Szerkesztő:Partmoso/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ház[szerkesztés]

Átvittem a szócikkbe. Partmoso vita 2016. június 13., 17:19 (CEST) Törölték.Partmoso vita 2017. szeptember 12., 16:54 (CEST)


Elárult testamentumok[szerkesztés]

Áttettem a Kundera: Eláult testamentumok - 1992 szócikkbe. Kérem Tambót, az 1992-t vegye ki a címből, ha lehet. Zavar. Partmoso vita 2017. december 17., 01:16 (CET)

Énekkar[szerkesztés]

Az énekkar, kórus, dalárda - több szólamban éneklő énekes együttes. 30 főig kamara kórus; 15 főig vokál-együttes. Az előadók függvényében van egynemű és vegyes kar. Van kísérettel és anélkül (a capella). [1] Hazánkban Sárospatakon és Debrecenben alakult énekkar a 18. században. Maróthi György (1715-1744) 1739-ben alakította meg a Kollégiumi Kántust. 1740-ben adta ki a többszólamú zsoltár vezetését zürichi minta szerint (káté). [2]

Jegyzet[szerkesztés]

  1. ↑ Maróti 9. o.
  2. ↑ Maróti 10. o.

Forrás[szerkesztés]

  • Maróti Gyula (2001): Kóruskultúránk és Európa Athenaeum 2000 Kiadó; Rózsavölgyi és Társa ISBN 963 9261 13 0

Kultúra és Pszichológia[szerkesztés]

Igazából - műveltség lélektannal:Az Osiris tankönyve 2003. Szerkesztette: Nguyen Luu Lan Anh-Fülöp Márta. Irodalma 1718 darabos. A különböző kultúrák/ műveltség – egyre inkább kölcsönhatnak egymásra. Egymás mellett élésük egyre szorosabb lesz. A lélektan, az emberi viselkedés a mindennapokat módosítja, a lelki/pszichológiai elméletek érvényességét írja át. Az elméletalkotó/teoretikus - a saját hagyományának elveit, elvárását, nézőpontját, annak befolyását könnyen természetesnek veszi, aztán szembesül egy másik hagyomány elveivel, elvárásaival, nézőpontjával. A tankönyv 5 téma köré rendez. Az 1* főbb irányzatokat ismertet. A 2* az összehasonlító lélektan módszertanát taglalja. A 3* a társas folyamatok, párkapcsolat írásait elemzi. A 4* a beilleszkedés/szocializáció írásait tárgyalja. Az 5* az Én és a Személyiség feltevéseit ismerteti.


Tartalomjegyzék[szerkesztés]

Összehasonlító lélektan[szerkesztés]

A műveltség és lélek(kultúra és psziché) kölcsönösen építik egymást. [1] A környezet legkiemelkedőbb eleme a másik ember és a hozzá fűződő kölcsönös kapcsolat. A célmeghatározás annak vizsgálata, ahogyan a műveltség és az elme/lélek kölcsönösen fölépíti egymást.Nem mindig általánosítható az egyik népesség/populáció feltevése egy más hagyomány népességében. Korlátozott az átvihető teszteredmény, ingerkörnyezet, vizsgálatianyag megfelelés/ekvivalencia. A kutató a különböző viselkedések együttállását/konstellációját mérlegeli.

Célok[szerkesztés]

  • Az euró-amerikai műhelyek elméleteinek "utaztatása" más környezetbe.
    • Más műveltségek lelki síkjainak általánosítása (megismételhetőség), a sajátosság/ specifikum vonatkozásai a megközelítésben.
      • Az eredmények ötvözése/ integrálása, kiterjesztése az emberiségre/pánhumán érvény.

Múveltség és viselkedés[szerkesztés]

1. A hagyomány közvetlenül befolyásolja a viselkedést. 2. A műveltség - átfogó, magyarázó keret, beleágyazódik a viselkedés. Közvetve hat a viselkedésre. 3. A műveltség - közvetítő változó/mediátor, a személyiségvonásokat(vagy más változókat)és a viselkedést hangolja össze a hagyományban. 4. A műveltség - kapcsolat módosító/moderátor, befolyásolja az ÉN/self kialakulását egy társadalomban. [2]

Elméleti háttér[szerkesztés]

1.Teljes/ abszolut pl. Piaget, J. [3] 2.Viszonyító/ relativista pl. Schweder, R.A., [4] Az embereket saját értékrendjükben próbálja megérteni.

Közös - Egyéni[szerkesztés]

Kollektív - Individuális összevetés 4 féle ént jelent Triandis,H.C. (1995)[5] elemzésében. Független; kölcsönösen függő én; (másokkal) azonos vagy különböző én(same different self). A vízszintes/horizontális - hasonlóság (vagyonilag, gyülekezetben); a függőleges/vertikális - egyenlőtlen; rangsor/hierarchia.

  • A vízszintes egyén független és azonos (pl. Svéd); **A vízszintes közös (pl. izraeli kibuc); ***A függőleges egyén - független és különböző (pl.USA corporate world); ****A függőleges közös - kölcsönösen függ és különbözik (pl. indiai faluvilág).
  • A normatív/érték sík/dimenzió - kívánjuk-e az egyénit(jog, felelősség) védeni a közössel szemben vagy fordítva, a közöst kell védeni?
  • A kapcsolati(relational) - az egyén a közösségbe ágyazódik. Távolságot érez önmaga és mások között.

Összhang/konformitás - Saját/mérlegelt[szerkesztés]

A legnagyobb mértékű összhang - az erősen közösségi, hagyományőrző; kevésbé színlelő/ affektáló; kevésbé önálló felfogású/autonóm csoportban, gyülekezetben mérhető. Az egybevágó/konform viselkedés leginkább az Államokban undok, ellenszenves. Itt az ember függetlenségre törekszik (Függetlenségi Nyilatkozat). Sokkolta az amikat Asch, S. [6] kísérlete: józan gondolkodású emberek harmada feladta helyes véleményét, rossz válaszra cserélte, mert előtte mindenki azt képviselte. Ahol a csoport-vélemény szükséges "közvélemény" - EZ tapintat, mások figyelembe vétele, összhang-ápolás. [7]

Társas lazsálás[szerkesztés]

Ahol nem követhető az egyén hozzájárulása, egyesek a közös feladatot lazsálják, kevésbé igyekeznek, mint egyedül. Karau és Williams [8] átfogó elemzése/metaanalízise kimutatta, hogy bonyolult helyzetben amiknál csökken a lazsálás, Japánban, Koreában pedig megfordul: minél nagyobb a csoport, annál nagyobb a közös erőkifejtés. A csoportos munka serkenti a közös beállású/kollektív (allocentrikus) személyeket, főként, ha ismerősök.

