Szerkesztő:Rev-san/Allapjaim/UIC-jelzések

A vasúti járművek (így a mozdonyok, motorkocsik és -vonatok, személy-, mellék- és teherkocsik) kategorizálását és azonosítását többféle jelzés is segíti, illetve segítette a múltban. Ezek egy része csak adott cégen vagy országon belül érvényes, más része pedig Európai Uniós, illetve kontinentális szinten is érvényes. A jelölések utalhatnak a jármű jellegére (kategorizálás) vagy jelölhetik egyedileg magát a járművet (azonosítás), a gyakorlatban ez a két cél gyakran egyazon jelölésen belül valósul meg. Például nagyvasúti környezetben az európai járműszám utal a jármű műszaki paramétereire és sorozatára (típusára) is, de egyedileg is azonosítja azt (a szűkebben értelmezett pályaszámmal). Analógiával élve, ez olyan, mintha egy autóbuszt egyszerre jelölnének a tengelyszámával, a típusjelével és a rendszámával is, vagy egy repülőgépet a szárnyfesztávval, a típusjelével és a lajstromjelével is, egy jelzésen belül. Ha egy adott jelzést hatóság ír elő, illetve határoz meg, akkor azt hatósági jelzésnek nevezzük.

Kategorizáló jelzések

• sorozat – az üzembentartón belül
• (UIC-rendszerű vagy egyéb) sorozatjel
• (UIC-rendszerű) törzsszám vagy középszám – az üzembentartón belül
• pályaszámtartomány vagy pályaszámcsoport – az üzembentartón belül
• tengelyképlet vagy kerékképlet – Magyarországon ez az UIC-tengelyképlet
• típusjel, gyári jel, vagy fantázianév
• hadijel – az országon belül

Sorozat/sorozatjel, törzsszám/középszám

A vasúti vontatójárművek (mozdonyok, motorkocsik) esetén a sorozat különíti el egymástól a nagyban eltérő járművek csoportjait. A MÁV-nál sokáig az 1911-ben bevezetett (harmadik) kategorizálási rendszer határozta meg a sorozatokat, 2011 óta hivatalosan az UIC által megadott szabályok alapján képzett európai járműszám (EJSZ, UIC-pályaszám) 5-8. számjegyei mutatják meg magát a sorozatot. Például: MÁV 415-ös sorozat (Stadler FLIRT motorkocsik, az 5. számjegy 0, ezért azt elhagyjuk).

Személy- és motorvonati mellékkocsik esetén a „sorozat” kifejezés helyett inkább a „sorozatjel” használatos. A sorozatjel nem elsősorban műszaki jellemzők alapján különít el típusokat, hanem az utasok számára fontos jellemzők és szolgáltatások alapján foglalja egybe, egy sorozatjel alá a kocsikat. Ezért a műszaki tartalom alapján való pontosabb elkülönítéshez szükséges a törzsszám (középszám) is.

Teherkocsik esetén a sorozatjel a szállítható áru jellege és a fontosabb műszaki jellemzők alapján foglalja egybe, egy sorozatjel alá a kocsikat.

A törzsszám vagy középszám az európai járműszám 5-8. számjegye, mozdonyok és motorkocsik esetében gyakran a meglévő üzembentartói sorozatból képezték.

Pályaszámtartomány

Mivel mind a sorozat/sorozatjel, mind a törzsszám/középszám is csak a műszaki tartalomra utal nagyvonalakban, szokás adott járműhalmazra pályaszámtartománnyal (pályaszámcsoporttal) is hivatkozni. Például: MÁV 415 001–123 (a teljes MÁV 415 sorozat, az 1-es sorszámú motorkocsitól [415 001] a 123-as sorszámúig [415 123]). Ebben a példában a „415” a sorozat, a „001” a sorszám, és a „415 001” a (rövid) pályaszám.

