Szerkesztő:Porrima/Cikkek szerkesztése/Csicsó (Hőgyész)

Csicsó ma Hőgyész külterülete, a 20. század közepéig lakott hely, ma már a templomáról és a szent kútjáról ismert, ahol hagyomány tiszteletből évente egy-két búcsút tartanak.

Története

A Kapos folyó völgyében elhelyezkedő, 2-3 km hosszú dombos terület. Az emberek általi lakottságot a földből spontán előkerülő főképp bronzkori cserépdarabok, karperecek és kovakőpengék bizonyítják. A későbbi időkből római-kori pénzek, fibulák is kerültek elő, amelyek a szekszárdi múzeumba kerültek.

Csicsó első írott említése 1334-ből való, miszerint templomos hely. Első ismert birtokosai Csicsói János és Dobi Demeter, majd leszármazottaik. A török uralom elején, 1546 és 1590 között 6–37 adófizető volt a defterekben, később elnéptelenedett. A 18. század elején Kun Ferenc és Perczel nevű birtokostársa után a császári tábornok Mercy gróf lett a Hőgyész környéki területek tulajdonosa.