Vízszintes helyzet/egyenlő státus[szerkesztés]

Az euro-amerikai vizsgálatban az egyén önálló sajátosság/entitás. Átmeneti csoportok tagja. A társas befolyás vizsgálata rövid távon az egyén sajátosságaival értelmez, nem a közösségi helyzetével; kapcsolati hálójával. Fiske és munkatársai[9] szerint az euro-amerikai felfogásban az egyén állandóan küzd tetteit kézben tartani, önállóságát óvja a közösséggel, gyülekezettel szemben. A behódolás, egyéniségvesztés - RÉMKÉP.

      • A függőleges egyén - független és különböző már a görögöknél: "ismerd meg önmagad!" Ha az énkép elvont/absztrakt, a képességek, személyi jellemzők, sajátosságok/preferenciák; személyes érzések; beállítódás/attitűd fölvázolható, hozzáférhető az emlékben/memóriában.[10] A szakirodalomban hivatkozott derék/pozitív énkép - önbecsülés és énhalmozás; hamis egyediség, rózsaszín derűlátás/optimizmus; siker/kudarc saját szemszögből kelet-ázsiában hiányzik. Az államokban az emberek gyakran dicsérik egymást. Ebből a környezetből kiszakadva nagy a magány. Az önálló, független - törekszik egyenesen beszélni. Nem köntörfalaz. Tisztázza, mi jó neki; mi nem áll az érdekében; mi árt. Méltányolja a kölcsönös előnyt. A város - elszigetel: magadra számíts, kevés a barát; rokonban ne bízz!
        • A függőleges közös - kölcsönösen függ és különbözik: Az önkritika, szerénység az ént jobbítja. Az egyén boldogabb, ha mást nem károsít, összhang/harmónia uralkodik. Honkongiak esetében a kapcsolat összhangja meghatározza az elégedettséget. [11] Afrika, Ázsia, Dél-Amerika faluvilágában a kölcsönös függés anya-gyermek kapcsolatban alakul. Anyja mindent megtesz érte. Kérdéseire kapott válaszok növelik tudását/kompetencia. Részt vesz a felnőtt munkában. Ellesi a tudnivalót. A falvakban nagy családok jellemzőek. A kaláka (fonó;tengeri hántás) -összefogás.

Családfejlődés[szerkesztés]

Kağitçibaşi a családot tekinti egységnek az egyénnel szemben. [12] A család szerkezetét/struktúráját, beillesztő szerepét/szocializáló értékét, a családon belüli társalgást/interakciót, szerep tanulást/szocializáló gyakorlatot - érték őrző/kulturális és gazdasági összefüggésben/kontextusban elemzi, kölcsönhatásukban. A KAPCSOLÓDÓ én beilleszkedési előzménye - több nemzedék/generáció érzelmi és anyagi kölcsönös függése a felelősséggel. A városban elkülönült nemzedékek alig függenek anyagilag egymástól. Az idős szülők anyagi biztonsága - nem követelmény. Itt a független önállóság a lényeg. A fejlett városi környezetben megszünt a nemzedékek közti anyagi függés. A gyerek gazdasági értéke csökken, lelki/pszichológiai értéke nő. A család érzelmileg továbbra is kölcsönösen függő/interdependens közösség.

KÉZIKÖNYV[szerkesztés]

1980-ban jelent meg A kulturális összehasonlító pszichológia 6 kötetes kézikönyve. [13] Majd a 3 kötetes második kiadás [14] Ezek a kézikönyvek adják a kulturális összehasonlító pszichológia hatókörét.

Szakmai szervezet[szerkesztés]

A Kulturális Összehasonlító Pszichológiai Nemzetközi Társaság/ International Association for Cross-Cultural Psychology (IACCP) A honkongi 1972-es megnyitó találkozó óta minden második évben van kongresszus. A köztes években regionálisak a találkozók. A 25. évforduló kongresszusát az USA Western Washington Egyetemén tartották, Bellinghamben, 08.03-08-ig.

TÁRSAS viselkedés[szerkesztés]

  • KM - Közösségi Megosztás - Ha a család jól él, szükség szerint oszt mindent el. A gyülekezet, az EGYLET, a falu/község; a körzet, a törzs/klán, a nép megkapja mindazt, amit a közösség adni tud.
  • TR - Tekintély Rangsor - Ha kialakul a közösségben egy LÉTREND: a túlélés fontossági szabálya - ki maradjon meg mindenképp, ha halál jön (hierarchia, piramis), akkor a hagyományos kínai családban a nagypapa, a férfiak kapnak enni; a nők osztoznak a maradékon. A kislány akkor eszik, ha marad. Katasztrófa esetén a mentés/evakuálás terve szabályozza, kit és milyen sorrendben mentsenek, mások előtt, azok kárára.
  • EÖ - Egyenlőség Összemérés - Induláskor MINDEN RÉSZES azonos ESÉLLYEL kezdhessen! Társadalmi vitákban MINDEN POLGÁR azonos jogokkal rendelkezzen! A tudás, önművelés, a hit gyakorlása terén - mindenki azonos lehetőséget kapjon közösségétől! A megkülönböztetés leghalványabb árnyalata - súlyos társadalmi viták, összetűzések oka lehet.
  • PÁ - Piaci Árszámítás - Minél többet adsz, annál többet illik kapnod cserébe! Az érték lehet figyelem, szeretet, ismeret/információ, szolgálat, szakismeret, előny a besorolásban (mindenki Csak utánad!), idő ráfordítás, gazdasági/társadalmi érték, politikai/hitbéli érték ARÁNYOS része.

A társas viselkedés arányai[szerkesztés]

Az emberekre (viselkedés szempontjából) úgy gondolunk: osztozunk-e velük, vagy RANGSOR van? [15] Ki nem mondott elvárás vonatkozik a kívánatos viselkedésre a 4 lehetőségből.

Értelmező sík/dimenzió[szerkesztés]

  • HATALMI távolság - A társadalmi renden belül a fölső/alsó veszély bemérése
  • Bizonytalan-KERÜLÉS - A közösség szabályai tisztázóak. Van KOCKÁZATSZÁMÍTÁS.
  • EGYÉNÍTÉS/ individualizmus
  • Férfiasítás / MASCULINITAS - a férfiakra jellemző tevékenységek méltányosabbak. [16]

ÖSSZETÉTEL/ komplexitás[szerkesztés]

  • Időrendi összetevés * gyűjtögetés, vadászat ~ 40 felnőtt a legnagyobb lélekszám. A kapcsolatszám kevés.** mezőgazdaság, növénytermesztés - tartós letelepedés: több száz fős falvak, többezres városok, szakmák, piac, hatalmi/hitbeli rétegződés.Jellemző/ attributum: *írás+ feljegyzések; állandó lakhely; mezőgazdaság; város; szakmák+ piac; közlekedés (szállítás szárazon, vízen); vallási-, jogi szolgáltatás; Művészet (zene, tánc, cirkusz, bábozás, festés, szobrászat). Az írástalan közösség elvár engedelmet, bünteti a kihágást, eltérést. A nők kevésbé megbecsültek. A harcművész - szakma: zsoldos/hűbéres. *** az ipari társadalom + gyarmatosítás; ****az információs társadalom a számítógépekkel sok adatot, folyamatot kezel, képzetes/virtuális műveleteket hajt végre.

