldolgozással, vaj- és sajtkészítéssel foglalkozó Szlavgorodszkij szirogyelnij zavod. Jelen van a városban a téglagyártás és a gyümölcsfeldolgozás is.
A város mellett halad el a Babrujszkot (138 km) Moszkvával (526 km) összekötő nemzetközi (A101, P43) főút. A P71-es út a területi székhellyel (75 km) teremt összeköttetést.
Nevezetességek
[szerkesztés]A városközpont az Oktyabrszkaja és a Leninszkaja utca kereszteződésének környéke, amelyet szépen parkosítottak. Itt áll a járási hivatal épülete és a város legértékesebb műemléke, a Szűz-Mária-templom (церковь Рождества Богородицы), mely 1791-1793 között épült. Érdekessége a nyolcszögletű kupola és a hozzá tartozó harangtorony, melyet 2006-ra teljesen felújítottak. Néhány 18.-19. századi épület is fennmaradt a városban, mint a régi postaállomás és az iskola épülete. A 18. századi Tyoplaja-templomnak már csak romjai maradtak fenn.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Численность населения на 1 января 2025 г. и среднегодовая численность населения за 2024 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2025 and the average annual population for 2024 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2025. március 28.
További információk
[szerkesztés]- Információk a városról és a járásról (oroszul)
- Nevezetességek Archiválva 2016. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. (oroszul)
