Szerkesztő:Milei.vencel/adam

Isten az első emberpárt úgy teremtette, hogy az életet a lehető legteljesebb mértékben élvezhessék földi otthonukban - örökké. Ádám és Éva megteremtése után a földön harmónia uralkodott, Isten és az ember közötti harmónia következményeként. Ezt tükrözte az ember lénye is: harmóniában élt környezetével és önmagával is, tökéletes ura volt ösztöneinek is. Az ember Istent tükrözte, természete összhangban volt Isten akaratával. Érzései tiszták voltak; vágyait és érzelmeit értelme uralta. Az ember szent volt, Isten képmását boldogan, akarata iránti tökéletes engedelmességgel viselte.

Bár Isten ártatlannak és szentnek teremtette az első emberpárt, nem volt kizárva a vétkezés lehetősége. Isten szabad erkölcsi lényekké alkotta őket, akik értékelni tudják jellemét - bölcsességét és jóságát -, kívánalmainak méltányosságát, és szabadságukban áll, hogy engedelmeskedjenek vagy megtagadják az engedelmességet. Társaloghattak Istennel és a szent angyalokkal. De örök biztonságuk és létük megszerzése előtt ki kellett állniuk hűségük próbáját. Isten törvény alá helyezte az embert létének nélkülözhetetlen feltételeként. Isten kormányzatának alattvalója volt, és egy kormányzat sem állhat fenn törvény nélkül. Isten úgy is teremthette volna az embert, hogy képtelen áthágni törvényét; de akkor az ember nem lett volna szabad erkölcsi lény, hanem csak akarat nélküli báb. A döntés lehetősége nélkül engedelmessége nem lett volna önkéntes, hanem csak kikényszerített.

Isten parancsa iránti engedetlenség volt, amely elválasztotta az embert Istentől, és rázúdította a világra a halál és a kimondhatatlan nyomor áradatát. Ádám és Éva, miután áthágta Isten parancsát, átok szállt a világra és az emberekre éppúgy. Az ember megtapasztalta, hogy a bűn zsoldja a halál (Róm 6:23). Bűnük vonta maga után ezt az ítéletet: „Visszatérsz a földbe, mert abból vétettél; mert por vagy te, és ismét porrá leszesz" (1Móz 3:19). Ezek a bibliai szavak nem az élet folyamatosságát jelzik, hanem a megszűnését. Az élet az első pillanattól kezdve egy döntő feltételtől függött: az Isten iránti engedelmességtől és hűségtől. Engedetlensége által az ember nem csak az édenkertet veszíthette el, hanem az élete is veszélyben volt. “És megparancsolta az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél, de a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz.” Ádámnak és Évának csak feltételes volt a halhatatlansága. A halhatatlanság még nem volt az övé; csak a lehetősége előtt állt annak, hogy azt megszerezze; de a bűnesettel elveszítették azt. Halandókká lettek, kitéve a halálnak. Csak Isten irgalma mentette meg Ádámot és Évát az azonnali haláltól. Mivel az első emberpár nem örökíthette tovább azt, amije már neki sem volt, „a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek" (Róm 5:12). Ez a halál azonban nem teljes megsemmisülés, hanem csak átmeneti öntudatlan állapot, míg az ember a feltámadásra vár. A Biblia ismételten alvásnak nevezi ezt a közbeeső állapotot.

A Biblia kijelenti hogy az örök élet és boldogság az Isten parancsai iránti engedelmesség függvénye.

Isten Fia felajánlotta életét, hogy ők még egy lehetőséget kaphassanak - egy második esélyt. Ő volt „az Isten Báránya, aki megöletett e világ alapítása óta" (Jel 13:8).

Ádámnak mindene megvolt, amire csak szíve vágyott. Semmiben nem szenvedett hiányt. A dicsőséges Édenben a bűnnek vagy a romlásnak nem voltak jelei. Isten angyalai szabadon és szeretettel beszélhettek a szent párral. A boldog énekesek örömteli dicséreteket énekeltek az Úrnak. A békés állatok ártatlan vidámsággal játszadoztak Ádám és Éva körül, engedelmeskedve szavuknak. A férfikor teljében lévő Ádám volt a Teremtő legnagyszerűbb alkotása. Isten képmása volt, de valamivel alacsonyabb szinten, mint az angyalok. {1SM 268.1}

Krisztus megkísértése | Szemelvények E. G. White írásaiból 1. kötet (Advent Kiadó, 1999) Sátán első lázadása óta szüntelen harcban állt az isteni vezetéssel. Ádám és Éva megkísértésekor elért sikere és a bűn behozatala a világba bátorsággal töltötte el a főellenséget. Sátán büszkén dicsekedett a mennyei angyalok előtt, hogy amikor majd Krisztus a világba jön és felveszi az emberi természetet, ő erősebb lesz nála, s így képes lesz legyőzni őt. Sátán örvendezett, hogy Ádám és Éva nem tudta visszautasítani csábításait, amikor hatást gyakorolt étvágyukra. Az ősi világ lakóit hasonlóképpen ejtette el - romlott étvágyuk és buja szenvedélyeik által. A zsidókat is az étvágy kielégítése terén győzte le. Azzal dicsekedett, hogy maga a Mózest és Józsuét támogató Isten Fia sem volt képes ellenállni erejének, mivel választott népét nem tudta Kánaánba vezetni. A pusztában majdnem mindenki meghalt azok közül, akik Egyiptomból elindultak. A szelíd Mózes magára próbálta venni az Istennek kijáró dicsőséget. Az Isten különös kegyeit élvező Dávid és Salamon szintén tőrbe esett, hogy étvágyuk és szenvedélyeik kielégítése által Isten nemtetszését hozzák magukra. Sátán azzal dicsekedett, hogy Isten azon tervének meghiúsításában is sikerrel fog járni, ami az emberiség a Jézus Krisztus általi megváltására irányul. {1SM 268.5}

