Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/20
Aranykor mítosz a történelemben különböző korokban különböző formákban megjelenő, visszatérő mítosz.
Lélektani alapja talán az adott kor negatívumainak közvetlen, napi megtapasztalása, vívmányainak, pozitívumainak megszokása, magától értetődőként figyelmen kívül hagyása illetve a régebbi korok szelektív érzékelése, negatívumainak elhalványulása vagy figyelmen kívül hagyása.
Ilyen aranykormítosz voltaképpen már Ádám, Éva és a Paradicsom története, vagy az Atlantisz mítosz, Xanadu. De voltaképpen köznapi formájában minden nosztalgia.
Aranykor mítosz a történelemben különböző korokban különböző formákban megjelenő, visszatérő mítosz.
Az éden aranykormítosza talán mezopotámiai gyökerekkel rendelkezik, amiben már megjelenik a nemes vadember mítosza is (Gilgames és Enkidu), amelyet .
Nem kizárólag a gazdasági virágzás illetve társadalmi béke, igazságosság jellemezheti az aranykort.
Egyes időszakokban a hősiesség. Így bizonyos értelemben a hősiesség aranykora például a grál lovagok kora, amelyben a gazdagság motívum legfeljebb csak Camelot leírásában jelenik meg.
Másoknál az ősi bölcsesség, a régiek elveszett tudása. Thot könyve, alkimisták titka, Alexandriai könyvtár és pusztulása, a gizekhi szfinx alatt feltételezett ősi titkos könyvtár, ...
Később a kifejezés átment különféle prosperitás== Fordítás == Ez a szócikk részben vagy egészben a Jacques Jonghelinck című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Ugry Bálint ismertetése Caecilie Weissert–Sabine Poeschel–Nils Büttner: Öröm és fájdalom között – Művészet a 16. századi Németalföldön és II. Fülöp udvarában (Böhlau Verlag, Köln–Weimar–Wien, 2013.) című kötetéről
Megjegyzések
[szerkesztés]ok megnevezésére. (A görög irodalom, a latin irodalom, költészet aranykora, a németalföldi festészet aranykora, ...) A másodvirágzásokra divatba jött az ezüstkor kifejezés használata. Illetve mára szinte minden prosperitásra.
Némi jelentésmódosulást okozott a modern történelemtudomány korszakmegjelölései az eszközök legjellemzőbb anyaga szerint (rézkor, vaskor). Ennek logikájába illeszthető eléjük a valamikori mitikus aranykor illetve ezüstkor min== Különféle művészeti ágakban == t jellemzően akkor használatos fémek.
Itt kapcsolódik az aranykor mítoszhoz Eldorádó és más hasonló mítoszok.
Érdekesek az aranykor megszűnésének motívumai, amik alkalmat adnak további kapcsolódó mítoszok létrejöttére.
A Paradicsommal kapcsolatosan a bűnbeesés, Atlantisz esetén az istenek dühe okozta természeti katasztrófa, az artúri aranykor esetén Artúr halála illetve az Excalibur visszaadása.
Különféle művészeti ágakban
[szerkesztés]Az aranykor mítoszok hálás téma a különféle művészetek számára is
- Vaszary János: Aranykor
- Kubla kán
- Jean Auguste Dominique Ingresː Az aranykor, 1862 (festmény)
- A rádió aranykora
- Aranykor (L'Age D'Or), Luis Buñuel és Salvador Dalí 1930-as filmje
- Pietro da Cortona: Az aranykor
- Jacopo Zucchi: Az aranykor
- id. Lucas Cranach: Az aranykor
- Gustave Moreau: Az aranykor — Ádám (Az emberiség története sorozata)
- Ferenczy Béni: Aranykor, 1959, bronz, 43 x 50 cm
Egyéb
[szerkesztés]- Aranykor Pártja, Törökország
Források
[szerkesztés]- Pál József: Szimbólumtár, Balassi Kiadó, 2010, ISBN 9635064519 (aranykor címszó)