Típusjel/gári jel, fantázianév

A típusjel vagy gyári jel a gyártóüzemen belül jelzi a gyártandó jármű típusát. Formátuma a vállalattól függ, de gyakran a benne szereplő betűknek és számoknak jelentése van. Például: DVM2 (a MÁV M44-es sorozatú mozdonyai, DVM: dízel-villamos mozdony).

A fantázianév elsősorban a marketinganyagokban és a laikusoknak szóló kiadványokban használt név egy vagy több járműtípusra. Például: FLIRT (a MÁV 415-ös sorozatú motorkocsijai).

Hadijel

Bővebben: Hadijel (vasút)

A hadijel elsősorban teherbíróképesség alapján jellemezte a mozdonyokat, hogy a hadvezetés ne legyen logisztikai hátrányban.

Azonosító jelzések

• alvázszám – a pályaszámból vagy egyéb módon képezve
• üzembentartói sorszám – az üzembentartón belül, állományba vételi sorrend szerint
• gyártói sorozatszám vagy gyári szám – a gyártóüzemen belül, általában gyártási sorrend szerint

Többcélú jelzések

• MÁV-pályaszám (MÁV sorozatjel + MÁV sorozatszám + MÁV sorszám) – hatósági jelzés
• európai járműszám (EJSZ) vagy UIC-pályaszám (12-jegyű numerikus jelzés) – hatósági jelzés

A pályaszám kifejezés kontextustól függően a fenti jelzések kombinációira is vonatkozhat, a legszűkebb értelmezéstől a legtágabbig ezek lehetnek az alábbiak:

• üzembentartói sorszám (pl. „96”, mint „a 96-os jármű”)
• üzembentartói sorozat + üzembentartói sorszám (pl. a „000” sorozatból a „096”)
• üzembentartói sorozatjel + üzembentartói sorozatszám + üzembentartói sorszám (pl. „M62 096”)
• üzembentartó + üzembentartói sorozatjel + üzembentartói sorozatszám + üzembentartói sorszám (pl. „MÁV M62 096”)
• európai járműszám (pl. „92 55 0628 096–8”)
• VKM + európai járműszám (pl. „H–START 92 55 0628 096–8”)
• VKM + európai járműszám + UIC-rendszerű sorozatjel

A magyar vasúti személykocsik típusait műszakilag egyértelműen csak a sorozatjel és a középszám együtt írja le. Például „Bpee 20–44”.

Az UIC által előírt szabványos jelölések része az UIC-országkódból és a maximum 5 karakter hosszúságú üzembentartói rövidítésből álló VKM (Vehicle Keeper Marking; Járműfelügyelői Jelzés). A MÁV-Start esetében ez a „H—START”.

UIC-mozdonyazonosító

A Nemzetközi Vasútegylet (UIC – Union internationale des chemins de fer; International Union of Railways) által kidolgozott rendszer.

UIC-személykocsi-azonosító

MÁV IC3-kocsi:

Vízszintes alak	Függőleges alak
H-START 61 55 19–57 006–6 Apee	H-START 61 55 19–57 006–6 Apee

Vízszintes alak	Függőleges alak
DSB 50 86 85–83 024–4 Bk	DSB 50 86 85–83 024–4 Bk

UIC-teherkocsi-azonosító

Vízszintes alak	Függőleges alak
MÁV 21 55 554 0 905–5 Es	21 RIV 55 MÁV 554 0 905–5 Es

Vízszintes alak	Függőleges alak
ÖBB 31 81 665 0 286–0 Fals	31 RIV 81 ÖBB 665 0 286–0 Fals

Vízszintes alak	Függőleges alak
SK–ITL 23 56 227 5 108–1 Hbillns	23 RIV 56 SK–ITL 227 5 108–1 Hbillns

Vízszintes alak	Függőleges alak
I–FS 31 83 396 7 128–7 Rgmms	31 RIV 83 I–FS 396 7 128–7 Rgmms

Vízszintes alak	Függőleges alak
............	... ... ... ...