Szirtikenguruk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szirtikenguruk
Feketelábú szirtikenguru (Petrogale lateralis)
Feketelábú szirtikenguru (Petrogale lateralis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Család: Kengurufélék (Macropodidae)
Alcsalád: Valódi kenguruformák (Macropodinae)
Nem: Szirtikenguruk (Petrogle)
Gray, 1837
Szinonimák
  • Heteropus Jourdan, 1837
  • Peradorcas Tomas, 1904
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szirtikenguruk témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szirtikenguruk témájú kategóriát.

Sárgalábú szirtikenguru (Petrogale xanthopus)

A szirtikenguruk (Petrogale) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a diprotodontia rendjéhez és a kengurufélék (Macropodidae) családjához tartozó nem. Az idetartozó 16 fajjal ez a legnagyobb nem a kengurufélék családjában.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nembe tizenhat faj tartozik:

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szirtikenguruk egész Ausztráliában megtalálhatóak a sziklás vidékeken: a tengerpartoktól a kontinens belsejének hegyvidékéig.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szirtikenguruk fej-törzs-hossza 50-80 centiméter, farokhossza 40-70 centiméter és testtömege 3-9 kilogramm. Az óriáskenguruktól eltérően a szirtikenguruk farka vékony, puha, és a szikláról sziklára ugráláskor kormányként szolgál. Hátsó lábukon éles karmok vannak a mászáshoz, középső ujjaik mozgékonyak; széles, vastag tappancsukon pedig olyan a talp, akár a hegymászóbakancsé.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Petrogale nem fajai társas lények. Tápláléka , szárazság idején levelek, fakéreg és gyökerek is. Fogságban 14 évig élnek.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 18 hónapos korban érik el. Kedvező feltételek mellett egész évben tarthat, a párzási időszak. A vemhesség egyhónapig tart. Az erszényben 8 hónapot tölt, az alulfejlett kölyök.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Groves, Colin (16 November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 58-70. ISBN 0-8018-8221-4.
  • http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=11000277 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]