Szerkesztő:TarMilán/próbalap

Szarházi banda
Műfaj	szitkom, musical, rejtély, dráma
Alkotó	Tar Milán
Rendező	Tar Milán
Hang	Csifó Dorina Cseh Dávid Péter Kovács Gyopár Pásztor Ádám
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Évadok	1
Epizódok	16
Gyártás
Részenkénti játékidő	23 perc
Gyártó	Kecskemétfilm Kft
Forgalmazó	RTL Magyarország
Sugárzás
Eredeti adó
Eredeti sugárzás kezdete	2028.
Státusz	fut
Korhatár
További információk
PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szarházi banda egy 202X-ban indult magyar televíziós animációs szitkom, amelyet Tar Milán alkotott, rendezett és írt. A sorozat gyártója a Kecskemét Kft.

A sorozat üzenete a félelem legyőzése; a cselekedetek következményeitől, és többségtől. E mellett még a kiállás a megérdemelt jogokért, amiket nem adnak meg az embereknek. A Szarházi banda megmutatja a politikai igazságtalanságot, a pénzzsovárságot és a községek elhanyagolását. Az e fajta igazságtalanság ellen akar tenni a sorozat főszereplői kissebb-nagyobb sikerrel. A rajzfilmsorozat e mellett tartalmaz társadalom-kritikát is.

A Szarházi banda az első magyar felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, és egyben az első magyar musical-es animációs sorozat is.

A sorozatot 202X-ban tűzte műsorra az RTL főműsor időben.

Ismertető

A történet Kárpátalján játszódik. A sorozat négy tinédzer kalandjait, mindennapi életét követi: Katát, Kázmérot, Melindát és Adriánt. Gyakran buknak bele rejtélybe, amibe bele is ütik orrukat.

Szereplők

Főszereplők

Pozsonyi Katalin "Katrin"

Egy tizenhat éves huszti lány, nagy reform álmokkal. Kázmér barátnője, Melinda és Adrián barátja. Korai gyermek korát gyermekotthonban töltötte Beregszászban, szüleit sosem ismerte. tízennégyévesen fogadta örökbe a Balogh család. Nevelőanyja autóbalesetben meghalt, amikor Kata tízenötéves volt. Nevelőapja a háború kitörésekor eltünt (a sorozat elején). Kata jobb hellyé akarja változatni Kárpátalját, ahol a szervezetek tesznek is valamit, nem csak a pénzet szedik maguknak. Ám naívsága miatt őmaga nem látja be a világ szomorú sötét arcát, hiába próbálják barátai észhez tériteni.

Hangját Csifó Dorina kölcsönzi.

Lengyel Kázmér

Kata fiúja, aki egy érdekes természetű sárc. Életkora tizenhét. Adrián barátjával mindig olyan helyzetbe keverednek, amiben állandóan pórul járnak, így szétváláskor nyilván nem teszik őket a lányok egy párosba.

Hangját Cseh Dávid Péter kölcsönzi.

Rákóczy Melinda

Egy tizenhat éves lány. Kata, Kázmér és Adrián barátja.

Hangját Kovács Gyopár kölcsönzi.

Magyar Adrián

Egy tizennyolc éves csetfalvai fiú. Kata, Kázmér és Melinda barátja. Ákos ellensége. Szülei furcsálják viselkedését.

Hangját Pásztor Ádám) kölcsönzi.