Krisztus első megkísértése | Szemelvények E. G. White írásaiból 1. kötet (Advent Kiadó, 1999) Ádám és Éva igen kedvező körülményeknek örvendhetett a mennyben. Kiváltságuk volt, hogy Istennel és az angyalokkal beszélhessenek. A bűn kárhoztatása nélkül éltek. Isten és az angyalok világossága vette őket körül. Teremtőjük tanította őket. Mindezek ellenére elbuktak a ravasz ellenség hatalma és kísértései alatt. Sátán négyezer éven át munkálkodott az isteni vezetés ellen, és kitartó igyekezete által erőre és tapasztalatra tett szert. Az elbukott ember nem rendelkezik Ádám és Éva Édenben élvezett körülményeivel. Négyezer év óta egyre távolabbra került Istentől, ezért kísértései felismeréséhez megértéséhez és legyőzéséhez szükséges bölcsessége és ereje fokozatosan meggyengült, míg Sátán diadalmas uralomra tett szert a földön. Az étvágy és a szenvedély, a világ és a hivalkodó bűnök szeretete voltak a gonoszság gyökerei. Ezekből sarjadt mindenféle bűn, erőszak és romlás. (The Review and Herald, 1874. augusztus 4. és 18.) {1SM 280.2}

Az édeni "minta-otthon" | Boldog otthon (Advent Kiadó, 1998) Az emberpár minden szükségletéről gondoskodott Isten - Ádám körül volt véve mindennel, amit szíve megkívánt. Minden szükségletéről gondoskodtak. A dicső Édenben nem volt sem a bűnnek sem az elmúlásnak semmi jele. Isten angyalai közvetlenül és szeretettel társalogtak a szent párral. A boldog énekes madarak Teremtőjüknek dalolták a dicséret szabad, örömteli énekét. A békés vadállatok boldog ártatlanságban játszottak Ádám és Éva körül, engedelmeskedve szavuknak. Ádám érett férfikorban volt, mint a Teremtő munkájának legnemesebbje. {AH 26.3}

2. fejezet Iskola az Édenben | Nevelés (Advent Kiadó, 2015) Mivel Ádám és Éva „az Istennek képe és dicsősége” volt (1Kor 11:7), képességeik nem nyilvánultak méltatlannak magas elhívatásukhoz. Alakjuk kecses és szimmetrikus volt, arcvonásaik szabályosak és szépek, egész megjelenésük egészségtől, valamint az öröm és reménység fényétől sugárzott. Külsőre Alkotójukra hasonlítottak. A hasonlóság azonban nem csak a fizikai megjelenésükre korlátozódott. Értelmük és lelkük minden képessége Teremtőjük dicsőségét tükrözte. Ádám és Éva kevéssé tétetett kisebbé az angyaloknál (Zsid 2:7), hogy ne csak a látható világ csodáit tudják befogadni, hanem erkölcsi felelősségüket és kötelességüket is megértsék. {Ed 20.2}

Az igazi nevelés forrása és célja | Előtted az élet (Advent Kiadó, 1992) Miután Isten a forrása minden igazi tudománynak, a nevelés legfőbb célja, hogy gondolatban Istennek saját magáról adott kinyilatkoztatásával foglalkozzunk. Ádám és Éva az Istennel való közvetlen kapcsolatból szerezték ismeretüket és műveiből tanultak Tőle. Eredeti tökéletességben minden teremtett dolog Isten gondolatának kifejezése volt. Ádám és Éva számára a természet tele volt isteni bölcsességgel. Törvényszegése azonban megfosztotta az embert attól a lehetőségtől, hogy közvetlenül Istentől, vagy műveiből tanuljon. A föld, amelyet a bűn megrontott és beszennyezett, csak halványan tükrözi a Teremtő dicsőségét. Az igaz, hogy Isten továbbra is oktat szemléltetéssel. Teremtett művei, nagy könyvének "lapjain" még mindig felismerhető keze vonása. A természet most is Teremtőjéről beszél. De ezek a kinyilatkoztatások részlegesek és hiányosak. Elbukott állapotunkban, elgyengült képességeinkkel, korlátolt látásunkkal képtelenek vagyunk azokat helyesen értelmezni, ezért szükségünk van egy teljesebb kinyilatkoztatásra, amelyet Ő adott írott Igéjében. {Ed 16.3}

