Szerkesztő:VT/Előkészületben

Szentesre ma 4 vasútvonal fut be, melyek

Előzmények

Szentes a 19. században szépen fejlődő mezővárossá vált. [...]

A Kunszentmárton–Szentes HÉV

Az első menetrend

A vasútvonalat Szentes város építtette 440 000 Ft költséggel.

A pálya 20 kg/m súlyú acélsínekből épült. Az engedélyezett tengelyterhelés 9 tonna volt.

A 22,6 km hosszú vonal ünnepélyes átadása 1887. szeptember 22-én volt. 11:30 perckor érkezett a műtanrendőri bejárást végző bizottság vonata az állomásra, ahol 10 ezer fős ünneplő tömeg fogadta. Az első menetrendszerinti vonat (3813. számú személyvonat) Szentes vasútállomásáról 1887. szeptember 24-én 5 óra 30 perckor indult. Kezdetben 2 vonatpár közlekedett Szentes és Szolnok között 5 és fél óra menetidővel. A Szentes-Budapest táv (180 km) leutazásához a reggeli vonattal 8 óra 39 perc kellett. A reggeli vonatpár Kunszentmártonban, a délutáni Tiszaföldváron keresztezett.

A menetdíj I. osztályon 1 Ft 20 krajcár, II. osztályon 70 krajcár, III. osztályon 50 krajcár volt.

Egy évvel az átadás után, 1888. szeptember 16-án nyílt meg a Kiskunfélegyháza–Csongrád-vasútvonal, amely erős konkurenciát jelentett a Kunszentmárton-Szentes HÉV-nek. Az építtető OMÁV nem kapott engedélyt a közlekedési minisztériumtól vonalainak átvezetésére a Tiszán (így túlzott konkurenciát jelentett volna a MÁV-nak) ezért a régóta várt Szentes-Csongrád vasúti összeköttetés még 18 évet váratott magára. A csongrádi állomás közelsége alternatívát jelentett a szentesieknek is. Az új vonalon Kiskunfélegyházán át feleannyi ideig tartott az utazás a fővárosba. Ennek hatására 1888. november 1-jétől rendkívüli menetrendváltozás lépett életbe, ami a Szentes-Szolnok távon 3 és fél órára csökkentette a menetidőt.

Az első évtizedek

A három HÉV társaság forgalmát a MÁV bonyolította le. A szentes környéki vonalakat 377-es sorozatú mozdonyok szolgálták ki, amelyek a szolnoki és kiskunfélegyházi fűtőházakhoz tartoztak. A szentesi kisfűtőház sem volt önálló, 1927-ig a szolnok, azután a kiskunfélegyházi fűtőházfőnökséghez tartozott.

Iparvágányok

A téglagyári iparvágány

A téglagyári iparvágány 1972-ben épült az új szentesi téglagyár részére. (Ez a mai egyetlen, működő téglagyár Szentesen, a város korábbi üzemei megszűntek.) Az iparvágány építése a Szentes–Orosháza-vasútvonal orosháza felőli becsatlakozásának átépítésével járt. A nyíltvonalat új ívre helyezték át, míg a régi ív a téglagyári iparvágány része lett. Folytatásban a vonal déli irányba fordult, az ívben rakodóterületet alakítottak ki a villanyszerelési termékeket gyártó Kontakta (később Kontavill, ma Legrand) üzem részére. A délre tartó egyenesben megfigyelhető egy kisebb ív is, ami keletebbre tolja el a vágánytengelyt: ez azért került bele, mert az egyenesen továbbhaladó ágat a téglagyárt mellé akkoriban telepíteni szándékozott szentesi sörgyárnak hagyták volna meg. Ez azonban sohasem épült meg.

Az iparvágányt a 2000-es évek elején még használták, de ma már nincs rajta forgalom. A növényzet benőtte, elbontása várható. Felépítménye 44,3 kg/m sínekből áll, keresztaljakként betonaljak találhatók benne.

