Szerkesztő:Zsuzsa.beres/Béres András

Béres András
Született	1928. május 16. Rozsály
Elhunyt	1993. november 14. (65 évesen) Debrecen
Foglalkozása	néprajzkutató, levéltáros
Sablon • Wikidata • Segítség

Béres András (Rozsály, 1928. május 16. – Debrecen, 1993. november 14.) néprajzkutató, levéltáros.

Mint a népmesék egyszeri parasztemberének három fia közül a legkisebb: elindult szerencsét próbálni. Kitartása, akaratereje, tudása révén elérte a célt, amit kitűzött maga elé. Ahhoz azonban, hogy folytassa a munkát, élvezze mindazt, amit elért, túl rövid időt kapott a Teremtőtől. Munkája delelőjén, alkotó ereje teljében érte a halál.

1928. május 16-án született Szatmár megyében, Rozsályban. Szülei földműveléssel foglalkoztak. Összes „birtokuk” 14 kataszteri hold volt. Hárman voltak testvérek, kisebbik bátyja meghalt, nagyobbik testvére a második világháborúban eltűnt. Édesanyja, Pintye Róza 1965-ben, édesapja, Béres János 1967-ben hunyt el.

Szülei paraszti logika szerint osztották el a „juss”-t a három fiú között: a két nagyobbé a föld, a legkisebbnek pedig a tanulás lehetősége jutott. Iskolai tanulmányait szülőfalujában, Rozsályban kezdte, majd Szatmárnémetiben folytatta. Érettségit Debrecenben tett, majd beiratkozott a Debreceni Tudományegyetemre, ahol magyar-latin szakon végzett 1950-ben. A harmadik szak a néprajz volt, ebből a tárgyból 1959-ben doktori szigorlatot tett. Képesítése: okleveles középiskolai tanár. 1950. július 1-én kapott kinevezést a Debreceni Déri Múzeumhoz, mint néprajzos - muzeológus. 1957-ig önálló tudományos kutatóként dolgozott.

Ebben az esztendőben kapott kinevezést az akkori Művelődésügyi Minisztériumtól a múzeum igazgatói posztjára. Ebben a minőségben 1969. május 31-ig vezette az intézményt, ekkor kérte áthelyezését a Hajdú-Bihar megyei Levéltárba, ahol mint tudományos kutató dolgozott. Itt jó hasznát vette a latin nyelv mellett román, francia, és német nyelvismeretének is. Közben 1983-ban megszerezte a néprajztudományok kandidátusa címet. 1987. október 5-én vonult nyugállományba, de nem nyugdíjba, hiszen egészen 1993. november 14-én bekövetkezett haláláig dolgozott, írt, dolgozta fel korábbi kutatásait.

Munkásságát több elismeréssel jutalmazták:

Kiváló népművelő /1961/, Szocialista kultúráért /1970/, Debrecen Város Tanács Művészeti Díja /1971/, a Népművelési Intézet Nívódíja /1974/, Munka Érdemrend Ezüst fokozata /1977/, kétszer kapott Pro Urbe Debrecen, 1992-ben pedig Életfa-díjat.

Publikációi, néprajzi tanulmányai folyamatosan jelentek meg az Ethnographiában, a Déri Múzeum Évkönyvében, és a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyvében. Önálló kiadványként a Debreceni cifraszűr /1955/, a Nádudvari fekete kerámia /1965/, a Rozsályi népmesék /1967/, az Arra van egy kőhíd rakva /1982/, a Pásztorkonyha-pásztorételek /1984/, a Hajnalpelika rozsályi népmesék /1989/, a Betyárok nyomában /1990/ jelent meg.

Az, hogy mennyire ragaszkodott gyökereihez, talán legjobban a Rozsályi népmesék című kötete bizonyítja. Ezzel a gyűjteménnyel is adózni akart szüleinek, falujának. Egyfajta köszönet volt ez azért, mert lehetővé tették, hogy tanulhasson, és szülőhelyének, amelynek örökségét szellemi ajándéknak tekintette. A meséskönyvet eredetileg gyermekeinek – Andrásnak (1954) és Zsuzsának (1957) – szánta, de időközben úgy ítélte meg, más gyermekeknek is lehetőséget kell adni, hogy megismerjék ezeket a meséket.

