Szerkesztő:Texaner/Beszámoló Finnugor-szeminárium

Az Finn-ugor Wikipédiák első szemináriumát augusztus 22 és 24 között rendezte az Észt Wikimédia Egyesület Tartuban. A szeminárium hosszú szervező munka után az Alapítvány támogatásával jött létre. A téma részben a 2015-ös mexikói Wikimánia előkészítésében is szerepet kapott. 2015-ben a Wikimánia kiemelt témái között szerepel a kis lélekszámú nyelvek Wikipédiáinak helyzete és sajátosságai.

Utazás

A WME támogatásával Rigán rekesztől utaztam Tartuba. Budapest-Riga útvonalon az AirBaltic közvetlen járatával oda augusztus 21-én vissza augusztus 27-én. A Riga-Tartu közötti nagyjából 220 km-es utat pedig autóbusszal. Rigában rokonoknál szálltam meg, Tartuban a szállásköltségeket a szervezők állták.

A szeminárium

A szemináriumon az észt szervezőkkel együtt 18-an vettünk részt.

Első nap

A szeminárium első napjára Tartuban a Tartui Egyetem Filozófiai fakultásának épületében került sor. Az első nap programja A Finnugor Wikipédiák helyzetéről hangzottak el előadások az egyes Wikipédiák képviselőinek előadásaiban. Ez a nap nyilvános volt azaz nyilvánosan meghirdetésre került az egyetem hirdetőtábláin és a tartui városi programújságban. Ennek megtelően főleg délelőtt közel 40-en vettek részt az előadásokon.

A délelőtti program

Sven-Erik Soosaar (Észt WE): A finnugor Wikipédiák helyzete

Az előadásban Sven-Erik ismertette a különböző finn-ugor nyelvű Wikipédiák statisztikáit. A valós adatok mindenki számára elérhetők a http://stats.wikimedia.org/HU/Sitemap.htm lapon. A különböző nyelveket különböző szempontok alapján hasonlította össze.

A három önálló országgal rendelkező nyelv Wikipédiája a szócikkszámot tekintve lényegesen nagyobb mint a többi. Azonban ha a beszélőkkel számával normalizált szócikkszámot tekintjük akkor a magyar Wikipédia csak a 7.-8. helyet éri el. A felhasználók (letöltések) számát tekintve viszont a nagy nyelvek Wikipédiái lényegesen látogatottabbak és a magyar még ezek közül is kiemelkedik.

A perspektívákat illetően két szempontot emelt ki az előadó. Az egyik a WMF kis nyelvekkel kapcsolatos stratégiáját amely kiemelten fontosnak tartja a Wikipédiát mint a nyelvi kultúra megőrzésének eszközt a kihalásra ítélt kis nyelvek esetén. A másik a 2015-ös Wikimánia, ahol a kis Wikipédiákkal kapcsolatos kérdések külön szekciókban kapnak helyet. Ezért a finnugor együttműködésben támogatni kell minden erőfeszítést ami segítheti a részvételt ezekben a szekciókban. (Ebben mi sajnos a nyelvi eltérések és a nyelvész wikipédisták hiánya miatt aligha tudunk részt venni.)

Kaarel Vaidla (Észt WE) az Észt WE működése

Kaarel az Észt Wikimédia Egyesület munkáját ismertette. Az észt egyesületnek 35 tagdíjat fizető tagja van, az évente kétszer megrendezett egyesületi gyűlésen általában 20-22 fő vesz részt. Az egyesület a szervező munkáját elsősorban az egyetemi oktatók, tanárok, újságírók és nyugdíjasokra összpontosítja. Igyekszik minél jobb kapcsolatok kiépítésére különböző intézményekkel és önkormányzatokkal. Ezt követően ismertette a munkatervük a legfontosabb területeit:

• Társprojektek (Wiktionary, Wikiversity) támogatása
• Részvétel nemzetközi együttműködésekben
• Intézményközi kapcsolattartás (GLAM)
• Cikkíró versenyek szervezése
• Minority translate A kis nyelvek számára készített fordítást támogató eszköz megírásának szponzorálása. (Ösztöndíj, két fő wikipédista programozó számára a programírás idejére.)

