Szerkesztő:Pallor/Segédletek/Díjak szócikkei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Tudnivalók

Ezen az oldalon a díjak szócikkeinek a megírásához kínálunk néhány szempontot. A leírás több szerkesztő személyes tapasztalatain, valamint a Wikipédiában kialakult irányelveken és szokásokon nyugszik. Az összefoglalót egy korábbi megbeszélésben szóba került szempontok alapján állítottuk össze, elsősorban Turokaci tapasztalatai alapján, Palotabarát kiegészítéseivel.

Az oldal tartalma dióhéjban: Azoknak a díjaknak, kitüntetéseknek, egyes címeknek, amelyek megfelelnek a nevezetességi irányelvnek, önálló szócikke lehet a Wikipédián. A díjazottak listáját lehet a díj szócikkében vagy külön lapon is felsorolni. Ha egy szervezet több díjat is ad, csak akkor vonjuk össze azokat egy cikkbe, ha csak kevés díjazott van.

Nevezetesség, Wikidata[szerkesztés]

A díjakkal kapcsolatban nincs külön nevezetességi leírás, az általános nevezetességi szempontok az irányadók: legalább két független forrás szükséges, melyek feldolgozták a díjat (történetét).

Amennyiben a Wikipédián nem tűnik nevezetesnek a díj, még elképzelhető, hogy a Wikidatán annak számít. Előfordulhat, hogy csak egy, vagy kevés forrás áll rendelkezésre ahhoz, hogy a díjról szócikk szülessen, esetleg néhány alapinformáció nem is áll rendelkezésre, azonban a díjazottak közül többekről is bizonyosan tudjuk, hogy megkapták a díjat, és ez a tény a szócikkükben is szerepel. Ebben az esetben a szócikk megírásától el kell tekinteni, de a Wikidatán a nevezetességi irányelv 3. pontja alapján kaphat önálló elemet a díj, és az egyes díjazottak Wikidata-elemén jelölni lehet, hogy az illető mikor kapta meg az elismerést. Amennyiben a díjról születik Wikidata elem, és az bekerül a díjazottak wikidatás adatlapjaiba, úgy az a díjazottak szócikkének {{Személy infobox}}(?)-ában megjelenik. Nagyon fontos szempont a Wikidatánál, hogy miután meggyőződtél róla, hogy még nincs eleme a díjnak, valamennyi névvariánst add meg a címkében, elkerülendő, hogy ugyanannak a díjnak több Wikidata-eleme is létrejöjjön különböző neveken.

Példa lehet a fentiekre a Nagy Imre Emlékplakett (Q56461935), ami a Tardos Tibor (író) cikk infoboxában kattintható link nélküli szövegként szerepel. Számos hasonló díj létezik, gondoljunk kistelepülések díszpolgári címeire, távoli egyetemek, főiskolák díszdoktori címeire, vállalati díjakra stb. – ezeket feltehetően csak a Wikidatában tudjuk majd feltüntetni önálló elemként.

A díjak neve[szerkesztés]

A díjak nevénél elsődlegesen a forrásainkra támaszkodjunk. Előfordulhat azonban, hogy a díj alapítója nincs tisztában a magyar helyesírás szabályaival, ahogy az is, hogy a díj olyan régi (és már megszűnt), hogy csak a régies írásmód maradt fenn, vagy éppen egy külföldi díj nevét kell magyarra fordítanunk. Ezekben az esetekben érdemes elolvasni az alábbi segédleteket:

Helyezzünk hangsúlyt arra is, hogy az esetleges díjnévvariánsokat felderítsük. Lehet, hogy a nevében szerepel a díj (emlékdíj), ám a díj fizikai formája az egy plakett, érem, s ezért előfordul, hogy egyazon díj több néven is fut, holott csak egyféle a hivatalos (pl. Alpár Ignác-díj vs. Alpár Ignác-emlékérem, Alpár-érem).