Kötött /LAZA szabályozás[szerkesztés]

  • Japánban a polgártól, tagtól, társtól elvárják a szabály, illem, szokás betartását. A rendbontást, kihágást/devianciát büntetik. A konfucianizmus; a sintó; a buddhizmus -olyan hagyományokban ötvöződött, ami szigorúan tekint a közösség botrányaira és vagy büntet, vagy nem vesz róla tudomást. A tiltott dolgokról nem beszélnek. Egy japán gyereket, hazatérve külföldről, megszólhatnak kinézete, beszéde miatt. [17]
    • Thaiföldön, például, az ember viselkedése – véletlenek sorozata. De a legtöbben családként élnek együtt huzamosan. A szerzetesi(buddhista) élet – az élet része. Az apák hosszú időn át félre tesznek a fiú szerzetesi fölszentelésére. A holt-hamvasztásra régi ismerősök, barátok jönnek el. A felnőtt tiszteli és méltányolja egykori tanárai törődését, nevelését.
      • Az Egyesült Államokban a késést nem veszik olyan szigorúan, mint Japánban. A szabályszegést, a normától eltérést rugalmasabban/toleránsabban kezelik sok esetben. Sokféle a szokás. Időnként nem tudható, kinek melyik szokását, hagyományát sértjük meg akaratlan. A bűnöző viselkedés -az önfegyelem/kontroll -kulcsfogalom.[18]

A kötött hagyomány/kultúra [19] szabálya, normája egyértelmű, betartásában bízni lehet. Az engedékeny, többszálú/pluralista hagyományban a szabályozás nem egyértelmű. Az eltérést/devianciát jobban eltűrik/ tolerálják. Thaiföld India és Kína hagyományában ütköző műveltség. A ritkán lakott vidéken (svéd lappok/számik) mindegy, az út melyik részén közlekedsz, milyen sebesen.

Egyéni/individuál - közös/ kollektív[szerkesztés]

Az egyéni jellemző az Egyesült Államokban; az angol nyelvű országokban. Fő előzménye a bőség. A fölsőbb társadalmi osztályok, a tanultabbak általában egyénibbek. [20] A bevándorlás, a társadalmi mozgékonyság, a városi lakhely is egyénülést segít. Az összetett hagyományban a személy dönti el, mely csoportokban vesz részt, vállalja annak kötelmeit.

  • Az egyén/ individualista viselkedése családon kívülivel - barátságos, mértéktartó. A versengés nagy, még családon belül is.
  • A közösségi/ kollektivista - önfeláldozó a csoporttag érdekében; kizsákmányolja a külsőket (a csoport érdekében!). A kollektivista sokáig pontos/korrekt az új ismerőssel, ha a viszont a forrást is megosztja, kapcsolata baráti, bensőséges lesz. *A kollektivista hajlamos magasabb rendűnek/alacsonyabb rendűnek mutatni magát csoporton kívülivel szemben. A csoporton belül tiszteli a rangsort, a tekintélyt. Az egyéni/ individuális - nem mutat szélsőségesen gőgös/ megalázkodó magatartást.

JELLEMZŐK[szerkesztés]

  • Én közösben szerény, együttműködik. Egyénileg - verseng; eltér a többiektől; kitűnni törekszik.
  • A közösségi szerényeket kedvel. Az individuális magabízóakat kedvel.
  • Értelmezés/ kogníció közösségben - mi azonosít a csoportommal? Egyén - Mi tesz engem sajátossá, SZEMÉLYISÉGGÉ?
  • Társas viselkedésben a kollektívában a kölcsönösség KÖTELEZŐ. Individuális helyzetben a kölcsönösség szabadon választható.
  • Az ütközés/ konfliktus kezelést a közösség közbenjárókra bízza. Individuál helyzetben a konfliktust BÍRÓSÁG kezeli.
  • Közösségben a függőleges, rangsor kapcsolat fontosabb. Egyénileg a vízszintes, egyenlőségelvű kapcsolat fontosabb. A kiegyenlített kapcsolat kényelmes.
    • A legtöbb hagyomány keveri a közös/kollektív és egyéni/individuális elemeket. Svédországban Daun szerint [21] az emberek függetlenek és önállóak, de nem akarnak kitűnni. A kolostorban, a vezetőket leszámítva, a szerzetesek kölcsönösen függő "azonos énnel" bírnak. Szerények. Az egynemű/homogén társadalomban elvárják az egyetértést. Gyakori a közmegegyezés. A zavart okozót kiközösítik/osztracizmus. (Szókratész kiitta a bürök mérget, mert a többség így döntött Athénben.)

PÁRVÁLASZTÁS[szerkesztés]

Gina Lollobrigida - EGY olyan eszményi NŐ, aki sok-sok filmben perlekedett szemtelen férfival. Nem hagyta magát elcsábítani. Dereka/tália karcsú, fogalommá vált. Viselkedése - a független NŐ jelképe lett. (1927-) Egyik rokona 117 évet élt. *Szinte minden hagyomány MEGKÖTI, hogy ki kivel házasodhat össze, kivel szeretkezhet. [22]

Előre elrendezés[szerkesztés]

A szülők rokon vagy közvetítő segítségével [23] szervezik. Számos lehetséges a haszna:*Az idősek kezükben tartják a család irányítását. *Előmozdítják a politikai és gazdasági kötődéseket. *Segítik a családi vagyon megőrzését.*A családok közti szövetség társadalmi-gazdasági védelmet nyújthat.

Lánymegváltás -hozomány[szerkesztés]

A menyasszony megváltása - az elveszett munkáért, a megbecsülésért jár. A hozomány Európa egyes államaiban volt családszervező erő.A magas hozomány szokása hozzájárult Indiában a lánycsecsemők meggyilkolásának gyakoriságához. [24] A biológiai rokonság időnként kevésbé lényeges, ha egy föld(ingatlan) átadása, a jog szerződése a tét. 1980-ban megerősítették Kínában az 1950-ben kelt szabad párválasztás jogát. Ám a vidék gazdasági reformja a családfők hatalmát növellték a család munkája felett. Így előjött az eljegyzés, korai házasság, a rokonok cseréje házassággal.