Néprajzi kutatómunkája alapján születtek a megyéhez kötődő, népi emlékeket bemutató kiadványok, amelyek témaköre elsősorban a Hortobágy, illetve a megye népi- kézműves mestersége volt. Néprajzi gyűjtései során természetes volt találkozása a néptánccal, így érthető, hogy 1948-ban maga is táncolni kezdett. 1950-ben alapító tagja volt a Debreceni Népi Együttesnek. Eredetileg Varga Gyulával közösen, majd 1960-tól önállóan vezette a csoportot. Bár heves vérmérséklete miatt vezetési stílusát sokan bírálták, koreográfusként több maradandó produkciót alkotott. Mondhatni, világhírű, Varga Gyulával közös műve, a Hortobágyi pásztortáncok, amelyet - az ország több csoportján túl - egy időben még az Állami Népi Együttes is műsorán tartott. Meg kell említeni a Mikepércsi csárdást, amely 1955-ben a Néptáncosok kiskönyvtára sorozatban táncleírásban is megjelent, a Szatmárököritói fergetegest, a Dorogi friss csárdást, a Sorozó verbunkot vagy éppen a Nagybáródi táncokat és a Kerezsi leánytáncot. Ez utóbbi két koreográfia a romániai Bihor megyében, Borod községben végzett gyűjtőmunkájának eredménye. Az itt készült felvételek /Venter Mihály és felesége tánca/, illetve az ott gyűjtött viseletek alapján készült a két remek színpadi kompozíció, illetve a kosztüm.

A Debreceni Népi Együttes eredményeit, díjazásait még felsorolni is sok lenne, néhány kiragadott példa a Béres András által 1950-1990-ig vezetett csoport eredményeiből:

1955. Szocialista Kultúráért kitüntetés

1956. Az évad legjobb tánccsoportja (Magyar Táncművészek Szövetsége)

1963. 1970. 1972. 1976. Kiváló Együttes cím

1976. "Dánia" - Aranyrózsa díj

1977. 1978. 1983. 1994. Arany I. minősítés

1980. Örökös Kiváló Együttes.

Munkája mellett évekig tagja volt az akkori Városi Tanácsnak. Kevesen tudják, hogy ebben a minőségében, az együttes genfi útjáról visszatérve egy ottani rendezvény nyomán tett javaslatot egy helyi karnevál megrendezésére. Ötlete máig él, ez a híres Debreceni Virágkarnevál. Sikereit felsorolva azt lehetne hinni, hogy élete kiegyensúlyozott, sikerekben gazdag volt. Emellett azonban említést kell tenni arról is, hogy a Déri Múzeum igazgatásáról nem önként mondott le, a Debreceni Népi Együttes sikere - az időnként változó generációktól függően változó volt, könyveire pedig nem mindig talált kiadót. „Az a Rozsály” című monográfiája halála után, kiadatlanul került vissza örököseihez, de már a gazdag fotó-mellékletek nélkül. Az valahol végleg elkallódott. A kézirat pedig azóta egy fiók mélyén pihen.

Életének utolsó éveiben egészségi állapota megromlott. Halála mégis váratlan volt. 1993. november 14-én rosszul lett, a kiérkező orvos már csak a szívinfarktus okozta halál beálltát tudta megállapítani. A Debreceni Köztemetőben díszsírhelyet kapott, a város saját halottjának tekintette.

Temetésén Debrecen legismertebb prímása játszotta el kedvenc nótáját: „Megrakják a tüzet, mégis elaluszik…” Kopjafáján faragott felirat hirdeti: Itt nyugszik Dr. Béres András, élt 65 évet.