Mellékszereplők

• – Pika Zoli
• – Ákos
• – Sára
• –

Epizódok

#	Cím	Rendező	Író	Premier
1.	Üzlet	Tar Milán	Tar Milán
Kata a telefonon nézte a hiradót a háború kitörésekor, amikor is rányit barátnője, Melinda. Kata elmondja neki, hogy minden rendben van, ám az nevelőapja nem tért haza, és hogy menni kell neki délkor felvételire a Magyar Főiskolára. Melinda is elmondja mivel szembesültek - egy rejtéllyel - a fiúkkal. Kata észbekap, hogy elkésik a felvételiről és sietett Husztról eljutni Beregszászba. Addig Adrián és Kázmér nyomok után kutatnak a tiszaújlaki határnál. E közben Melinda megérkezik a kisvároskába, egy bolt elött várja a fiúkat, amioar meghall véletlen egy beszélgetést egy cigány (Erik) és egy magyar (Zsanett) között a cigibizniszről. A beszélgetést felvette és ment megkeresni barátait. Kata nem járt olyan nagy szerencsével, szomorúan hagyta el az iskolát, mivel nem vették fel. Leült az iskola előtti padra, aztán oda ment hozzá 3 fiú - Pika Zoli stb. Leálltak beszélgetni, Zoli cukkolta Katát. Kata elment 'Újlakra, ottan Adriánék elmondták tervüket, hogyan kapják el a cigicsempészeket. Este 9 órakor elő is álltak; Kata és Kázmér volt a csali, és Adrián meg Melinda a csapdába ejtők Kata az egyiket a gyitdomban kapott kamerával hergelte fel, a másiknak meg Kázmér odaütött. Mindketten futottak a hidhoz, de Adrián megbotlott a hálóban, Kata a hidra felmászott, a cigerettacsempész utána. Kázmér a hidnál elesett, Melinda ment neki segíteni, a másik cigicsempész, Erik maga a nyakukban volt. Kázmér felmászott a hídra, Melinda meg az egyik országból menekülő ember autójába szállt be. Kata a kamerájával akarja megvakítani a gazembert, ami nem jön össze, mert Kázmér neki ment és a kamera a Tiszába esett. Más választásuk nem volt, mint hogy leugorni a kocsik közé a betonra. Melinda kihívta mindaddig a rendőrséget, és lecsukták a két gazfickót. Este tartottak egy beszélgetést Katánál, hogy mi lesz most, hogy nincs meg az apja. Betétdalok: Isten hozott Kárpátalján!
2.	?	Tar Milán
Kata haragszik Kázmérra, baklövése miatt. Betétdalok:
3.	Rivalizálás	Tar Milán
Betétdalok:
7.	Szerelmi bánat
Betétdalok:
8.	A kis ucca, kettő c-vel	Tar Milán	Tar Milán
Betétdalok:
16.	Álbarát	Tar Milán
Amerikai kém Betétdalok:

Diszkográfia

Epizódonként kettő zenei betétdal van.

További információ

Az angol cím: The Little Street Gang

---

Sablonok

Évad		Epizódok	Eredeti sugárzás		Eredeti adó	Magyar sugárzás		Magyar adó
			Évadbemutató	Évadzáró		Évadbemutató	Évadzáró
	1.

Évad		Epizódok		Eredeti sugárzás			Magyar sugárzás
		Török	Magyar	Évadbemutató	Évadzáró	Eredeti adó	Évadbemutató	Évadzáró	Magyar adó
	1.
	2.

#	Cím	Rendező	Író	Premier

| eredeti cím      = 
| magyar cím       = 
| rendező          = 
| író              = 
| eredeti sugárzás = 
| magyar sugárzás  = 
| eredeti nézettség= 
| magyar nézettség = 
| gyártási szám    = 
| leírás           =

---

Anglia építészetén az Angol Királyság és a mai Anglia területének építészetét értjük az angolszászok korától napjainkig

Középkor

Angolszász építészet

Mindenszentek plébániatemplom, Earls Bartonban

Az angolszász építészet az 5. század közepétől az 1066-os normann hódításig tartó időszak volt. Az angolszász világi épületek Nagy-Britanniában általában egyszerűek voltak, főként nádtetővel ellátott fából készültek.

Romanika

Norwich Castle

Az angol romanika első fázisa az angolszász periódus, melynek azonban nem maradtak fenn olyan jelentős alkotásai, mint a későbbi anglo-normann korszaknak (1066-1200). Az 1066-ban Angliába betörő Hódító Vilmos trónralépése után erődítmények, várak építésébe kezdett, hogy hatalmát biztosítsa. Udvari embereit, püspökeit Normandiából hívta, akik elhozták magukkal az ottani fejlett építészetet. A normandiai templomépítészet megoldásai, a várszerű, kéttornyos homlokzat, a háromszintes belső faltagolás (árkád, galéria, ablak) és az összetett pillérek használata (Caen) a gótikus építészet kialakulására is hatással lesznek.

A londoni White Towert Hódító Vilmos építette 1078 körül. Egyszerre szánta lakóépületnek, erődítménynek és uralkodói hatalma kifejezőjének. A lakótorony kétszintes kápolnája félköríves záródású. A mellékhajók körüljáróként kerülik meg az apszist, fölöttük karzatok húzódnak, melyek nyílásai a földszinti árkádokkal megegyező szélességűek. A főhajó dongaboltozatát és a mellékhajók keresztboltozatait vaskos, kockafejezetes, hengeres pillérek tartják. A normann boltozás valamint a kápolna erődítmény-jellege híven tükrözi az angol korai romanika építészetét.