SZERELEM ÉS HAGYOMÁNY[szerkesztés]

Egyesek szerint az EGYÉNI/individuális nem fér össze a szerelemmel. [25]; [26] Mások úgy vélik, a szerelem jól kiegészíti az egyénit/ individuálist. Egy felmérés (781 diák kikérdezésében) az Államokban köteleződtek el leginkább a szerelmesek; majd Franciák következtek. A japán és az amerikai mintában a nők jobban elköteleződtek; a francia mintában nem volt jeles különbség. Ott a nemi különbség kevésbé látszik. [27] Egyesek szerint Japánban és más kollektív társadalomban a hosszú távú barátság, a gyerek-kapcsolat a bensőség/intimitás elsődleges forrása. Több, mint 100 hagyományos társadalom-mintában a nagy családban ritkább a szerelmi házasság, mint a mag/nukleáris családban. A kétértelem miatt az Államokban és Kanadában magas a válások száma. [28] A szerelem hiánya segítette a kapcsolatok felbomlását.

  • Az egyik relytély - A házasságkötés szabályai, elvárásai - miért nem esnek egybe a válás, kapcsolat-bomlás szabályaival/normáival? Az is hangsúlyos: HA VALAKI SZERELEMBŐL akar nősülni; nem biztos, hogy úgy is tesz... Kínában a szerelem sok velejáróját megszólják (a vizsgált időszakban! - kézen fogva járás, csókolózás nyilvánosan) [29]
  • Az erős rokoni szálak fönntartása a felsőbb osztályokra inkább jellemző, mert több az anyagi veszteni való. [30]

SZERELMI STÍLUS[szerkesztés]

1. SZENVEDÉLYes - Erósz 2. Játékos - Ludus 3. Baráti -Storge 4. Megszállott - Mánia 5. Gyakorló -Pragmatikus 6. Önzetlen - Agapé;altruista

JEGYZETEK[szerkesztés]

Schweder,1991; Fiske et al. 1998.

Lonner és Adamopoulos (1997.)

(1965). The moral judgment of the child (M.Gabain, Trans.). New York: Free Press (Original work Published 1932.)

Mahapatra, M.& Miller,J.G.(1990) Culture and moral development... Kultúra és pszichológia *

Individualism and collectivism. Boulder, Colorado: Westview Press.

Asch,S. (1952.) Social psychology, Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall.

Kim,H. és Markus,H.R.(1999.)Deviance or uniqueness, harmony or conformity: A cultural analysis *Kultúra és pszichológia

Karau,S.J., és Williams, K.D.(1993.) Social loafing: A metaanalitic review and theoretical integration. *Kultúra és pszichológia

Fiske,A.P.; Kitayama,S; Markus,H.R.; & Nisbett,R.E.(1998.) The cultural matrix of social psychology.*Kultúra és pszichológia

Cousins, S.D.(1989.) Culture and self-perception in Japan and United States.*Kultúra és pszichológia

Kwan, V.S.Y.; Bond,M.H., & Singelis,T.M.(1997.) Pancultural explanations for life satisfaction: adding relationship harmony to selfesteem.*Kultúra és pszichológia

Kağitçibaşi, C. (1996.) Family and human development across cultures: A view from the other side. Mahwah,NJ:Erlbaum.*Kultúra és pszichológia

Triandis,H.C., & Heron,A.(Eds.)(1981). Handbook of cross-cultural Psychology Vol. 4. Boston: Allyn and Bacon.*Kultúra és pszichológia

Berry,J.W., Poortinga,Y.H., Segall,M.H., Dasen,P.R., Saraswathi, T.S, Segal,M.H. & Kağitçibaşi, C.(Eds.)(1997.) Handbook of cross-cultural Psychology. 2nd ed. Vols. 1-3. Needham Heights,MA:Allyn and Bacon.*Kultúra és pszichológia

Fiske,A.P.(1991.) Structures of socoal life: The four elementary forms of human relations. New York: Free Press. *Kultúra és pszichológia

Hofstede,G.(1980.) Culture's conseqvences: International differences in work-related values.Thousand Oaks, CA: Sage *Kultúra és pszichológia

Kidder,L.H.(1992). Requirements for being "Japanese": Stories of returness. International Journal of Intercultural Relations, *Kultúra és pszichológia

Gottfredson, M.R.,& Hirschi,T.(1990) A general theory of crime. Stanford, CA: Stanford University Press. *Kultúra és pszichológia

Pelto, P.J.(1968). The differences betwen "thigt" and "loose" societes. Transaction, April 37-40 *Kultúra és pszichológia

Daab,W.Z. (1991,july). Changing perspectives on individualism. Előadás az International Society of Political Psychology helsinki találkozóján *Kultúra és pszichológia

Daun,A.(1991) Individualism and collectivity among Swedes. Ethnos, 56, 165-172. Daun,A.(1992). Modern and modest: Mentality and self-stereotypes among Swedes. In A.Sjoegren & L.Janson (Eds.) Culture and management. Stockholm: Institute of International Business, Invadraminnesarkviet Series A-7. *Kultúra és pszichológia

Eriksen,T.H.(1995). Small Places, Large issues. London: Pluto Press.*Kultúra és pszichológia

Ingoldsby,B.B.(1995b) Mate selection and marriage. In B.B.Ingoldsby & S.Smith (Eds.) Families in Multicultural Perspective. New York: Guilford, 143-160. *Kultúra és pszichológia

Eriksen,T.H.(1995) Small Places, Large issues. London: Pluto Press.

Beck,U., & Beck-Gernsheim,E.(1995). The normal chaos of love. Cambridge: Polity Press.

Bellah,R.N., Madsen,R., Sullivan,W.M., Swidler,A., & Tipton,S.M.(1985). Habits of the heart: Individualism and commitment in American life. New York: Harper Row.

Hofstede,G.(1980). Culture's consequences: International differences in work-related values. Thoussand Oaks, CA: Sage.

Dion,K.K., & Dion,K.L.(1993). Individualistic and collectivistic perspectives on gender and the cultural context of love and intimacy. Journal of Social Issues, 49, 53-69.

Ruan,F. & Matsumura,M.(1991). Sex in China: Studies in sexology in Chinese culture. New York: Plenum Press.


  1. Goode,W.J.(1959). The theoretical importance of love. American Sociological Review, 24, 38-47.

Irodalom[szerkesztés]

  • Kultúra és pszichológia Osiris tankönyv(2003.) Válogatta, Szerkesztette: Nguyen Luu Lan Anh-Fülöp Márta. Fordította:Berkics Mihály; Bujdosó Bori; László Péter; Thuma Orsolya ISBN 963 389 480 8
  • Buda Béla -Szilágyi Vilmos: PÁRVÁLASZTÁS. A partnerkapcsolatok pszichológiája 2. bővített kiadás 1974, 1988. ISBN 963 282 025 8 16,51(A/5) ív 372 oldal.