Díjai

• Szocialista Kultúráért (1954, 1970, 1975)
• Az 1955-56-os évad legjobb tánccsoport vezetője (Táncművészek Szövetsége) (1956)
• Kiváló Népművelő (1961)
• MSZBT Aranykoszorús jelvény (1964)
• A HIB Emlékérme (1973)
• "Debrecenért" Emlékérem (1975)
• Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1977)
• TIT Aranykoszorús jelvény (1979)
• Ifjúsági Érdemrend (1985)
• Megyei Tanács elnöki dicséret (1985)
• Debrecen Városért (1987)

Művei

Kiadványok:

Béres András: Népi díszítőművészet Hajdú-Bihar megyében

Debreceni írások 1955. Szerkesztő: Nagy László, Kiadja: a TTIT Hajdú-Bihar megyei szervezete és a Hajdú-Bihar megyei Tanács Népművelési Osztálya.

Béres András: A debreceni cifra szűr

Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya 1955. Szerkeszti: Solymár István

Béres András: Mikepércsi csárdás

Néptáncosok kiskönyvtára 14. Budapest, 1955.

Bajkó Mátyás - Béres András: Három arany alma – népmesék

Alföldi Magvető Debrecen, 1955. Szerkesztette: Bajkó Mátyás és Béres András.

Balogh István – Béres András: Geszten Jóska a nyíri betyár

A nyírbátori Báthori István Múzeum füzetei 1956. Szerkesztő: Szalontai Barnabás. Készült a Magyar Nemzeti Múzeum – Történeti Múzeum Rotaprint Üzemében 500 példányban

Béres András: Rozsályi népmesék

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. Új magyar népköltési gyűjtemény, szerkeszti: Ortutay Gyula, kiadta a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportja

Béres András: Mikepércsi csárdás

Együtteseink műsorából VI. 1968. Népművelési Propaganda Iroda. Szerkesztette a Népművelési Intézet Művészeti Osztálya

Béres András: „Gróf” Czinege és a többiek – hortobágyi hajdúsági történetek

Déri Múzeum 150 példány. 1972.

Béres András (társszerző): Hortobágyi hármashatár

Hortobágyi Intéző Bizottság 1973. Szerkesztette: Szőllősi Gyula.

Béres András: A Hortobágy történelme, a Hortobágy néprajza

Hortobágy – a nomád pusztától a Nemzeti Parkig kötet. Natura – Budapest 1976. Szerkesztette: Kovács Gergelyné, Salamon Ferenc. 216-288. oldal

Béres András (társszerző): Vásártörténet – Hídivásár

Hortobágyi Intéző Bizottság 1976. Szerkesztette Szőllősi Gyula.

Béres András: Arra van egy kőhíd rakva – hortobágyi és hajdúsági pásztortörténetek

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest,1982.

Béres András: Hajnalpelika – rozsályi népmesék

Mesék mondák történetek sorozat. Akadémiai Kiadó – Budapest 1989. Szerkesztette: Kovács Ágnes

Koreográfiák:

A ladányi torony tetejében

Bihari legények

Cigánytánc

Dorogi friss csárdás

Elvesztettem zsebkendőmet…

Három tánc Bartók zenére

Házunk előtt…

Hortobágyi pásztortáncok (koreográfia: Béres András-Varga Gyula)

Kerezsi leánytánc

Karikás ostoros tánc

Korsós tánc

Leánybúcsú

Mikepércsi csárdás – táncleírásban megjelent

· Néptáncosok kiskönyvtára 14. Budapest, 1955.

· Együtteseink műsorából VI. 1968. Népművelési Propaganda Iroda.

