Szerkesztővita:AadriennTR

Tardona község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Kazincbarcika járásában helyezkedik el. Általános iskolája, a Jókai Mór Általános Iskola, 2007-ig működött, majd végleg bezárt.

Története:

Tardonán a református egyházzal párhuzamosan jött létre az első iskola. Ekkor még a tanítói, nevelői szerepet a református lelkész töltötte be. Az első, iskola létére utaló dokumentum azonban csak 1920-ban jelent meg, amikor a községi iskola építéséről tartottak rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést. A képviselőtestületi határozat, amely az 1930-as években jöhetett létre kimondja, hogy az elhanyagolt állapotba került iskolát, tanítói lakást és mellékhelyiséget újjá kell építeni, valamint a szükségszerű berendezésről és felszerelésről gondoskodni kell. Az 1940-es években épült meg a községi iskola és a nevelőlakás. Azonban a világháború idején állapota sokat romlott, illetve a talajcsúszás miatt is életveszélyesnek nyilvánították az épületet. Ebben az időben a településnek 2 iskolája is volt egy református és egy községi. 1950-ben újabb változások érték az iskolát, amely politikai változások miatt állami kézbe került. 1960-ban végül megépült a 4 tanteremmel felszerelt iskola, ahol a 80-as évekig folyt 8 évfolyam nevelése, váltott műszakban. A szolgálati lakást a régi községi iskola épületében és egy családi házban alakították ki a Rákóczi úton. A régi egyházi iskola épületében pedig megalakult a Jókai emlékszoba és tájház, állandó kiállítással. 1980-ban a katonaság megszűnésével, az egykori tiszti lakások helyén az alsó tagozat számára termeket alakítottak ki, illetve ide kerültek a szolgálati lakások is. Nevét 1990-ben az itt bujdosó nemzeti hősről, Jókai Mórról kapta. 2005-ben minden évfolyam visszakerült az 1960-ban épült fő oktatási épületbe. Sajnos azonban ez sem jelentett megoldást a gyermekhiány és az elvándorlás problémájára, ami miatt az iskolának nehéz kilátásai voltak. 2007 június 30-án az iskola végleg bezárt. A gyermekek a továbbiakban a dédestapolcsányi Lajos Árpád Általános Iskolába és a kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskolába kaptak lehetőséget, ahová minden hétköznap iskolabusz szállítja oda- és vissza őket.

Iskolaigazgatók:

1767-73 Pap István
1773-85 Kosta András
1787-88 Kalas István
1788 - Nagy Sámuel

1950-es évek: Hubay Barna
1960-as évek: Ungváry László
- 1979 Mihály István
1979 - 82 Lőrincz Zoltánné
1982-2007 Lovas Albert

Név eredete:

Jókai Mór (1825-1904) regényíró, országgyűlési képviselő, főrendházi tag, és egyéb magas rangú tisztségek mellett, községünkben leginkább nemzeti hősként gondolnak rá. 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején vállalt aktív szerepe miatt került kis falvunk közelébe. A világosi katasztrófa után menekülését Rákóczy János intézte. Jókai ekkor menekült a Bükk-vidék borsodi rengetegeibe. Tardonán, Csányi Benjámin földbirtokosnál húzta meg magát és itt élt, leginkább festéssel, írással foglalkozva. Neje, Laborfalvi Róza egy Klapka-féle komáromi menlevéllel segítette „szabadulását”, amely után elhagyta községünket. Itt tartózkodását több irodalmi műben is említi:

• Jókai Mór: A barátfalvi lévita

„Egy nyáron, egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben az erdőkben, üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám a derék Csányi Béni, nemes úr volt, földesúr; hatszáz hold erdő birtokosa. Kis szántóföldjét maga szántotta fiaival. Álnév alatt rejtegettek. Tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok; senki sem árult el. A falut Tardonának hívták (...)” -Gyűjteményes díszkiadás, 1993 (a 314. oldal lábjegyzete)

• Jókai Mór: A tengerszemű hölgy
• Jókai Mór Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből
• Jókai Mór miskolci beszéde 1883-ban

Források: