Szerkesztő:Vergilius/Etén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vergilius/Etén
IUPAC-név Ethene
Szabályos név Etén
Más nevek Etilén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 74-85-1
PubChem 6325
EINECS-szám 200-815-3
SMILES
C=C
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2H4
Moláris tömeg 28.05 g/mol
Megjelenés színtelen, édeskés szagú gáz
Sűrűség 1.178 g/dm3 (gáz, 15 °C-on)
Olvadáspont −169,1 °C
Forráspont −103.7 °C
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum 0 (apoláris)
Veszélyek
NFPA 704
4
1
2
 
Lobbanáspont gyúlékony gáz
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.


Az etén (triviális nevén etilén, IUPAC szerinti nevén ethene) az alkének csoportjának legkisebb szénatomszámú tagja. Egyszeresen telítetlen szénhidrogén, két szénatomja kettős kötéssel kapcsolódik egymáshoz. Öszzegképlete: C2H4. Az etén a világ legnagyobb mennyiségben gyártott szerves vegyülete, 2005-ben több, mint 75 millió tonnát állítottak elő belőle.[1] Felhasználása igen széleskörű: a banán érlelésétől a műanyaggyártásig számos területen alkalmazzák.

Molekulaszerkezet[szerkesztés]

Az etén két szénatomja kettős kötéssel kapcsolódik egymáshoz. A kettős kötés alapvetően befolyásolja a vegyület tulajdonságait, így funkciós csoportnak tekinthető. A kétszeres kötés egy σ (szigma) és egy π (pi) kötésből áll. A σ-kötés elektronsűrűsége középütt a legnagyobb, mellette mindkét irányban helyezkedik el a π-kötés elektronfelhője. A π-kötés torzítja a molekula kötésszögeit, azok nem a háromligandumos központi atomoknál szokásos 120°-os szögek lesznek. A π -kötés egyben a molekula C-C tengely körüli forgását, rotációját is gátolja.

A σ-kötés körül helyezkedik el két oldalt a π-kötés

Példa sablon==Fizikai tulajdonságok==

Kémiai tulajdonságok[szerkesztés]

- A pí-kötés könnyebben megbontható, mint a szigma, így ezért reakcióképes.
- Égése kormózó, azonban oxigénfelesleg alkalmazásával tökéletesen elégethető:
  C2H4 + 3O2 -> 2CO2 +2H2O
- Jellemző reakciója az addíció:
    - Brómmal közönséges körülmények között megy végbe a reakció, a brómos vizet elszinteleníti:
          H2C=CH2 + HCl -> CH2Br-CH2Br (1,2-dibrómetán)
    - hidrogén-halogenid-addíció:
          H2C=CH2 + HCl -> CH3-CH2Cl (klóretán)
    - vízaddíció híg kénsav katalizátor jelenlétében:
          H2C=CH2 + H2O -> CH3-CH2-OH (etil-alkohol, etanol)
    - hidrogénaddíció (telítés)platina-katalizátor jelenlétében:
          H2C=CH2 + H2 -> CH3-CH3 (C2H6; etán)
-polimerizációja:
  nH2C=CH2 -> [-CH2-CH2-]n (polietilén)

Előállítás[szerkesztés]

-iparban: - krakkolással: 500-600 °C-on a nagy szénatomszámú alkánok krakkolásával. gy keletkezik etén és kettővel kevesebb szénatomszámú szénhidrogén.
          - metán hőbontásával: két metilgyök egyesítésével:
              2CH4 -> C2H4 + 2H2
-laborban: etanolból: tömény kénsav és etanol elegyét forró kvarchomokra csepegtetjük, ahol a kénsav katalizátorként vesz részt:
     CH3-CH2-OH -> H2C=CH2 +H2O

Előfordulás, felhasználás[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. (angolul) Production: Growth is the Norm (Chemical and Engineering News, July, 2006, p. 59.)