Nagybáródi táncok

Nagyecsedi verbunk és csárdás

Nyírségi táncok

Palóc szvit

Párosan

Pásztortánc és öreges

Polgári csapásolás

Profán betlehemes

Rábaközi táncok

Somogyi szvit

Sorozó verbunk

Szatmárököritói fergeteges

Szoboszlói csárdás

Szombaton este

Szomorú tánc

Toborzó

Cikkek, tanulmányok

a Déri Múzeum évkönyveiben

a Hajdú-Bihar Megyei levéltár évkönyveiben

az Ethnographia kiadványaiban

a Tánctudományi Tanulmányok köteteiben

és napilapokban – többek között a Hajdú-bihari Naplóban

Összesen 414 írás

Bibliográfia:

Irodalomtörténeti közlemények

Béres András: Arany János „Vörös Rébék”-je és a nagyszalontai Veres Rebeka boszorkánysága

Irodalomtörténeti közlemények 1971. 6. szám

Síppal, dobbal

Béres András (társszerző): Hajdú-bihari tánchagyományok

Népművelési Intézet Tánc és Zenei Osztályának kiadványa 1981. Felelős szerkesztő: Héra Istvánné. Készült 700 példányban. 11-40. oldal

Ethnographica 1953-1981 között

Béres András: Adatok a juhászkampó készítéséhez és használatához Hajdú-Bihar megyéből. Ethnographia LXIV. évfolyam. 1-4. szám. Adatközlések. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Főszerk.): Ortutay Gyula. A szerkesztőbizottság tagjai: Gunda Béla, Tálasi István, Vargyas Lajos. (Szerk.): Balassa Iván. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1953. 257-276. old.

Béres András: Mai mesélő alkalmak. Ethnographia LXVI. évfolyam. 1-4. szám. Adatközlések. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Főszerk.): Ortutay Gyula. A szerkesztőbizottság tagjai: Gunda Béla, Tálasi István, Vajda Lászzló, Vargyas Lajos. (Szerk.): Balassa Iván. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1955. 433-444. old.

Béres András: Lugossy Emma: 39 verbunktánc. Ethnographia LXVI. évfolyam. 1-4. szám. Könyvszemle. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Főszerk.): Ortutay Gyula. A szerkesztőbizottság tagjai: Gunda Béla, Tálasi István, Vajda Lászzló, Vargyas Lajos. (Szerk.): Balassa Iván. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1955. 622-623. old.

Béres András: N. Bartha Károly †. Ethnographia LXVIII. évfolyam. 1. szám. Néprajzi hírek. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Szerk.): K. Kovács László. A szerkesztőbizottság tagjai: Gunda Béla, Szendrey Ákos, Tálasi István. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1957. 174-175. old.

Béres András: Kaposi Edit - Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások. Ethnographia LXX. évfolyam. 1-3. szám. Könyvszemle. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Szerk.): K. Kovács László. A szerkesztőbizottság tagjai: Barabás Jenő, Belényesy Márta, Dégh Linda, Diószegi Vilmos, Gunda Béla. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1959. 521-522. old.

Béres András: Katona Imre: A magyar kubikosok élete. Ethnographia LXXII. évfolyam. 1. szám. Könyvszemle. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Szerk.): K. Kovács László. A szerkesztőbizottság tagjai: Barabás Jenő, Dégh Linda, Diószegi Vilmos, Gunda Béla. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1961. 141-143. old.

Béres András: Az „esett jószág” eltakarítása a Hortobágyon és környékén. Ethnographia LXXV. évfolyam. 3. szám. Kisebb közlemények. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Szerk.): K. Kovács László. A szerkesztőbizottság tagjai: Barabás Ernő, Belényesy Márta, V. Dégh Linda, Diószegi Vilmos, Dömötör Tekla, Gunda Béla, Vincze István. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1964. 402-407. old.

Béres András: Bari Imre - Julow Viktor: Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. Ethnographia LXXVI. évfolyam. 1. szám. Könyvszemle. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Szerk.): K. Kovács László. A szerkesztőbizottság tagjai: Barabás Ernő, Belényesy Márta, Diószegi Vilmos, Dömötör Tekla, Gunda Béla, Istvánovics Márton, Katona Imre, Ortutay Gyula, Vincze István. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1965. 155-156. old.

Béres András: A jószág sózása, sózóvályú. Ethnographia LXXVI. évfolyam. 3. szám. Kisebb közlemények. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Szerk.): K. Kovács László. A szerkesztőbizottság tagjai: Barabás Ernő, Belényesy Márta, Diószegi Vilmos, Dömötör Tekla, Gunda Béla, Istvánovics Márton, Katona Imre, Ortutay Gyula, Vincze István. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1965. 456-461. old.