Az első nagy csalás | A nagy küzdelem (Advent Kiadó, 1986) Ha Sátán megmutatta volna igazi arcát, Ádám és Éva szóba sem állt volna vele, mert Isten felhívta figyelmüket e veszélyes ellenségre. De Sátán rangrejtve dolgozott. Eltitkolta szándékát, hogy biztosabban elérje célját. Megszólította Évát. A kígyót használta fel médiumként, amely kezdetben csodálatosan szép teremtmény volt. „Azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?” (I. Móz. 3:1) Ha Éva nem állt volna szóba a kísértővel, elhárította volna a veszélyt. De ő megkockáztatta a vitát, és a csaló csapdájába esett. Így buknak el sokan ma is. Megkérdőjelezik és vitatják Isten kívánalmait, és ahelyett, hogy Isten parancsainak engedelmeskednének, emberi elméletekben hisznek, amelyekkel Sátán csak álcázza cselfogásait. {GC 531.2}

Az első nagy csalás | A nagy küzdelem (Advent Kiadó, 1986) „Amely napon ejéndel arról, bizony meghalsz” – mondta Isten. És mit tapasztalt Ádám, miután bűnbe esett? Azt, amit Sátán elhitetett vele? Élete dicsőbb lett? Akkor a törvényszegésből valóban nagy áldás fakadt, és Sátán az emberiség jótevőjének bizonyult. Ádám azonban nem ezt tapasztalta. Isten azt mondta, hogy a bűn büntetéseként az ember visszatér a földbe, ahonnan vétetett. „Por vagy te, s ismét porrá leszesz” (I. Móz. 3:19). Sátán szavai – hogy „megnyilatkoznak a ti szemeitek” – csak egy vonatkozásban bizonyultak igaznak. Az engedetlen Ádám és Éva szemeit Isten megnyitotta, hogy felismerjék oktalanságukat. Most már ismerték a bűnt, és megízlelték a törvényszegés keserű gyümölcsét. {GC 532.2}

Istennek tetsző bűnvallomás | Bizonyságtételek 5. kötet (BIK Kiadó, 1889) Miután Ádám és Éva ettek a tiltott gyümölcsből, szégyen és rémület töltötte el őket. Eleinte csak az aggasztotta őket, hogy hogyan mentegessék majd Isten előtt a bűnüket, s meneküljenek meg a rettegett halálos ítélettől. Amikor az Úr kérdőre vonta őket, Ádám felelt először. Részben Istenre, részben élettársára hárította a bűnt: „Az asszony adott a fáról, akit mellém rendeltél, azért ettem.” (I. Móz. 1:12) Az asszony meg a kígyót hibáztatta: „A kígyó vezetett félre, azért ettem.” (I. Móz. 1:13) Miért teremtettél kígyót? Miért engedted meg neki, hogy bejöjjön az Édenbe? Ezek a kérdések rejtőztek feleletében, amikor bűnét mentegette, s ezzel Istenre hárította a felelősséget bukásukért. A kimosakodás lelkülete a hazugság atyjában fogant meg, s azóta is minduntalan felszínre tör Ádám összes fiaiban és lányaiban. Nem Isten Lelke ihleti az efféle bűnvallomásokat, ezért nem kedvesek Isten előtt. Az igazi megtérés arra készteti az embert, hogy maga viselje bűntudatát, s kimosakodás és álszenteskedés nélkül beismerje bűnét. Akár a szegény vámos, a bűnös még a szemét sem meri az égre emelni, hanem mellét veri ezekkel a szavakkal: „Istenem, légy irgalmas hozzám, bűnöshöz!” (Lk. 18:13) S akik beismerik bűnüket, azok meg is igazulnak, mert Jézus a vérére hivatkozik a bűnét bánó ember érdekében. {5T 637.2}

Első fejezet – A helyes nevelés | A keresztény nevelés alapjai (BIK Kiadó, 1923) Isten gyönyörű kertet készített Ádámnak és Évának. Mindenről gondoskodott, amire szükségük volt. Teleültette a kertet mindenféle gyümölcsfával. Bőséges kézzel körülvette őket ajándékaival. A hasznos és gyönyörű fák, az őket körülvevő, önmaguktól növekvő, nagy gazdagságban fejlődő virágok nem a múlandóságra voltak teremtve. Ádám és Éva igazán gazdagok voltak. Övék volt az egész Éden. Ádám úr volt a gyönyörű birodalmában. Senki sem vonhatja kétségbe a tényt, hogy valóban gazdagok voltak. Isten azonban tudta, hogy Ádám nem lehet boldog, ha nincsen elfoglaltsága. Ezért kapott tennivalót. Gondoznia kellett a kertet. {FE 38.2}

Augusztus 4. Krisztus a mi segítőnk és szabadítónk | Maranatha (BIK Kiadó, 2005) Ádám és Éva igen kedvező körülményeknek örvendhetett a mennyben. Kiváltságuk volt, hogy Istennel és az angyalokkal beszélhessenek. A bűn kárhoztatása nélkül éltek. Isten és az angyalok világossága vette őket körül, Teremtőjük tanította őket. Mindezek ellenére elbuktak a ravasz ellenség hatalma és kísértései alatt. Az elbukott embert nem veszik körül Ádám és Éva édeni körülményei. Négyezer év óta az emberiség egyre távolabb került Istentől, ezért kísértései felismeréséhez, megértéséhez és legyőzéséhez szükséges bölcsessége és ereje fokozatosan gyengült, míg Sátán diadalmas uralomra tett szert a Földön. Az étvágy és a szenvedély, a világ és a hivalkodás szeretete a gonoszság gyökerei. Ezekből sarjadt mindenféle bűn, erőszak és romlás.” (Selected Messages II., 279–280. o., Szemelvények Ellen G. White írásaiból II., 261–262. o.) {Mar 224.3}