Igazából - műveltség lélektannal:Az Osiris tankönyve 2003. Szerkesztette: Nguyen Luu Lan Anh-Fülöp Márta. Irodalma 1718 darabos. A különböző kultúrák/ műveltség – egyre inkább kölcsönhatnak egymásra. Egymás mellett élésük egyre szorosabb lesz. A lélektan, az emberi viselkedés a mindennapokat módosítja, a lelki/pszichológiai elméletek érvényességét írja át. Az elméletalkotó/teoretikus - a saját hagyományának elveit, elvárását, nézőpontját, annak befolyását könnyen természetesnek veszi, aztán szembesül egy másik hagyomány elveivel, elvárásaival, nézőpontjával. A tankönyv 5 téma köré rendez. Az 1* főbb irányzatokat ismertet. A 2* az összehasonlító lélektan módszertanát taglalja. A 3* a társas folyamatok, párkapcsolat írásait elemzi. A 4* a beilleszkedés/szocializáció írásait tárgyalja. Az 5* az Én és a Személyiség feltevéseit ismerteti.


Tartalomjegyzék


1 Összehasonlító lélektan

1.1 Célok

1.1.1 Múveltség és viselkedés

1.1.2 Elméleti háttér

1.1.3 Közös - Egyéni

2 Összhang/konformitás - Saját/mérlegelt

3 Társas lazsálás

4 Vízszintes helyzet/egyenlő státus

5 Családfejlődés

6 KÉZIKÖNYV

7 Szakmai szervezet

8 TÁRSAS viselkedés

9 A társas viselkedés arányai

10 Értelmező sík/dimenzió

11 ÖSSZETÉTEL/ komplexitás

12 Kötött /LAZA szabályozás

13 Egyéni/individuál - közös/ kollektív

14 JELLEMZŐK

15 PÁRVÁLASZTÁS

15.1 Előre elrendezés

15.1.1 Lánymegváltás -hozomány

16 SZERELEM ÉS HAGYOMÁNY

17 SZERELMI STÍLUS

18 JEGYZETEK

19 Irodalom

Összehasonlító lélektan[szerkesztés]

A műveltség és lélek(kultúra és psziché) kölcsönösen építik egymást. [1] A környezet legkiemelkedőbb eleme a másik ember és a hozzá fűződő kölcsönös kapcsolat. A célmeghatározás annak vizsgálata, ahogyan a műveltség és az elme/lélek kölcsönösen fölépíti egymást.Nem mindig általánosítható az egyik népesség/populáció feltevése egy más hagyomány népességében. Korlátozott az átvihető teszteredmény, ingerkörnyezet, vizsgálatianyag megfelelés/ekvivalencia. A kutató a különböző viselkedések együttállását/konstellációját mérlegeli.

Célok[szerkesztés]

1.Az euró-amerikai műhelyek elméleteinek "utaztatása" más környezetbe.

2.Más műveltségek lelki síkjainak általánosítása (megismételhetőség), a sajátosság/ specifikum vonatkozásai a megközelítésben.

3.Az eredmények ötvözése/ integrálása, kiterjesztése az emberiségre/pánhumán érvény.

Múveltség és viselkedés[szerkesztés]

1. A hagyomány közvetlenül befolyásolja a viselkedést. 2. A műveltség - átfogó, magyarázó keret, beleágyazódik a viselkedés. Közvetve hat a viselkedésre. 3. A műveltség - közvetítő változó/mediátor, a személyiségvonásokat(vagy más változókat)és a viselkedést hangolja össze a hagyományban. 4. A műveltség - kapcsolat módosító/moderátor, befolyásolja az ÉN/self kialakulását egy társadalomban. [2]

Elméleti háttér[szerkesztés]

1.Teljes/ abszolut pl. Piaget, J. [3] 2.Viszonyító/ relativista pl. Schweder, R.A., [4] Az embereket saját értékrendjükben próbálja megérteni.

Közös - Egyéni[szerkesztés]

Kollektív - Individuális[szerkesztés]

összevetés 4 féle ént jelent Triandis,H.C. (1995)[5] elemzésében. 1.Független; kölcsönösen függő én; 2.(másokkal) azonos vagy különböző én(same different self). 3.A horizontális - hasonlóság (vagyonilag, gyülekezetben); 4.a vertikális - egyenlőtlen; rangsor/hierarchia.

1.A horizontális individuum független és azonos (pl. Svéd személyek); 2.A horizontál kollektív (pl. izraeli kibuc); 3.A vertikál individuum - független és különböző (pl.USA corporate world); 4.A vertikál kollektív - kölcsönösen függ és különbözik (pl. indiai faluvilág).

A normatív/érték sík/dimenzió - kívánjuk-e az egyénit(jog, felelősség) védeni a közössel szemben vagy fordítva, a közöst kell védeni?

A kapcsolati(relational) - az egyén a közösségbe ágyazódik. Távolságot érez önmaga és mások között.

Összhang/konformitás - Saját/mérlegelt[szerkesztés]

A legnagyobb mértékű összhang - az erősen közösségi, hagyományőrző; kevésbé színlelő/ affektáló; kevésbé önálló felfogású/autonóm csoportban, gyülekezetben mérhető. Az egybevágó/konform viselkedés leginkább az Államokban undok, ellenszenves. Itt az ember függetlenségre törekszik (Függetlenségi Nyilatkozat). Sokkolta az amikat Asch, S. [6] kísérlete: józan gondolkodású emberek harmada feladta helyes véleményét, rossz válaszra cserélte, mert előtte mindenki azt képviselte. Ahol a csoport-vélemény szükséges "közvélemény" - EZ tapintat, mások figyelembe vétele, összhang-ápolás. [7]

Társas lazsálás[szerkesztés]

Ahol nem követhető az egyén hozzájárulása, egyesek a közös feladatot lazsálják, kevésbé igyekeznek, mint egyedül. Karau és Williams [8] átfogó elemzése/metaanalízise kimutatta, hogy bonyolult helyzetben amiknál csökken a lazsálás, Japánban, Koreában pedig megfordul: minél nagyobb a csoport, annál nagyobb a közös erőkifejtés. A csoportos munka serkenti a közös beállású/kollektív (allocentrikus) személyeket, főként, ha ismerősök.

Horizontális szituáció/egyenlő státus[szerkesztés]

Az euro-amerikai vizsgálatban az egyén önálló sajátosság/entitás. Átmeneti csoportok tagja. A társas befolyás vizsgálata rövid távon az egyén sajátosságaival értelmez, nem a közösségi helyzetével; kapcsolati hálójával. Fiske és munkatársai[9] szerint az euro-amerikai felfogásban az egyén állandóan küzd tetteit kézben tartani, önállóságát óvja a közösséggel, gyülekezettel szemben. A behódolás, egyéniségvesztés - RÉMKÉP.