Béres András: Halottak húsvétja. Temetkezési szokások a régi Bihar megyében. Ethnographia LXXXIV. évfolyam. 3. szám. Kisebb tanulmányok, közlemények. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Szerk.): Földes László. A szerkesztőbizottság elnöke Balassa István. A szerkesztőbizottság tagjai: Dömötör Tekla, Gunda Béla, Katona Imre, K. Kovács László, Martin György, Takács Lajos, Vincze István, Voigt Vilmos. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1973. 345-357. old.

Béres András: Tekerőlant ábrázolása XVII. századi címerben. Ethnographia LXXXV. évfolyam. 2-3. szám. Kisebb tanulmányok, közlemények. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Szerk.): Földes László. A szerkesztőbizottság elnöke Balassa István. A szerkesztőbizottság tagjai: Dömötör Tekla, Gunda Béla, Katona Imre, K. Kovács László, Martin György, Takács Lajos, Vincze István, Voigt Vilmos. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1974. 352-354. old.

Béres András: Barna Péter betyár balladájához. Ethnographia XC. évfolyam. 1. szám. Kisebb tanulmányok, közlemények. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Szerk.): Hofer Tamás. A szerkesztőbizottság elnöke Balassa István. A szerkesztőbizottság tagjai: Bodrogi Tibor, Dömötör Tekla, Gunda Béla, Kriza Ildikó, Martin György, Tálasi István, Vincze István. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1979. 85-89. old.

Béres András: Verbuválás és egyéb tánctörténeti adatok a XVIII—XIX. századi Bihar megyéből. Ethnographia XCI. évfolyam. 3-4. szám. Közlemények. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Szerk.): Hofer Tamás. A szerkesztőbizottság elnöke Balassa István. A szerkesztőbizottság tagjai: Bodrogi Tibor, Dömötör Tekla, Gunda Béla, Kriza Ildikó, Martin György, Tálasi István, Vincze István. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1980. 422-431. old.

Béres András: A méhkeréki táncház. Ethnographia XCII. évfolyam. 2-3. szám. Közlemények. A Magyar Néprajzi Társaság Folyóirata. (Szerk.): Hofer Tamás. A szerkesztőbizottság elnöke Balassa István. A szerkesztőbizottság tagjai: Bodrogi Tibor, K. Csilléry Klára, Dömötör Tekla, Gunda Béla, Kriza Ildikó, Martin György, Tálasi István. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1981. 481-486. old.

Déri Múzeum Évkönyve 1957-1988 között

Béres András: Nyíradonyi betlehemesek, csillagosok. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-1956. Debrecen Város Déri Múzeumának Kiadványai XLIII. (Szerk.): Dr. Balog István. Felelős kiadó Béres András. Debrecen. 1957. 47-66. old.

Béres András: A Déri Múzeum Debrecen környéki díszes pásztorbotjai. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957. Debrecen Város Déri Múzeumának Kiadványai XLIV. (Szerk.): Béres András. 1958. 83-118. old.

Béres András: A Déri Múzeum 1958-1959-ben. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLV. (Szerk.): Béres András. 1960. 3-16. old.

Béres András: Adatok a debreceni gubásmesterséghez. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLV. (Szerk.): Béres András. 1960. 143-160. old.

Béres András: Jelentés a Déri Múzeum 1960. évi munkájáról A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLVI. (Szerk.): Béres András. 1962. 3-12., 20., 22.

Béres András: Jelentés a Déri Múzeum 1961. évi munkájáról. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLVI. (Szerk.): Béres András. 1962. 13-19., 21., 23.

Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLVI. (Szerk.): Béres András. 1962. 151-203. old.

Béres András: Jelentés a Déri Múzeum 1962. évi munkájáról. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLVII. (Szerk.): Dr. Béres András. 1965. 3-13. old.