Számos esetben egyazon személyről több díjat is elneveztek, ilyen lehet az 1911-14 között átadott Alpár-díj, és a fenti példában már említett, 1958-tól átadott Alpár Ignác-díj. Extrém esetben az is előfordul, hogy egyazon intézmény ugyanarról a személyről nevez el több díjféleséget, lásd a Eötvös Loránd Fizikai Társulat „Eötvös Loránd Fizikai Társulat Érme”, ill. „Eötvös Plakett”.[1]

Azt sem árt leszögezni-definiálni, mi az a díj – tehát meg kell különböztetni a kitüntetéstől, katonai érdeméremtől, kitüntető címtől stb. Az alkalmi, biennálé-triennálé, nívódíjak, egyszeri pályázati díjak és az ösztöndíjak elnevezésének utótagjaként sem mindegy, hogy melyik kifejezést használjuk (bár ezek klasszikusan nem tartoznak a díjak kategóriájába). Az „egyszeri pályázati díj” kitétel azért fontos, mert van olyan díj is, ami rendszeresen kerül kiosztásra, nem alkalmi, ámde formáját tekintve pályázati – tehát nem a kiíró osztja közvetlenül, hanem a beérkező pályaművek elbírálása nyomán. Az alkalmi pályázati díjaknak meg se szeri, se száma – és gyakran az adatforrásokban, újságcikkekben, ki kicsodákban, lexikonokban stb. keverik ezeket.

Egy újabb lehetőség a díj nevére/intézményére: régebben, a 19. században a „jutalom”, ill. „jutalomdíj” járta. Az MTA-jutalmak egy része is inkább pályázati díj volt (újabb régies terminus: pályadíj – vö. pl. Arany János Toldi-ja, a Kisfaludy Társaság pályázata nyomán). A témáról amúgy született két – adattárnak is kiváló – kötet is, mindkettő ingyenesen hozzáférhető a Hungaricanában: 1. Az Akadémia 1831-1858 között alapított jutalomtételei és előzményei, 2. A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 2. 1859–1900

Mit tartalmazzon a cikk?[szerkesztés]

  • alapító neve: lehet egy vagy több intézmény, magánszemély vagy család, közösség, ill. ezek keveréke: pl. valamely neves tudós emlékére az özvegy/család alapítványt tett, ennek kezelését, ill. a díj kiosztását valamely intézmény, pl. az MTA vonatkozó osztálya vállalta magára;
  • alapítás helye, illetve helyei – ha több intézmény/személy alapította, más-más településen (akár határon túlra nyúlóan, külföldi települést is bevonva);
  • alapítás éve, netán újraalapítás éve (rendszerváltás után előfordult);
  • a kiosztás indoklása: kiemelkedő munkásság adott szakterületen, fiatal művészek sokat ígérő teljesítménye, évtizedes oktatási tevékenység stb.;
  • jogszabályi háttere: ilyen-olyan törvény, rendelet – állami, városi, önkormányzati díjaknál, ill. ha nincs jogszabály, akkor is kell legyen valami alapító okirat, elhatározás, és abból kellene beidézni a lényeget (ti. előfordul, hogy iszonyúan túlírják, cirkalmadatosan cifrázzák az osztás okát);
  • az osztás dátuma: konkrét, kötött (pl. névadó születésnapja vagy halálának évfordulója, ill. ahhoz legközelebb eső hétvége; színházi díjak esetében évadzáró alkalmával, nemzeti ünnep: márc. 15./aug. 20./okt. 23., vagy a magyar kultúra napja, azaz jan. 21. stb.) vagy változó (pl. évente megrendezett alkotótábor alkalmával);
  • a kiosztás éve: előfordul, hogy a díj évszáma és az átadás éve nem egyezik (2015-ös teljesítményért 2016 elején adják át), erre is oda kell figyelni; és az is megesik, hogy egy díjat nem évente, hanem két- vagy háromévente adnak át; ill. az is megesik, hogy váltakozó években, de más-más célcsoporttal, pl. Ferencsik János-emlékplakett,[2] vagy a Honthy Hanna-díj esetében (ami jó példa a dagályközeli megfogalmazásmódra is…);[3]
  • legyünk képesek megkülönböztetni, hogy ki/mi kapta a díjat: például egy alkotás esetén maga a mű vagy az alkotó/előadó? Nyilván egy díjazott film esetén valamennyi készítő a magáénak tudja a díjat, ám ha azt a film rendezője (fő- vagy mellékszereplője, operatőre, vágója stb.) kapta, akkor azt a többiek már ne tekintsék magukénak.