Jack Rueter (Kone Alapítvány, Finnország) Opensource nyelvi technológiák az uráli nyelvek kutatásában

Az előadás az uráli nyelvekhez kutatásáról és a kutatáshoz kapcsolódó nyílt forrású kódú nyelvi szoftverek kidolgozásával kapcsolatos eredményekről és problémákról szólt.

A kihalás határán lévő kis nyelvek kutatása ugyan eddig is folyt azonban a kutatási eredmények szótárak, szógyűjtemények a szerzői jogi nehézségek miatt nem vagy nehezen érhetők el. (Vagy egyáltalán nem került kiadásra vagy nagyon alacsony példányszámban.) A nyelvi anyag összegyűjtésére két alapvető módszert használnak a terepi munkát ebben az esetben az élő nyelvet beszélőkkel lefolytatott interjúkat használják, ennek hátrány, hogy nincs minőségi kontroll (nyelvhelyesség, nyelvhasználat stb.), másik lehetőség „irodalmi” nyomtatott szövegek feldolgozása, digitalizálása. A kutatáshoz a Tromso-i egyetemen a számi nyelv kutatására használt Giellatekno infrastruktúrát veszik igénybe. Ez nyílt, nyelvfüggetlen, szabályalapú szoftver segítségével kétnyelvű szótárakat lehet összeállítani, morfológiai ellenőrzéseket végezni, nyelvi ellenőrző programot építeni stb.

a Finn Nemzeti könyvtár „Finn Kindred Language Digitization” projekttel együttműködve az uráli kisebbségi nyelvek morfológiai analízisét végzik , 1930 előtti ingrian, veps, mari, moksha, eryza, shoksha, udmurt, komi és nyenyec nyelvű. újságok és más periodikák szkennelésével (A szkennelés eredménye kereshető pdf fájlok). A projektet a Jack Rueter vezette csoport a Wikipédiák nyelvi analízisével támogatja ez segítséget nyújt az élő nyelv bevonására a kutatásba és a 2 nyelvű szótrak mellet többnyelvű szótárak összeállítására.

Kimberli Mäkäräinen (Számi Wikipédia) A számi nyelvű Wikipédia projektek

A fejlesztésért folyó erőfeszítésekről beszélt.

A délutáni program

Az ebédszünetet követően meglátogattuk Sebők Tamás magyar származású amerikai nyelvésznek a könyvtárát. A könyvtárát (kb. 5000 kötet) Sebők professzor végrendeletében a Tartui Egyetemnek ajándékozott. Most folyik a zömmel szakkönyveket (angol és német nyelven) tartalmazó könyvtár feldolgozása, katalogizálása. Magyar nyelven kevés leginkább dedikált szépirodalmi mű van a könyvek között.

Jelene Filippova a karél nyelvek helyzete

Ez az előadás a karjalai nyelvekről ([1]) és a vepsze ([2]) nyelvről szólt. Ezt a két nyelvet elsősorban a Karél köztársaságban beszélik azonban a beszélők száma pár tízezerre tehető és ők is hatalmas területen szétszórtan élnek. A szétszórtságon kivűl a Wikipédiák kialakulását illetve növekedését az internetellátottság hiánya is nagyban akadályozza.

A helyzetükről és a problémáikról az Oma Mua karjalai és a Kodima vepsze újságok szerkesztői beszéltek.

Egységes karjalai nyelvről nem beszélhetünk hivatalosan is 4 külön karjalai nyelvet (nyelvjárást) tartanak nyilván. A világ egyetlen karjalai nyelvű folyóirata az Oma Muaa 1990-tól jelenik meg. A folyóirat legfontosabb feladata a karjalai nyelv írásbeliségének megerősítése. A karjalai nyelvet beszélők többsége nem találkozott írott karjalai szöveggel és az idősebb korosztály a latin betűket sem ismeri. Ebben a munkában szeretnék az újság szerkesztői a Wikipédiát is felhasználni. A karjalai Wikipédia jelenleg inkubátorban van. Felmerült az igény, hogy botok és a Wikidata segítségével közísmereti cikkek készüljenek például a botanika, zoológia, geográfia stb. területén.