A vertikális individuum[szerkesztés]

- független és különböző már a görögöknél: "ismerd meg önmagad!" Ha az énkép elvont/absztrakt, a képességek, személyi jellemzők, sajátosságok/preferenciák; személyes érzések; beállítódás/attitűd fölvázolható, hozzáférhető az emlékben/memóriában.[10] A szakirodalomban hivatkozott derék/pozitív énkép - önbecsülés és énhalmozás; hamis egyediség, rózsaszín derűlátás/optimizmus; siker/kudarc saját szemszögből kelet-ázsiában hiányzik. Az államokban az emberek gyakran dicsérik egymást. Ebből a környezetből kiszakadva nagy a magány. Az önálló, független - törekszik egyenesen beszélni. Nem köntörfalaz. Tisztázza, mi jó neki; mi nem áll az érdekében; mi árt. Méltányolja a kölcsönös előnyt. A város - elszigetel: magadra számíts, kevés a barát; rokonban ne bízz!

A vertikális kollektív[szerkesztés]

- kölcsönösen függ és különbözik: Az önkritika, szerénység az ént jobbítja. Az egyén boldogabb, ha mást nem károsít, összhang/harmónia uralkodik. Honkongiak esetében a kapcsolat összhangja meghatározza az elégedettséget. [11] Afrika, Ázsia, Dél-Amerika faluvilágában a kölcsönös függés anya-gyermek kapcsolatban alakul. Anyja mindent megtesz érte. Kérdéseire kapott válaszok növelik tudását/kompetencia. Részt vesz a felnőtt munkában. Ellesi a tudnivalót. A falvakban nagy családok jellemzőek. A kaláka (fonó;tengeri hántás) -összefogás.

Családfejlődés[szerkesztés]

Kağitçibaşi a családot tekinti egységnek az egyénnel szemben. [12] A család szerkezetét/struktúráját, beillesztő szerepét/szocializáló értékét, a családon belüli társalgást/interakciót, szerep tanulást/szocializáló gyakorlatot - érték őrző/kulturális és gazdasági összefüggésben/kontextusban elemzi, kölcsönhatásukban. A KAPCSOLÓDÓ én beilleszkedési előzménye - több nemzedék/generáció érzelmi és anyagi kölcsönös függése a felelősséggel. A városban elkülönült nemzedékek alig függenek anyagilag egymástól. Az idős szülők anyagi biztonsága - nem követelmény. Itt a független önállóság a lényeg. A fejlett városi környezetben megszünt a nemzedékek közti anyagi függés. A gyerek gazdasági értéke csökken, lelki/pszichológiai értéke nő. A család érzelmileg továbbra is kölcsönösen függő/interdependens közösség.

KÉZIKÖNYV[szerkesztés]

1980-ban jelent meg A kulturális összehasonlító pszichológia 6 kötetes kézikönyve. [13] Majd a 3 kötetes második kiadás [14] Ezek a kézikönyvek adják a kulturális összehasonlító pszichológia hatókörét.

Szakmai szervezet[szerkesztés]

A Kulturális Összehasonlító Pszichológiai Nemzetközi Társaság/ International Association for Cross-Cultural Psychology (IACCP) A honkongi 1972-es megnyitó találkozó óta minden második évben van kongresszus. A köztes években regionálisak a találkozók. A 25. évforduló kongresszusát az USA Western Washington Egyetemén tartották, Bellinghamben, 08.03-08-ig.

TÁRSAS viselkedés[szerkesztés]

KM - Közösségi Megosztás - Ha a család jól él, szükség szerint oszt mindent el. A gyülekezet, az EGYLET, a falu/község; a körzet, a törzs/klán, a nép megkapja mindazt, amit a közösség adni tud.

TR - Tekintély Rangsor - Ha kialakul a közösségben egy LÉTREND: a túlélés fontossági szabálya - ki maradjon meg mindenképp, ha halál jön (hierarchia, piramis), akkor a hagyományos kínai családban a nagypapa, a férfiak kapnak enni; a nők osztoznak a maradékon. A kislány akkor eszik, ha marad. Katasztrófa esetén a mentés/evakuálás terve szabályozza, kit és milyen sorrendben mentsenek, mások előtt, azok kárára.

EÖ - Egyenlőség Összemérés - Induláskor MINDEN RÉSZES azonos ESÉLLYEL kezdhessen! Társadalmi vitákban MINDEN POLGÁR azonos jogokkal rendelkezzen! A tudás, önművelés, a hit gyakorlása terén - mindenki azonos lehetőséget kapjon közösségétől! A megkülönböztetés leghalványabb árnyalata - súlyos társadalmi viták, összetűzések oka lehet.

PÁ - Piaci Árszámítás - Minél többet adsz, annál többet illik kapnod cserébe! Az érték lehet figyelem, szeretet, ismeret/információ, szolgálat, szakismeret, előny a besorolásban (mindenki Csak utánad!), idő ráfordítás, gazdasági/társadalmi érték, politikai/hitbéli érték ARÁNYOS része.

A társas viselkedés arányai[szerkesztés]

Az emberekre (viselkedés szempontjából) úgy gondolunk: osztozunk-e velük, vagy RANGSOR van? [15] Ki nem mondott elvárás vonatkozik a kívánatos viselkedésre a 4 lehetőségből.

Értelmező sík/dimenzió[szerkesztés]

1.HATALMI távolság - A társadalmi renden belül a fölső/alsó veszély bemérése

2.Bizonytalan-KERÜLÉS - A közösség szabályai tisztázóak. Van KOCKÁZATSZÁMÍTÁS.

3.EGYÉNÍTÉS/ individualizmus

4.Férfiasítás / MASCULINITAS - a férfiakra jellemző tevékenységek méltányosabbak. [16]

ÖSSZETÉTEL/ komplexitás[szerkesztés]

1.Időrendi összetevés 1. gyűjtögetés, vadászat ~ 40 felnőtt a legnagyobb lélekszám. A kapcsolatszám kevés.2. mezőgazdaság, növénytermesztés - tartós letelepedés: több száz fős falvak, többezres városok, szakmák, piac, hatalmi/hitbeli rétegződés.

Jellemző/ attributum:[szerkesztés]

1.írás+ feljegyzések; 2.állandó lakhely; 3.mezőgazdaság; 3.város; 4.szakmák+ piac; 5.közlekedés (szállítás szárazon, vízen); 6.vallási-, 7.jogi szolgáltatás; 8.Művészet (zene, tánc, cirkusz, bábozás, festés, szobrászat). Az írástalan közösség elvár engedelmet, bünteti a kihágást, eltérést. A nők kevésbé megbecsültek. A harcművész - szakma: zsoldos/hűbéres. 3. az ipari társadalom + gyarmatosítás; 4.az információs társadalom a számítógépekkel sok adatot, folyamatot kezel, képzetes/virtuális műveleteket hajt végre.