A teremtés | Pátriárkák és próféták (BIK Kiadó, 2010) Mindaddig, amíg Istenhez hívek maradtak, Ádám és Éva uralkodott a Földön. Korlátlan uralmat adott nekik Isten minden élőlényen. Az oroszlán és a bárány békésen játszadoztak körülöttük, a csivitelő madarak nem féltek a közelükben, és amikor boldog énekük felcsendült Teremtőjük dicsőítésére, Ádám és Éva velük tartott az Atya és a Fiú iránti hálaadásban. {PP 50.2}

3. fejezet | A te igéd igazság 1. kötet (Egervári Dezső, 1998) 15. Ádám ismerte az eredeti törvényt - Ádám és Éva teremtésükkor ismerték Isten eredeti törvényét. Szívükbe volt ez vésve s ismerték a törvény velük szemben támasztott követelményét. Mikor áthágták Isten törvényét, mikor kiestek a boldog ártatlanság állapotából s bűnössé váltak, a bukott faj jövőjét a reménység egyetlen fénysugara sem enyhítette. Isten megszánta őket, ezért Krisztus életre hívta megváltásuk tervét, azt, hogy ő maga fogja vállalni, viselni a bűnt. Mikor átkot mondtak a földre és az emberre, az átok mellet ott állt az ígéret, hogy Krisztus által reménység és bűnbocsánat lehet Isten törvénye áthágóinak a része. Bár homály és sötétség takarta szemfödőként a jövőt, a megváltó ígérete által mégis is a remény csillaga világította be a sötét jövőt. Az örömüzenetet először Krisztus hirdette Ádámnak. Ádám és Éva őszinte szomorúságot és bűnbánatot érzett bűne fölött. Hittek Isten gazdag ígéretében s az Úr megmentette őket a teljes romlástól. (Advent szemle és szombat hírnök 1875 április 29) {1BC 1084.7}

20. fejezet | A te igéd igazság 1. kötet (Egervári Dezső, 1998) Ádám és Éva ismerték a törvényt - Ádám és Éva teremtésük idején ismerték Isten törvényét. Szívükbe volt vésve s megértették a tőrvény követelményeit. (1902, 99. kézirat) {1BC 1104.1}

20. fejezet | A te igéd igazság 1. kötet (Egervári Dezső, 1998) 8-11. (1Mózes 2:9, 16,17; 2Mózes 16:29.) Szombat a hűség próbája - Minden ember próbára van téve, amint Ádám és Éva is az Édenben. Amint Isten az Édenkert közepébe ültette a tudás faját, úgy a szombat parancsolat is a tízparancs közepében áll. Ezt a tilalmat rendelte el Isten a tudás fajának gyümölcsét illetően: „Ne vegyél róla...hogy meg ne halj." (1Mózes 3:3) A szombatról pedig ezt mondta: „Ne rontsd meg, hanem szentnek tartsd meg..." Amint a tudás fája próbatétel volt Ádám engedelmességére, a negyedik parancsolat is Isten által felállított próba, hogy próbára tegye népe hűségét. Ádám tapasztalata szolgáljon figyelmeztetésül számunkra, míg csak az idő tart. Ez a történet figyelmeztet bennünket, hogy ne fogadjunk el semmi olyan rábeszélést emberek vagy angyalok ajkáról, mely akár egyetlen pontot vagy vesszőcskét leront szent törvényéből. (Advent szemle és szombat hírnök 1898, augusztus 30) {1BC 1106.2}

HELYES NEVELÉS | Bizonyságtételek 3. kötet (Egervári Dezső, 1875) Isten gyönyörű kertet készített Ádámnak és Évának. Mindenről gondoskodott, amire szükségük volt. Teleültette a kertet mindenféle gyümölcsfával. Bőséges kézzel körülvette őket ajándékaival. Gazdag változatosságban a hasznos és szépséges fák, a gyönyörű virágok, melyek maguktól növekedtek körülöttük, nem voltak elmúlásra szánva. Ádám és Éva gazdagok voltak, valóban gazdagok. Övék volt az egész Éden. Ádám úr volt gyönyörű birodalmában. Senki kétségbe nem vonhatja a tényt, hogy valóban gazdagok voltak. Isten azonban tudta, hogy Ádám nem lehet boldog, ha nincs elfoglaltsága. Ezért tennivalót adott neki. Gondoznia kellett a kertet. {3T 153.2}

AZ EGÉSZSÉGÜGY MEGÚJULÁSA | Bizonyságtételek 3. kötet (Egervári Dezső, 1875) Ádám és Éva a mértéktelen étvágy miatt bukott el. Krisztus eljött, helytállt az ellenség legtüzetesebb kísértései közt és fajunk érdekében legyőzte étvágyát, bebizonyítva, hogy az ember igenis győzedelmes lehet. Ádám az étvágy miatt bukott el és veszítette el a boldog Édent. Krisztus segítségével Ádám gyermekei megfékezhetik étvágyukat és mértékletesség által visszanyerhetik annak normális voltát. {3T 161.3}