Kisvasutak

A sertéshízlalda kisvasútja

A sertéshízlalda kisvasútjának járművei a megszűnésekor
2 SD9 típusú elektromos mozdony
5 db savós kocsi
21 db csille
5 db platós kocsi
2 db alváz, kerekekkel

A Zsoldos-féle sertéshízlalda - mely saját baszó, 600 mm nyomtávú kisvasúti hálózattal rendelkezett - a téglagyár mellett, annak keleti oldalánál volt található. A telephelyet a téglagyár kisvasútja kerülte meg 3 oldalról, az agyagbányászat nyomát ma a környező téglagyári tavak jelzik. A két vasút között megszűnésük előtt vágánykapcsolat nem volt, de feltehetően régebben, a Zsoldos-időkben lehetett.

1995-ben újították fel nagy részét, vágányhálózata ekkor 1575 méter volt. A telep 2001 körül szűnt meg, a vágányokat 2008 tavaszán szedték fel. 13,75 kg/m-es sínekből állt.

A nagyhegyi kisvasút

A nagyhegyi kisvasút kb. 800 méter hosszú, 600 mm-es lóvontatású vasút volt, melyet a Zsoldos Részvénytársaság építtetett 1922-23-ban a homok szállítása céljából. Az üzemnek Nagyhegy 131. tanyaszám alatt volt homokbányája, ahonnan rossz minőségű földúton tudta csak szállítani a téglagyárába a homokot, ezért felmerült ötletként lóvasút létesítése. A vasútvonal a nagyvasút Hékéd megállójától indult, ahol rakodóterületet építettek ki a kunszentmártoni vonal mellett. Innen a Nagypaté úton haladt 600 métert, majd éles kanyarral a Nagyhegyszéli útra fordulva érkezett a bányához.

A Szőke-téglagyár kisvasútja

A Szőke-téglagyár a mai erőtakarmánygyár Árpád-silója helyén állt. Kezdetben rövid kisvasút vezetett a gyár melletti agyagbányához (az egykori bányatavat mára feltöltötték), de az agyagmennyiség kitermelésével meg kellett hosszabbítani. Az új bányát a régitől keletre, a mai Ipartelepi út túloldalán nyitották. Ehhez a kisvasútnak kereszteznie kellett a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalat, amely a régi bányaterületet határolta. A keresztezést aluljáróval oldották meg, amely ma is megtalálható. A gyár és a vasútja az 1960-as években szűnt meg.

Egyéb kisvasúti vágányok

Több helyen találhatók (illetve voltak találhatók) még rövidebb kisvasúti vágányok Szentesen.

• A Bökényi duzzasztónál 600 mm nyomtávolságú kisvasút indult a Körös-gát tövében álló raktárépületből, nyomvonala kb. 300 méter hosszan C alakot leírva érkezett a folyópartra. Csónakok szállítására használták. Ma már csak a raktárépület ajtajánál láthatók a sínek.
• A Jövendő utcai egykori Szentesi Cipő KTSZ kisipari termelő szövetkezet üzemének területén 900 mm nyomtávú kisvasúti vágányokon folyt az anyagmozgatás.
• A motorgarázsban rövid, 600 mm nyomtávolságú hajtánypálya található a látogatók részére.
• A Vízügyi Múzeum (egykori szivattyútelep) területén 600 mm nyomtávú kézi üzemű kisvasút található két csillekocsival, kb 150 m hosszú pályával. Feladata a szén szállítása volt a raktárépületből a kazánházba a szivattyút működtető gőzgépekhez.
• 1899-ben a fábiánsebestyéni út (akkori nevén Szentes–aradi törvényhatósági út) építésekor a szükséges kőmennyiség szállítását kisvasúttal oldották meg (kb. a Kórógyig épült ki a vasút). A vágányokat az építkezés után elbontották.