Kötött /LAZA szabályozás[szerkesztés]

Japánban a polgártól, tagtól, társtól elvárják a szabály, illem, szokás betartását. A rendbontást, kihágást/devianciát büntetik. A konfucianizmus; a sintó; a buddhizmus -olyan hagyományokban ötvöződött, ami szigorúan tekint a közösség botrányaira és vagy büntet, vagy nem vesz róla tudomást. A tiltott dolgokról nem beszélnek. Egy japán gyereket, hazatérve külföldről, megszólhatnak kinézete, beszéde miatt. [17]

Thaiföldön, például, az ember viselkedése – véletlenek sorozata. De a legtöbben családként élnek együtt huzamosan. A szerzetesi(buddhista) élet – az élet része. Az apák hosszú időn át félre tesznek a fiú szerzetesi fölszentelésére. A holt-hamvasztásra régi ismerősök, barátok jönnek el. A felnőtt tiszteli és méltányolja egykori tanárai törődését, nevelését.

Az Egyesült Államokban a késést nem veszik olyan szigorúan, mint Japánban. A szabályszegést, a normától eltérést rugalmasabban/toleránsabban kezelik sok esetben. Sokféle a szokás. Időnként nem tudható, kinek melyik szokását, hagyományát sértjük meg akaratlan. A bűnöző viselkedés -az önfegyelem/kontroll -kulcsfogalom.[18]

A kötött hagyomány/kultúra [19] szabálya, normája egyértelmű, betartásában bízni lehet. Az engedékeny, többszálú/pluralista hagyományban a szabályozás nem egyértelmű. Az eltérést/devianciát jobban eltűrik/ tolerálják. Thaiföld India és Kína hagyományában ütköző műveltség. A ritkán lakott vidéken (svéd lappok/számik) mindegy, az út melyik részén közlekedsz, milyen sebesen.

Egyéni/individuál - közös/ kollektív[szerkesztés]

Az egyéni jellemző az Egyesült Államokban; az angol nyelvű országokban. Fő előzménye a bőség. A fölsőbb társadalmi osztályok, a tanultabbak általában egyénibbek. [20] A bevándorlás, a társadalmi mozgékonyság, a városi lakhely is egyénülést segít. Az összetett hagyományban a személy dönti el, mely csoportokban vesz részt, vállalja annak kötelmeit.

1.Az egyén/ individualista viselkedése családon kívülivel - barátságos, mértéktartó. A versengés nagy, még családon belül is.

2.A közösségi/ kollektivista - önfeláldozó a csoporttag érdekében; kizsákmányolja a külsőket (a csoport érdekében!). A kollektivista sokáig pontos/korrekt az új ismerőssel, ha a viszont a forrást is megosztja, kapcsolata baráti, bensőséges lesz. *A kollektivista hajlamos magasabb rendűnek/alacsonyabb rendűnek mutatni magát csoporton kívülivel szemben. A csoporton belül tiszteli a rangsort, a tekintélyt. Az egyéni/ individuális - nem mutat szélsőségesen gőgös/ megalázkodó magatartást.

JELLEMZŐK[szerkesztés]

1.Én közösben szerény, együttműködik. Egyénileg - verseng; eltér a többiektől; kitűnni törekszik.

2.A közösségi szerényeket kedvel. Az individuális magabízóakat kedvel.

3.Értelmezés/ kogníció közösségben - mi azonosít a csoportommal? Egyén - Mi tesz engem sajátossá, SZEMÉLYISÉGGÉ?

4.Társas viselkedésben a kollektívában a kölcsönösség KÖTELEZŐ. Individuális helyzetben a kölcsönösség szabadon választható.

5.A konfliktus kezelést a közösség közbenjárókra bízza. Individuál helyzetben a konfliktust BÍRÓSÁG kezeli.

6.Közösségben a vertikális, rangsor kapcsolat fontosabb. Egyénileg a horizontális, egyenlőségelvű kapcsolat fontosabb. A kiegyenlített/komfortos kapcsolat kényelmes.

7.A legtöbb hagyomány keveri a közös/kollektív és egyéni/individuális elemeket. Svédországban Daun szerint [21] az emberek függetlenek és önállóak, de nem akarnak kitűnni. A kolostorban, a vezetőket leszámítva, a szerzetesek kölcsönösen függő "azonos énnel" bírnak. Szerények. Az egynemű/homogén társadalomban elvárják az egyetértést. Gyakori a közmegegyezés. A zavart okozót kiközösítik/osztracizmus. (Szókratész kiitta a bürök mérget, mert a többség így döntött Athénben.)

PÁRVÁLASZTÁS[szerkesztés]

Gina Lollobrigida - EGY olyan eszményi NŐ, aki sok-sok filmben perlekedett szemtelen férfival. Nem hagyta magát elcsábítani. Dereka/tália karcsú, fogalommá vált. Viselkedése - a független NŐ jelképe lett. (1927-) Egyik rokona 117 évet élt. *Szinte minden hagyomány MEGKÖTI, hogy ki kivel házasodhat össze, kivel szeretkezhet. [22]

Előre elrendezés[szerkesztés]

A szülők rokon vagy közvetítő segítségével [23] szervezik. Számos lehetséges a haszna:*Az idősek kezükben tartják a család irányítását. *Előmozdítják a politikai és gazdasági kötődéseket. *Segítik a családi vagyon megőrzését.*A családok közti szövetség társadalmi-gazdasági védelmet nyújthat.

Lánymegváltás -hozomány[szerkesztés]

A menyasszony megváltása - az elveszett munkáért, a megbecsülésért jár. A hozomány Európa egyes államaiban volt családszervező erő.A magas hozomány szokása hozzájárult Indiában a lánycsecsemők meggyilkolásának gyakoriságához. [24] A biológiai rokonság időnként kevésbé lényeges, ha egy föld(ingatlan) átadása, a jog szerződése a tét. 1980-ban megerősítették Kínában az 1950-ben kelt szabad párválasztás jogát. Ám a vidék gazdasági reformja a családfők hatalmát növellték a család munkája felett. Így előjött az eljegyzés, korai házasság, a rokonok cseréje házassággal.