2. fejezet | A te igéd igazság 7. kötet (Egervári Dezső, 1998) 5. (János 1:1-3,14; Filippi 2:5-8; Zsidók 2:14-18; lásd Cselekedetek 15:11 megjegyzéseit) Isten helyében - Ádám és Éva próbaidőt kapott, mely alatt visszatérjenek hűségükre. S ebbe a jóakaratú tervbe összes leszármazottaikat belevonták. A bukás után Krisztus lett Ádám tanítója, aki Isten helyében tett lépéseket az emberiségért, megvédve az emberiséget á közvetlen haláltól. Az idők teljességében emberi alakban kellett megjelennie. Az emberiség fejénél kellett betöltenie helyét, magára vévén természetünket, de nem bűnös voltunkat. (Idők jelei 1901 május 29) {7BC 912.8}

Isten magas színvonala | Bizonyságtételek a prédikátoroknak (Unknown, 1923) Ádám és Éva és ivadékaik elvesztették jogukat az életnek fájához, engedetlenségük miatt. "És monda az Úr Isten: Ímé az ember olyanná lett, mint mi közülünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakasszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen. Kiküldé őt az Úr Isten az Éden kertjéből, hogy mívelje a földet, amelyből vétetett vala." Ádám és Éva áthágták Isten törvényét. Isten ezért kiűzte őket Édenből, távol tartotta az életnek fájától, nehogy bűnbeesésük után egyenek arról, s a bűnt megörökítsék. "És kiűzé az embert, és oda helyezteté az Éden kertjének keleti oldala felől a Kérubokat és a villogó pallós lángját, hogy őrizzék az élet fájának utját." Az élet fájának gyümölcseitől függött az ember halhatatlansága. Az Úr pedig óvintézkedéseket tett, nehogy az ember egyék arról a fáról, "és örökké éljen", - halhatatlan bűnössé legyen. {TM 133.3}

12. fejezet | Jelenések könyve (Unknown, 2000) NK 473. – Vetteték a földre, és az ő angyalai is ővele levettetének. – Sátán már az emberi történelem hajnalán munkába fogott, hogy elámítsa az emberiséget. Aki lázadást indított a mennyben, az egész föld lakosságát maga mellé akarta állítani az Isten kormányzata elleni harcban. A mennyben azt hangoztatta, hogy Isten törvénye zsarnoki, sérti teremtményei érdekeit. Az a tény azonban, hogy Ádám és Éva, míg engedelmeskedett Isten törvényének, tökéletesen boldog volt, cáfolta Sátán állítását. A bűntelen párnak készített otthon láttán Sátán irigykedni kezdett. Elhatározta, hogy elbuktatja az embert, és Istentől elszakítva a maga uralma alá vonja, hogy birtokba vehesse a földet, és a Magasságos vetélytársaként felállíthassa birodalmát. Ha Sátán megmutatta volna igazi arcát, Ádám és Éva szóba sem állt volna vele, mert Isten felhívta figyelmüket e veszélyes ellenségre. De Sátán rangrejtve dolgozott. Eltitkolta szándékát, hogy biztosabban elérje célját. Megszólította Évát. A kígyót használta fel médiumként, amely kezdetben csodálatosan szép teremtmény volt. „Azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?” (lMóz 3:1.) Ha Éva nem állt volna szóba a kísértővel, elhárította volna a veszélyt. De ő megkockáztatta a vitát, és a csaló csapdájába esett. Így buknak el sokan ma is. Megkérdőjelezik és vitatják Isten kívánalmait, és ahelyett, hogy Isten parancsainak engedelmeskednének, emberi elméletekben hisznek, amelyekkel Sátán csak álcázza cselfogásait. {}

Miközben igaz, hogy Isten a természetben felismerhető volt, a bűnbeesés után mégsem állíthatjuk, hogy tökéletes ismeretet tárt Ádám és leszármazottai elé a természet világán keresztül. A természet addig adhatott tanítást az embernek, amíg ártatlanok voltak, a törvényszegés azonban - a természet és annak Istene közé állva - megmételyezte a természetet. Ha Ádám és Éva mindvégig engedelmeskedik Teremtőjének, ha a tökéletes lelkiismeret ösvényén maradnak, akkor megismerhették és megérthették volna Istent. De amikor hallgattak a kísértő hangjára és bűnt követtek el Isten ellen, a mennyei ártatlanság fényruhája eltávozott tőlük, s közben Isten nem ismerésének sötét köntöse vonta őket körül. Az őket addig körülvevő tiszta és tökéletes világosság mindent megvilágított, amihez közelítettek. Amióta azonban a mennyei világosság elhagyta őket, Ádám ősei többé nem voltak képesek felismerni Isten valódi jellemét alkotásaiban. {1SM 290.3}