Béres András: Jelentés a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának 1963. évi munkájáról. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLVII. (Szerk.): Dr. Béres András. 1965. 15-25. old.

Béres András: A debreceni Dornai gyűjtemény. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLVII. (Szerk.): Dr. Béres András. 1965. 27-30. old.

Béres András: Megyei néprajzi gyűjtő-feladatok a hajdúsági részen. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLVII. (Szerk.): Dr. Béres András. 1965. 59-67. old.

Béres András: A bibliográfia szerinti cím: Utcai árusok, vendégköszörűsök. A közölt cím: Vándorköszörűsök, slajferesek. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964. Adatközlések. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLVII. (Szerk.): Dr. Béres András. 1965. 371-381. old.

Béres András: Jelentés a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága 1964. évi munkájáról. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLVIII. (Szerk.): Dr. Béres András. 1966. 5-12. old.

Béres András: Jelentés a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága 1965. évi munkájáról. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLVIII. (Szerk.): Dr. Béres András. 1966. 13-18. old.

Béres András: A Déri Múzeum nádudvari fekete edény gyűjteménye. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai XLVIII. (Szerk.): Dr. Béres András. 1966. 441-566. old.

Béres András: A furtai hímzés. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-67. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai IX. (Szerk.): Dr. Béres András. 1968. 423-476. old.

Béres András: Magyarság és nemzetköziség Holló László művészetében (Emlékezés a száz éve született művészre). A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987. A Debreceni Déri Múzeum Kiadványai LXVI. (Szerk.): Gazda László. Módy György és Orosz István közreműködésével. 1988. 441-452. old.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei

Béres András: Útmutató krónikaíróknak

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 7. szám. 1975. Szerkesztette: Gazdag István. Kiadó: a Hajdú-Bihar megyei Levéltár igazgatója. Készült a Megyei Könyvtár sokszorosító üzemében 800 példányban

Műveltség és hagyomány

Béres András: Erdélyi purzsások teleltetése a Hortobágyon

Tanulmányok a Hortobágy néprajzához. Műveltség és hagyomány sorozat XV-XVI. Debrecen 1972-74.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve 1974-1991 között

Béres András: Debrecen város legelőgazdálkodása a Hortobágyon a XIX. század elején. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve I. (Szerk.): Gazdag István. 1974. 159.189. old.

Béres András: A Hortobágy fejlődéstörténetének vázlata és levéltári forrásai. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve II. Levéltári Fórum. (Szerk.): Gazdag István. 1975. 131-147. old.

Béres András: Állategészségügy a XIX. század eleji Hortobágyon. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve III. Tanulmányok. (Szerk.): Gazdag István. 1976. 75-92. old.

Béres András: A Hortobágy ipari létesítményei. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve IV. Tanulmányok. (Szerk.): Gazdag István. 1977. 5-17. old.

Béres András: Szabó Pál és a "Kelet Népe". A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve VI. Tanulmányok. (Szerk.): Gazdag István. 1979. 139-148. old.

Béres András: A hortobágyi gazdálkodás felszabadulás utáni kibontakozása. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve VII. Tanulmányok. (Szerk.): Gazdag István. 1980. 99-113. old.

Béres András: Kéziratos debreceni nyelvemlékek. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve VIII. Közlemények. (Szerk.): Gazdag István. 1981. 93-98. old.

Béres András: Irodalomtörténeti források a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve IX. (Szerk.): Gazdag István. 1982. 129-140. old.

Béres András: Irodalmi emlékek a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban II. rész. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve X. Közlemények. (Szerk.): Gazdag István. 1983. 199-211. old.

Béres András: A Hortobágyi Állami Gazdaság kialakulása és előzményei. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XI. Tanulmányok. (Szerk.): Gazdag István. 1984. 121-136. old.

Béres András: A Bihar vármegyei tiszti perek forrásértéke. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XII. Műhely. (Szerk.): Gazdag István. 1985. 93-108. old.

