Ugrás a tartalomhoz

Szitnyai Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szitnyai Elek
Született1854. augusztus 6.
Berencsfalu
Elhunyt1923. április 6. (68 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • filozófus
  • pedagógus
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[2]
SablonWikidataSegítség

Szitnyai Elek, 1883-ig Szlamka[3] (Berencsfalu, 1854. augusztus 6.[4]Budapest, 1923. április 6.) állami főgimnáziumi tanár, filozófus, a Magyar Filozófiai Társaság titkára.

Élete

[szerkesztés]

Szlamka János és Heim Franciska fia. A gimnáziumot Selmecbányán, az egyetemet Budapesten végezte. Magyar és latin nyelv- és irodalomból szerzett tanári oklevelet. 1880-tól 1887-ig a selmeci, 1887–96-ban a nagybányai főgimnáziumnak volt tanára; 1896-ben a budapesti VII. kerületi Barcsay utcai állami főgimnáziumhoz nevezték ki, ahol a bölcselet és a magyar irodalom tanára volt. 1920-ban vonult nyugdíjba.

Számos cikke jelent meg az Országos középiskolai tanáregyesület Közlönyében, a selmecbányai és nagybányai főgimnázium Értesítőjében és az Akadémiai Értesítőben (1882. Haladásunk és az emberi boldogság, felolvasás).

Szerkesztette a Magyar Filozófiai Társaság Közleményeit.

Munkái

[szerkesztés]
  • Eszmék a meggyőző előadás kellékeihez. Selmeczbánya, 1887. (Ism. Egyet. Philologiai Közlöny 1888.).
  • Levelek egy tanuló ifjúhoz. I. kötet. Budapest, 1892. (2. kiadás. Uo. 1908.).
  • Tanulmányok. A magyar ifjúság és a művelt közönség számára. Uo. 1893. (2. kiadás. Uo. 1905.).
  • Lélektani tanulmányok. Uo. 1895.
  • Lélektan és logika. Középiskolák számára Uo. 1899. (2. javított és bővített kiadás. 1902., 3. javított kiadás: 1904., 5. kiadás tíz képpel: 1908. Uo.).
  • Ész és szív. Értekezések a lélektan, neveléstan és életbölcselet köréből. Uo. 1900. (Ism. Vasárnapi Ujság 44. sz. 2. átdolgozott kiadás. Uo. 1908. Ism. Budapesti Hírlap 286. sz.).
  • Lélektan és neveléstan. Felsőbb leányiskolák VI. oszt. számára. Uo. 1902.
  • Az állam és jelentősége. Uo. 1903. (M. Philos. Társaság Közleményei).
  • A szellemi tehetségek eredete. Uo. 1905.
  • A hibás gondolkodás mint a boldogulás legfőbb akadálya. Uo. 1906. (Ism. Vasárnapi Ujság 48. sz.).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Szitnyai Elek, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15159.htm
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 62690/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 20. oldal 10. sor
  4. Keresztelési bejegyzése a berencsfalui (1891-ig Prencsfalu) római katolikus keresztelési akv. 8/1854. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 8.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2003.
  • Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Budapest, Kis Akadémia, 1941.
  • Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.