HUSZONKILENCEDIK FEJEZET - A GYÓGYSZEREK ALKALMAZÁSA | Szemelvények E. G. White írásaiból 2. kötet (Advent Kiadó, 2000) A szervezetet tisztító orvosságok. - Krisztus soha nem ültette el a halál magvait az emberi szervezetben. Ezeket a magokat Sátán ültette, amikor megkísértette Adámot, hogy egyen a jó és gonosz tudásának fájáról, s ez Istennek való engedetlenséget jelentett. Az Úr kertjében egyetlen mérgező' növény sem volt, de miután Adám és Éva bűnbe esett, mérgező növények eredtek ki a földből. A magvető példázatában a gazdának feltették a kérdést: „Uram, avagy nem tiszta magot vetettél-e a te földedbe? honnan van azért benne a konkoly?” A gazda pedig így válaszolt: „Valamely ellenség cselekedte azt’’ (Mt 13:27—28). A konkolyt a gonosz veti el. Minden mérgező növény tőle származik. Zseniális keverési módszereivel megrontotta a földet konkollyal. {2SM 288.2}

TIZENKILENCEDIK FEJEZET — A TESTTÉLÉTEL | Szemelvények E. G. White írásaiból 3. kötet (Advent Kiadó, 2010) Próbálok válaszolni a kérdésedre. Krisztus Istenként nem volt megkísérthető, emberként azonban kísérthető volt, mégpedig erősen, és engedhetett is volna a kísértéseknek. Emberi természetének ki kellett állnia azokat a próbákat és nehézségeket, melyekkel Ádám és Éva megpróbáltatott. Emberi természete teremtve volt, és ereje még az angyalok erejével sem ért fel. Természete éppúgy emberi volt, mint a mienk. Azon a próbán ment keresztül, melyben Ádám elbukott. Elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol – ha az elbukott faj érdekében kiállja a próbát és szenvedést – saját emberi természetünkben fordítja visszájára Ádám gyalázatos bukását. {3SM 129.3}

1. fejezet A valódi nevelés forrása és célja | Nevelés (Advent Kiadó, 2015) Mivel Isten a forrása minden valódi bölcsességnek, ezért a nevelés elsőrendű célja az kell, hogy legyen, hogy elménket az önmagáról adott kinyilatkoztatásra irányítsuk. Ádám és Éva a Teremtőjükkel való közvetlen kommunikáció által tett szert az ismeretekre, és teremtett csodáin keresztül tanultak róla. Minden teremtett dolog – a maga eredeti tökéletességében – a Teremtő gondolatának kifejeződése volt. Az első emberpár számára a természet Isten bölcsességét sugározta. A bűnbeesés miatt azonban elestek attól, hogy közvetlenül Istentől tanuljanak és – nagyobbrészt – teremtett műveiből. A bűn által megrontott és beszennyezett föld már kevéssé tükrözi a Teremtő dicsőségét. Igaz, hogy a példázatok még mindig tisztán olvashatók. Teremtett munkája hatalmas kötetének minden lapján olvasható még az Ő kézírása. A természet még mindig Alkotójáról beszél. Ezek a kinyilatkoztatások azonban már csak részletesek és korántsem teljesek. Bukott állapotunkban, legyengült képességeinkkel és korlátozott látásunkkal pedig képtelenek vagyunk azok helyes értelmezésére. Teljesebb kinyilatkoztatásra van szükségünk, amit Isten írott Igéjében talál hatunk meg. {Ed 16.3}

A teremtés | Pátriárkák és próféták (Advent Kiadó, 1890) Amíg Ádám és társa hű volt Istenhez, ők voltak az egész föld urai. Korlátlan uralmat kaptak minden élő dolog felett. A bárány és az oroszlán békésen játszadozott közelükben, vagy együtt feküdtek lábuknál. A vidám madarak körülöttük röpködtek, és nem féltek. Boldogan zengtek dicséretet Teremtőjüknek. Ádám és Éva is velük együtt adott hálát az Atyának és a Fiúnak. {PP 50.2}

Kísértés és bukás | Pátriárkák és próféták (Advent Kiadó, 1890) A végtelen élet feltétele az élet fája gyümölcsének fogyasztása. Attól elzárva az ember életereje fokozatosan csökken egészen a halálig. Sátán azt akarta, hogy engedetlenségével Ádám és Éva magára vonja Isten haragját; azt remélte, hogy bocsánat nélkül enni fognak az élet fájáról, és így állandósítják a bűnt és a szenvedést. Az ember bukása után azonban Isten rögtön szent angyalokat bízott meg az élet fájának őrzésével, akik körül villogó pallosnak tűnő fénysugarak cikáztak. Ádám családjából senki sem léphette át ezt a fénysorompót, és nem ehetett az életadó gyümölcsből. Ezért nincs egyetlen halhatatlan bűnös sem. {PP 60.3}