A durham-i háromhajós, támváltásos (hengeres és összetett pillérek) bazilikának két tornya és nyugati előcsarnoka van, valamint kéthajós keresztháza, egyenes záródású keleti kápolnákkal. Az építkezés kezdete 1093-ra tehető, 1110-re biztosan befejezték. A hosszház fából készült dongaboltozatát 1133-60 között bordás keresztboltozatra cserélték, mely talán a legkorábbi ilyen típusú boltozat. Ekkor készültek a geometrikus, farkasfogas faragvány-díszek, valamint a mellékhajók keresztboltozatai is. Az egyenes szentélyzáródás, a hosszú kórusrész valamint a várszerű homlokzat az angol katedrális építészet sajátos vonása.

Gótika

Gloucester székesegyház

A gótikus stílust Franciaországból veszik át. A 13. század folyamán kialakulnak azalaprajzi elrendezés és a felépítés jellegzetes angol vonásai a korábbi helyi sajátosságok továbbfejlesztésével. A székesegyházak erôsen nyújtott, bazilikális hosszházzal épülnek, keleti végükön egy vagy két keresztház. Ehhez csatlakozik a hosszházzal többnyire azonos hosszúságú és keresztmetszetű, egyeneszáródású szentély. A belsô tereket kezdetben keresztboltozatokkal fedik, de hamarosan további bordákkal osztják a boltozatokat. Így a hosszanti záradékvonalon húzódó tengelybordával és a boltvállakból sugarasan szétágazó, a tengelybordához csatlakozó ágbordákkal. A külsô és belsô felületek aprólékos díszítésűek.

Tudor-stílus

Hardwick Hall, Erzsébet-korabeli csodagyerekház

A Tudor-ház uralkodása idejében, 1485 és 1603 között, virágzó angliai építészeti stílus volt, mely a késő gótika és a reneszánsz elemeit ötvözi. Legfőbb jellegzetessége az úgynevezett tudor ív. A Tudor-kor nemcsak a kastély- és várépítészet, hanem a lakóházak – főként a faházak – terén is maradandót alkotott. E stílusnak elválaszthatatlan összetevői közé tartozik a látványos favázas építési mód mellett a lépcsőzetesen kialakított tető, a kiemelkedő oromzat, a magas, keskeny ablakok, melyeket kicsi üvegtáblákkal töltöttek ki, valamint a magas, díszes tetejű kémények.

Újkor

György építészet

A György korabeli házakon időnként már romantikus jegyeket is felfedezhetünk.

Viktoriánus építészet

Westminster-palota (1870) Sir Charles Barry és A. W. N. Pugin által tervezve

A viktoriánus építészet Viktória királynő uralkodása idején, az 1837 és 1901 között virágzott az Egyesült Királyságban. Általában a neogótikus stílus határozza meg, amely a középkori építészetet idézi. Ez az építészeti stílus a korabeli társadalmi és gazdasági változások tükröződése, és jellemzője a gazdag részletek, a díszített homlokzatok és a bonyolult formák. Az építési technikák, és a tömegesen gyártott vasúton szállítható építőanyagok újításai időt takarítottak meg az építőknek, és hozzájárultak ahhoz, hogy az 1850-es és 1870-es években a viktoriánus építkezések milliós számban jelentek meg.

Az épületek magas tornyokkal, csúcsíves ablakokkal és díszes faragásokkal rendelkeznek. A stílusban gyakran használt anyagok közé tartozik a téglafalak, a kőelemek és a fémrácsok. Épületek homlokzatain gyakran találhatók faragott díszek, minták és szobrok. Az ablakokat gyakran díszes üvegekkel látták el, amelyek színes mintákat és képeket ábrázoltak. Az épületek belső terei is gazdagon díszítettek, a mennyezeteket gyakran faragott minták és freskók díszítették.

A Viktoriánus építészet sokféle épülettípusban megjelent, beleértve a magánházakat, a kastélyokat, az iskolákat és a középületeket is. A stílus jellemzője a sokszínűség és a változatosság, hiszen a tervezők és az építtetők különböző stílusokat és elemeket kombináltak.