A fentiek kiegészülhetnek az alábbiakkal:

  • a díj fokozata (már ha van): I., II., III. vagy arany/ezüst stb., ezen belül kiemelendő az életműdíjak, ill. a nagydíj jelensége is (afféle szuperfokozat);
  • díj-specifikum: előfordul, hogy némely díj „csoportos” (pl. egy kórus és a vezetője is megkapja), ill. „megosztott” (házaspár, jégtáncpáros stb.) – ez kettő a leggyakoribb, ám előfordulhat, hogy mindkettő együtt szerepel; ritka, de előfordul, hogy valaki nem fogadta el, esetleg visszaadta (mindkettőre akad példa);
  • a díjakat kísérő fizikai objektum: leginkább emlékérem, plakett, ill. emellé társulhat még oklevél vagy egyéb irat, ugyanakkor előfordul, hogy a fizikai objektum egy szablya (Balassi Bálint-emlékkard) vagy hangszer (Tinódi-emléklant), az átadott tárgy leírása, mérete, rajta lévő felirat, ill. alkotója (99 mm átmérőjű aranygubacs, XY szobrász alkotása), az esetleges kísérőobjektum (pl. a Kossuth-díj egy kisebbfajta szobrocska, ámde mivel azt nem hurcolásszuk magunkkal, jár véle egy kitűző, mely jelzi, hogy az adott személy Kossuth-díjas), az objektum esetleges változása (rendszerváltás előtt más volt a Kossuth-díj, mint most), vagy épp eleve minden évben másfélét kap – egyedi képzőművészeti alkotást, netán vándordíjról van szó, amit a következő díjazottnak át kell adni stb.;
  • hány fő kaphatja, ill. hányan: van, hogy csak egy fő/közösség, ám előfordul, hogy sokan, ill. akár évente többször is átadják, több embernek/csoportnak a díjat;
  • ki nem adott díjak éve – azt is föl kell tüntetni, hogy adott évben nem adták ki, tehát a lista nem azért hiányos, mert lusta/tudatlan a szócikk írója, hanem mert adott évben nem került kiosztásra, megkülönböztetendő az eleve többévente kiadásra kerülőktől (lásd föntebb);
  • a díjjal járó összeg (vagy egyéb jutalom – pl. pályakezdő írók esetében első kötetük finanszírozása), alapításkor, ill. az adott évben – már ha van, mert egy csomó díjjal nem jár pénz;[4]
  • ha van, a díjalapító-osztó honlapján a díjjal foglalkozó oldal linkje, mint leginkább elérhető forrás;
  • megszűnés ideje, indoka (pl. rendszerváltás előtti díjak közül egy csomó ideológiailag elavult, pl. Rózsa Ferenc-díj; vagy csak 10 évre tett alapítvány tette lehetővé a díj átadását);[5]
  • egyéb sajátosságok (pl. a fődíjazott művész egy mellékjutalmat is kaphat – általa megjelölt fiatal művész ösztöndíjat kap).