Bűnvallomás | Jézushoz vezető út (Advent Kiadó, 2013) Miután Ádám és Éva a tiltott gyümölcsből ettek, szégyen és ijedtség töltötte el szívüket. Első gondolatuk az volt, hogy miként mentegessék magukat, és hogyan menekülhetnek meg az őket fenyegető halálbüntetéstől. Amikor Isten felelősségre vonta őket, Ádám részben Istenre, részben pedig feleségére igyekezett a bűnt hárítani: "Az asszony, akit mellém adtál..., ő ada nékem arról a fáról, úgy evém." Az asszony viszont a kígyót tette felelőssé: "A kígyó ámított el engem, úgy evém" (1Móz 3:12-13). Mentegetőzésük magában foglalta a következő kérdéseket: Vajon miért teremtetted a kígyót? Vajon miért engedted be a paradicsomba? Ezáltal Istent akarták a bűnbeesésért felelőssé tenni. Minden önigazultság a hazugság atyjától ered és megnyilvánul Ádám minden fiában és leányában. Az ilyen kijelentéseket nem a Szentlélek sugalmazza, és azért nem is tetszenek Istennek. Az igazi bűnbánat rávezeti az embert, hogy bűneit magára vegye, és hogy minden csalás és képmutatás nélkül beismerje. A szegény vámoshoz hasonlóan, ki szemeit nem merte az égre felemelni, az igazi bűnbánó így kiált fel: "Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!" (Lk 18:13). Mindazok, akik így ismerik be bűneiket, bocsánatot nyernek és megigazulnak, mert Krisztus kiontott vérének érdemével fog értünk könyörögni. {SC 40.2}

A lázadás következményei | A megváltás története (Advent Kiadó, 1947) Követői felkeresték Sátánt, és ő ingerülten és kihívó tekintettel közölte velük tervét, hogy elragadja Istentől Ádámot és társát, Évát. Ha bármilyen módon engedetlenségre csábítaná őket, Isten engedményt tehetne. Ők is bocsánatot nyerhetnének, és akkor ő és a bukott angyalok osztozhatnának velük Isten kegyelmében. Mert ha Ádám és Éva egyszer is megszegnék Isten törvényét hozzájuk hasonlóan, őket is Isten haragja sújtaná. Törvényszegésükkel szintén lázadókká válnának. Így együtt birtokolhatnák az Édent velük, és otthonukká tehetnék. Ha pedig eljutnának a kert közepén álló életnek fájához, akkor talán erejük egyenlő lenne az el nem bukott, szent angyalokéval, és Isten maga sem tudná kiűzni őket. {SR 27.3}

A lázadás következményei | A megváltás története (Advent Kiadó, 1947) Ádám és Éva biztosította az angyalokat, hogy sohasem fogja megszegni Isten kifejezett parancsát, mert legnagyobb élvezetük az ő akaratának teljesítése. Az angyalok harmonikus zene szent dallamában egyesültek Ádámmal és Évával. Midőn énekeik felcsendültek az áldott Édenből, Sátán hallotta az Atya és Fiú örömteljes imádásának hangját. Irigysége, gyűlölete és rosszindulata növekedett, és kifejezte azt az óhaját követői előtt, hogy Ádámot és Évát engedetlenségre csábítja, és azonnal rájuk zúdítja haragját, hogy dicséneküket a Teremtőjük iránti gyűlölet és átok énekévé változtassa. {SR 31.2}

A megváltás terve | A megváltás története (Advent Kiadó, 1947) Amikor Ádám és Éva felismerte Isten törvényének magasztosságát, szentségét és törvényszegésüket, amely olyan drága áldozatot tett szükségessé, hogy őket és utódaikat megmentse a végső romlástól, könyörögtek, hogy ők haljanak meg inkább, mint hogy Istennek szeretett Fia hozzon ilyen nagy áldozatot. Ádám gyötrelme növekedett. Látta, hogy bűne olyan nagy, hogy félelmetes következményekkel jár. Vajon a menny szeretett Parancsnokának – akivel együtt jártak és beszéltek szent ártatlanságukban, akit az angyalok tiszteltek és imádtak – le kell jönnie felmagasztalt tisztségéből, hogy meghaljon törvényszegésükért? {SR 47.2}

Első fejezet – A helyes nevelés | A keresztény nevelés alapjai (BIK Kiadó, 1923) A világ jelenlegi, nyomorúságos állapotát elém tárták. Ádám bukása óta fajunk folyamatosan romlik. Az Isten képmásárára teremtett férfiak és nők jelenlegi, szánalmas helyzetének egyes okát megmutatták nekem. Belesajdult a szívem és nyomasztónak éreztem annak a tudatát, milyen sokat kell tenni azért, hogy akár kismértékben is, feltartóztassuk a testi, szellemi és erkölcsi romlást. Isten nem a jelenlegi gyenge állapotúra teremtett az embert. A dolgok jelenlegi állása nem a Gondviselés műve hanem az ember idézte elő. Rossz szokásaink, az egészségünkkel való visszaélés és az Istentől, az emberi lét céljára kapott törvények áthágása idézte ezt elő. Az étvágy területén történ kísértés és bukás által Ádám és Éva első alkalommal hagyta el nemes, szent és boldog állapotát. Ugyanezen kísértés volt az is, melyen keresztül emberi fajunk elgyengült. Megengedtük, hogy az étvágy és testi szenvedélyeink foglalják el énünk trónját, a józan észt és értelmünket uralmuk alá hajtva. {FE 23.1}