A vepsze nyelv annak ellenére, hogy a beszélők száma joval kissebb mint a karjalai nyelveké (4-5000 körüli) a karjalainál jobb állapotban van. Ennek oka, hogy a 20. század 80-as éveiben veszpe anyanyelvű értelmiségiek elkezdtek érdeklődni ősi nyelvük után és megalakították a Szentpétervári Veszpe Kulturális Társaságot és sikeresen rögzítették az írásbeliséget (latin ábécét használva). 1986-ban elérték hogy az eredetileg orosz nyelvű Kipina folyóiratban néhány oldal veszpe nyelven is megjelenjen. Jelenleg a Kodima cimű folyóiratnak van veszpe nyelvű kiadása (évente 4 szám, számonként 25 oldal), van körülbelül 5 veszpe nyelvű honlap, és a veszpe Wikipédiának több mint 3000 szócikke van. Karéliában 4 általános iskolában veszpe nyelvű oktatás is van.

Vasti Nikiolajev a mari Wikipédiák problémái

A mari nyelvet elsődlegesen a Mari Köztársaságban beszélik mintegy 450 000 (2010) A lakosság 75% született mari. Az anyanyelv oktatása és tanulása nagyon vissza szorult, jelenleg a gyerekek alig 30% tanulja a marit mint anyanyelvet. Különösen szűkös azoknak a száma akik igényesen beszélik a nyelvet annak különböző formáit.

A mari nyelvnek két változata van a hegyi mari és a mezei mari mind a két nyelvi változat saját Wikipédiával is rendelkezik. Az előadás napján (2014.08.21) a Mezei-mari Wikipédiának 6017 a Hegyi-mari Wikipédiának pedig 7131 szócikke volt. Ez szócikkszám a nyelvet beszélők számára normalizálva nagyobb mint a magyar nyelvű Wikipédia szócikkszáma. Az előadó a hegyi-mari wikipédia adminisztrátora, így elsősorban ennek a Wikipédiának a helyzetéről számolt be. A Hegyi-mari Wikipédia 2006-ban indult 2009-ben került ki az inkubátorból.

A mari Wikipédia problémái azonos a kis Wikipédiák problémáival. A beszélők és az önkéntes szerzők zöme nem rendelkezik megfelelő nyelvismerettel (nyelvtan, stilisztika stb.) Ráadásul sok közöttük aki nem anyanyelvként hanem tanult nyelvként használja a mari nyelvet.

Az előadásokat követően városnéző sétára került sor, majd buszra szálltunk és elbuszoztunk a Vaska tóhoz ahol egy tóparti turistaházban folytatódott a program.

Második nap

Délelőtti program

A kicsi (és nagy) Wikipédiák problémáit vettük sorra.

1. A szerkesztők hiánya
2. A szerkesztők lemorzsolódása, kiégése.
3. Konfliktusok
4. Nyelvminőség, nyelvtudás hiánya
5. A célközönség nem ismeri a Wikipédiát
6. Minőségi hiányosságok
7. Nyelvi problémák (karakterkészlet, rögzített nyelvtan, lexikonok, szótárak hiánya)

Délutáni program

Bemutatásra került a „Minority Translate” program. És tesztelés céljából mindenki hozzákezdett a program használatához, a késő estébe belenyúló szerkesztések eredményeként a különböző nyelveken 140 új szócikk került fordításra illetve megírásra (Én 4 szócikkel járultam hozzá ehhez a teljesítményhez.

Megjegyzések

Végezetül szeretnék két a 19 század második feléből származó keresztszemes párnavéget közzétenni. Ezek a hímzések a népi kultúra legősibb rétegeiből jönnek és több mint száz évesek! Az ősanyák egymástól több ezer kilométerre akik kihímezték ezt a két párnavéget aligha az internetről töltötték le a mintát.

• Keresztszemesek
• 
  Kalotaszegi párnavég 19. század második fele
• 
  Vepsze párnavég 19. század második fele