Béres András: Debrecen város fekete könyve helytörténeti forrásértéke. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XIII. Műhely. (Szerk.): Gazdag István. 1986. 153-166. old.

Béres András: A debreceni szűrszabók és gubacsapók pere a XIX. században. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XIV. Tanulmányok. (Szerk.): Gazdag István. 1987. 41-50. old.

Béres András: A hortobágyi csárda és jeles vendégei. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XVI. Tanulmányok. (Szerk.): Gazdag István. 1989. 117-129. old.

Béres András: Visszaemlékezés a Debreceni Népi Együttes negyvenéves történetére. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XVIII. Visszaemlékezés. (Szerk.): Gazdag István. 1991. 199-214. old.

http://hbml.archivportal.hu/data/files/144721547.pdf

Tánctudományi Tanulmányok 1958-1993 között

Béres András: Hortobágyi pásztortáncok. (Rajzos ábrák). Tánctudományi Tanulmányok 1958. (Szerk.): Morvay Péter. Szerkesztőbizottság: Kaposi Edit, Körtvélyes Géza, Lugossy Emma, Pesovár Ernő, Vitányi Iván. Kiadja a Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Bizottsága. Budapest. 1958. 95-105. old.

Béres András: Hortobágyi pásztortáncok II. (Rajzillusztrációkkal). Tánctudományi Tanulmányok 1959-1960. Néptánckutatás. (Szerk.): Dienes Gedeon, Morvay Péter. Szerkesztőbizottság: Berczik Sarolta, Dienes Gedeon, Körtvélyes Géza, Lugossy Emma, Martin György, Morvay Péter, Pesovár Ernő, Vitányi Iván. Kiadja a Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Bizottsága. Budapest. 1960. 297-308. old.

Béres András: Tanyai szokások és táncok a Hajduságban. (Kottarészletekkel). Tánctudományi Tanulmányok 1976-1977. (Szerk.): Kaposi Edit, Pesovár Ernő. Kiadja a Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata. 1977. 215-242. old.

Béres András: Pásztortánc és botoló. Tánctudományi Tanulmányok 1984-1985. Martin György és Pesovár Ferenc emlékére. (Szerk.): Béres András, Pesovár Ernő. Kiadja a Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata. 1985. 215-242. old.

Béres András: A nagybáródi táncok forrásértéke. (kottarészletekkel, Lábán-kinetográfia melléklettel). Tánctudományi Tanulmányok 1990-1991. (Szerk.): Maácz László. Kiadja a Magyar Táncművészek Szövetsége. 1992. 117-121. old.

Béres András: Szemelvények a Magyar Néptánc Kistükre. c. értelmező szótárából. Tánctudományi Tanulmányok 1992-1993. (Szerk.): Maácz László. Kiadja a Magyar Táncművészek Szövetsége. 1993. 139-146. old.

Táncművészeti Értesítő

Béres András: Tánctörténeti adatok a XVIII–XIX. századi Bihar megyéből. Táncművészeti Értesítő 1972. 3. sz. 28–39. oldal.

Szerkesztőként:

Tánctudományi Tanulmányok 1980-1981. (Szerk.): Béres András, Szentpál Mária. Kiadja a Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata Budapest 1981.

Tánctudományi Tanulmányok 1984-1985. Martin György és Pesovár Ferenc emlékére. (Szerk.): Béres András, Pesovár Ernő. Kiadja a Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozata. 1985.

Társszerzőként:

Béres András - Módy György: A hajdúság történetének és néprajzának irodalma. (Források, tanulmányok, cikkek.) (Bev. Balogh István .) Db. 1958. 51 p. (Alföld Füzetek 3.)

Béres András - Módy György: A hajdúság történetének és néprajzának irodalma. Alföld-Füzetek 3. Debrecen, 1956. 52 1.

{{DEFAULTSORT:Beres Andras}} :[[Kategória:1928-ban született személyek]] :[[Kategória:1993-ban elhunyt személyek]] :[[Kategória:Magyar néprajzkutatók]] :[[Kategória:Magyar levéltárosok]] :[[Kategória:Debreceniek]]