A díjazottak felsorolásáról[szerkesztés]

  • Amennyiben még kevés díjazott van – akár azért, mert a díjat a közelmúltban alapították, akár azért, mert néhány átadót követően a díj megszűnt –, a díj bekerülhet az azt átadó szervezet szócikkébe is, nincs szükség feltétlenül különálló cikkre. Nincs közmegegyezés arról, hogy hány díjazott esetén érdemes önálló szócikket létrehozni, Palotabarát javaslata szerint ha csak három díjazott van, nem érdemes önálló szócikket írni, de tíz felett mindenképpen kerüljön külön cikkbe. (A kettő között pedig vérre menő szócsatákat lehet vívni, hogy mi legyen.)
  • Amennyiben túl sok díjazott van, vagy csak a lista típusú szócikket külön szeretnénk választani a tartalmi cikktől, akkor lehet egy cikke a díjnak, egy pedig a címében is a lista szót viselő módon a díjazottaknak.
  • Amennyiben megszámlálhatatlanul sok díjazott van, sőt, esetleg felderíthetetlen, hogy kik kapták meg a díjat, akkor ne törekedjünk lista összeállítására, csak a díjat ismertessük a cikkben.

Lehetséges források[szerkesztés]

A Petőfi Irodalmi Múzeum díjadatbázisa jó kiindulási alapot nyújthat a díj legfontosabb attribútumai és a díjazottak listájának összeállításához. Ugyanakkor ennek az adatbázisnak a feltüntetése nem mentesít minket további források felkutatása alól.

  • Egyes díjak átadásáról rendszeresen beszámol a sajtó.
  • Más díjak esetén a szaksajtóban kell keresgélnünk.
  • Bizonyos állami, önkormányzati díjak esetén használhatók a közlönyök, közgyűlési jegyzőkönyvek is.
  • Lexikonok (pl. Ki kicsodák?)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Lásd a társulat honlapján ismertetett díjakat
  2. ↑ „Páratlan években a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (korábban Állami Hangversenyzenekar – ÁHZ), páros években pedig a Magyar Állami Operaház Zenekarának tagja kaphatja meg az évad legjobb művészi teljesítményéért és példamutató emberi magatartásáért.”
  3. ↑ Minden páratlan évben ama kutatónak adható, aki új gyógyszer kikísérletezésével az emberiség gyógyítása terén nagy lépést tett előre; annak a személynek, aki olyan gyógyászati segédeszközt vagy az egészségügy területén alkalmazásra kerülő műszert talált fel, amely a gyógyászati munkát nagyban elősegíti; annak a személynek, aki az orvostudomány terén elért kimagasló tevékenységével a gyógyító munka hatásosságának növelését érte el; vagy annak az orvosnak, aki kimagasló orvosi tevékenységet fejtett ki. Minden páros évben az a pedagógus vagy nevelő kaphatja, aki árva, illetőleg intézeti vagy állami nevelt gyermekek nevelésére hivatott intézménynél áll alkalmazásban és hivatásszeretetével, sőt azon túl is pótolni tudja a szülői gondoskodást, a család és az otthon melegét, és tevékenységével nagyban elősegítette a rábízott gyermekek sikeres pályaindítását, az életbe való beilleszkedését.
  4. ↑ Vö. régi vicc, tán az ötvenes évekből. Kitüntetésosztás után a jutalmazott nyújtaná kezét a borítékért, amikor a díjosztó apparátcsik odasúgja: – Kovács elvtárs, ehhez a kitüntetéshez nem jár pénzjutalom. – Csak a szégyen?…
  5. ↑ Lásd pl. az MTA gondozta Munkácsi Bernát-díjat, melyet Peter Munk 10 évre szóló alapítványtétele éltetett. Indoklás: „A Magyarországon vagy határainkon túli, a magyar nyelvészeti kutatások terén maradandót alkotó tudósok kaphatják. Átadására a Magyar Tudomány Napján kerül sor. A díjjal 10 e dollár összegű ösztöndíj jár. A díj 2007-ben megszűnt.”
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Pallor/Segédletek/Díjak_szócikkei&oldid=25121120”