SZERELEM ÉS HAGYOMÁNY[szerkesztés]

Egyesek szerint az EGYÉNI/individuális nem fér össze a szerelemmel. [25]; [26] Mások úgy vélik, a szerelem jól kiegészíti az egyénit/ individuálist. Egy felmérés (781 diák kikérdezésében) az Államokban köteleződtek el leginkább a szerelmesek; majd Franciák következtek. A japán és az amerikai mintában a nők jobban elköteleződtek; a francia mintában nem volt jeles különbség. Ott a nemi különbség kevésbé látszik. [27] Egyesek szerint Japánban és más kollektív társadalomban a hosszú távú barátság, a gyerek-kapcsolat a bensőség/intimitás elsődleges forrása. Több, mint 100 hagyományos társadalom-mintában a nagy családban ritkább a szerelmi házasság, mint a mag/nukleáris családban. A kétértelem miatt az Államokban és Kanadában magas a válások száma. [28] A szerelem hiánya segítette a kapcsolatok felbomlását.

Az egyik relytély - A házasságkötés szabályai, elvárásai - miért nem esnek egybe a válás, kapcsolat-bomlás szabályaival/normáival? Az is hangsúlyos: HA VALAKI SZERELEMBŐL akar nősülni; nem biztos, hogy úgy is tesz... Kínában a szerelem sok velejáróját megszólják (a vizsgált időszakban! - kézen fogva járás, csókolózás nyilvánosan) [29]

Az erős rokoni szálak fönntartása a felsőbb osztályokra inkább jellemző, mert több az anyagi veszteni való. [30]

SZERELMI STÍLUS[szerkesztés]

1.SZENVEDÉLYes - Erósz

2.Játékos - Ludus

3..Baráti -Storge

4.Megszállott - Mánia

5.Gyakorló -Pragmatikus

6..Önzetlen - Agapé;altruista

JEGYZETEK[szerkesztés]

1.Schweder,1991; Fiske et al. 1998. 2.Lonner és Adamopoulos (1997.) 3.(1965). The moral judgment of the child (M.Gabain, Trans.). New York: Free Press (Original work Published 1932.) 4.Mahapatra, M.& Miller,J.G.(1990) Culture and moral development... Kultúra és pszichológia * 5.Individualism and collectivism. Boulder, Colorado: Westview Press. 6.Asch,S. (1952.) Social psychology, Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall. 7.Kim,H. és Markus,H.R.(1999.)Deviance or uniqueness, harmony or conformity: A cultural analysis *Kultúra és pszichológia 8.Karau,S.J., és Williams, K.D.(1993.) Social loafing: A metaanalitic review and theoretical integration. *Kultúra és pszichológia 9.Fiske,A.P.; Kitayama,S; Markus,H.R.; & Nisbett,R.E.(1998.) The cultural matrix of social psychology.*Kultúra és pszichológia 10.Cousins, S.D.(1989.) Culture and self-perception in Japan and United States.*Kultúra és pszichológia 11.Kwan, V.S.Y.; Bond,M.H., & Singelis,T.M.(1997.) Pancultural explanations for life satisfaction: adding relationship harmony to selfesteem.*Kultúra és pszichológia 12.Kağitçibaşi, C. (1996.) Family and human development across cultures: A view from the other side. Mahwah,NJ:Erlbaum.*Kultúra és pszichológia 13.Triandis,H.C., & Heron,A.(Eds.)(1981). Handbook of cross-cultural Psychology Vol. 4. Boston: Allyn and Bacon.*Kultúra és pszichológia 14.Berry,J.W., Poortinga,Y.H., Segall,M.H., Dasen,P.R., Saraswathi, T.S, Segal,M.H. & Kağitçibaşi, C.(Eds.)(1997.) Handbook of cross-cultural Psychology. 2nd ed. Vols. 1-3. Needham Heights,MA:Allyn and Bacon.*Kultúra és pszichológia 15.Fiske,A.P.(1991.) Structures of socoal life: The four elementary forms of human relations. New York: Free Press. *Kultúra és pszichológia 16.Hofstede,G.(1980.) Culture's conseqvences: International differences in work-related values.Thousand Oaks, CA: Sage *Kultúra és pszichológia 17.Kidder,L.H.(1992). Requirements for being "Japanese": Stories of returness. International Journal of Intercultural Relations, *Kultúra és pszichológia 18.Gottfredson, M.R.,& Hirschi,T.(1990) A general theory of crime. Stanford, CA: Stanford University Press. *Kultúra és pszichológia 19.Pelto, P.J.(1968). The differences betwen "thigt" and "loose" societes. Transaction, April 37-40 *Kultúra és pszichológia 20.Daab,W.Z. (1991,july). Changing perspectives on individualism. Előadás az International Society of Political Psychology helsinki találkozóján *Kultúra és pszichológia 21.Daun,A.(1991) Individualism and collectivity among Swedes. Ethnos, 56, 165-172. Daun,A.(1992). Modern and modest: Mentality and self-stereotypes among Swedes. In A.Sjoegren & L.Janson (Eds.) Culture and management. Stockholm: Institute of International Business, Invadraminnesarkviet Series A-7. *Kultúra és pszichológia 22.Eriksen,T.H.(1995). Small Places, Large issues. London: Pluto Press.*Kultúra és pszichológia 23.Ingoldsby,B.B.(1995b) Mate selection and marriage. In B.B.Ingoldsby & S.Smith (Eds.) Families in Multicultural Perspective. New York: Guilford, 143-160. *Kultúra és pszichológia 24.Eriksen,T.H.(1995) Small Places, Large issues. London: Pluto Press. 25.Beck,U., & Beck-Gernsheim,E.(1995). The normal chaos of love. Cambridge: Polity Press. 26.Bellah,R.N., Madsen,R., Sullivan,W.M., Swidler,A., & Tipton,S.M.(1985). Habits of the heart: Individualism and commitment in American life. New York: Harper Row. 27.Hofstede,G.(1980). Culture's consequences: International differences in work-related values. Thoussand Oaks, CA: Sage. 28.Dion,K.K., & Dion,K.L.(1993). Individualistic and collectivistic perspectives on gender and the cultural context of love and intimacy. Journal of Social Issues, 49, 53-69. 29.Ruan,F. & Matsumura,M.(1991). Sex in China: Studies in sexology in Chinese culture. New York: Plenum Press. 30.Goode,W.J.(1959). The theoretical importance of love. American Sociological Review, 24, 38-47.

Irodalom[szerkesztés]

  • Kultúra és pszichológia Osiris tankönyv(2003.) Válogatta, Szerkesztette: Nguyen Luu Lan Anh-Fülöp Márta. Fordította:Berkics Mihály; Bujdosó Bori; László Péter; Thuma Orsolya ISBN 963 389 480 8
  • Buda Béla -Szilágyi Vilmos: PÁRVÁLASZTÁS. A partnerkapcsolatok pszichológiája 2. bővített kiadás 1974, 1988. ISBN 963 282 025 8 16,51(A/5) ív 372 oldal.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Partmoso/próbalap&oldid=21314112”