Negyvenegyedik fejezet – Munka és nevelés | A keresztény nevelés alapjai (BIK Kiadó, 1923) Isten elfoglaltságot adott Ádámnak és Évának. Ősszüleink iskolája az Édenkert volt, Isten pedig a nevelőjük. Megtanultak talajt művelni és gondot viselni az Úr által teremtett dolgokról. Nem tartották a fáradtságos munkát lealacsonyítónak, hanem inkább igazi áldásnak. A kitartóan végzett munka örömöt jelentett Ádámnak és Évának. Ádám bűnesete megváltoztatta a dolgok menetét. A föld átkozott lett, azonban a végzést, hogy az embernek orcája verejtékével kell kenyerét keresnie, nem átok gyanánt kapta. Hit és remény által a munkának áldássá kellett válni Ádám és Éva utódai számára. Soha nem volt olyan szándéka Istennek, hogy az embernek ne legyen tennivalója. Azonban minél nagyobb és mélyebbre ható a bűn átka, az Isten által felállított rend annál jobban megváltozik. A kemény munka terhe bizonyos osztályt jobban sújt, azonban a tétlenség átka sok olyan emberen van, akik az Istent illető pénz birtokában vannak és mindez azon hamis elképzelés miatt, mely szerint a pénz növeli az ember erkölcsi értékét. A munka az ember számára az, amivé azt teszi. A folyamatos munkába merülés, pillanatnyi megkönnyebbülés keresése alkoholos italok fogyasztásával és izgalmas szórakozásokkal az embert csaknem állatias szintre süllyesztik. {FE 314.1}

A megkísértés és az elbukás | Pátriárkák és próféták (BIK Kiadó, 2010) Hogy örökké élhessen, az embernek folyamatosan táplálkoznia kellene az élet fájáról. Enélkül életereje állandóan csökken, míg végül teljesen megszűnik az élete. Sátánnak az volt a terve, hogy Ádám és Éva engedetlenségükkel vonják magukra Isten haragját, majd pedig, ha nem sikerülne bocsánatát elnyerniük, remélte, hogy esznek majd az élet fájáról és így örökre fennmaradna a bűn és a nyomor. Azonban közvetlenül az ember bukása után Isten szent angyalokat rendelt az élet fájának őrzésére, akiket villámló fénysugarak vették körül, melyek csillogó kardokhoz hasonlítottak. Ádám családjából senki sem juthatott át ezen az akadályon, hogy szakítson az életadó gyümölcsből, ezért nincs halhatatlan bűnös. {PP 60.3}

Bűnvallomás | Krisztushoz vezető lépések (BIK Kiadó, 1999) Ádám és Éva lelkét is szégyen és rémület töltötte el, miután ettek a tiltott gyümölcsből. De először csupán azon gondolkodtak, miként mentegessék bűnüket és hogyan menekülhetnének meg a rémisztő halálos ítélettől. Amikor az Úr kérdőre vonta őket elkövetett bűnük miatt, Ádám úgy válaszolt, hogy részben Istenre, részben pedig társára hárította a felelősséget. "És mondta az ember: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nékem arról a fáról, úgy ettem." Az aszszony viszont a kígyóra hárította a vádat: "A kígyó ámított el engem, úgy ettem." (I. Móz. 3:12-13) Miért teremtetted a kígyót? Miért tűrted, hogy az Édenbe jöjjön? - ezek a kérdések foglaltattak benne mentegetőzésében. Ezáltal Istenre hárította a felelősséget elbukásukért. Az önigazolás szelleme a hazugság atyjától ered, és Ádám minden fiában és leányában fellelhető. Az ilyenfajta vallomásokat nem Isten Lelke ihleti, és elfogadhatatlanok Isten számára. Az igazi megbánás azt eredményezi az emberben, hogy bűne felelősségét maga hordozza, elismeri a vétkét csalás és képmutatás nélkül. Az ilyen bűnbánók ugyanúgy kiáltanak Istenhez, mint a szegény vámszedő, aki a szemét sem merte az égre emelni: "Isten, légy irgalmas hozzám, bűnöshöz!" (Lk. 18:13) Akik ilyen beismerő vallomást tesznek, azok megigazíttatnak, mert Jézus az Ő vérére hivatkozva bűnbocsánatot kér részükre. {SC 40.2}

3. fejezet | A te igéd igazság 1. kötet (Egervári Dezső, 1998) 10,11. A tudatlanság öltözéké - Ha Ádám és Éva sohasem lett volna engedetlen teremtője iránt, ha megmaradtak volna a tökéletes viselkedés ösvényén, megismerhették és megérthették volna Istent. De mikor a kísértő szavára hallgattak és bűnt követtek el Isten ellen, a mennyei ártatlanság fényöltözéke eltávozott tőlük s megválva az ártatlanság öltözékétől, az Isten felőli tudatlanság sötét öltözéket öltötték magukra. A tiszta és tökéletes fény, mely eddig körülvette őket, megvilágított mindent, amihez közelítettek. A mennyei fénytől megfosztva, Adám utódai nem tudták fölismerni Isten jellemét kezének alkotásaiból.(Ugyanott,1904márc. 17) {1BC 1084.6}

HELYES NEVELÉS | Bizonyságtételek 3. kötet (Egervári Dezső, 1875) Láthatjuk a világ mostani nyomorúságos állapotát. Ádám bukása óta fajunk egyre romlik. Megmutatták nekem a férfiak és nők jelenlegi siralmas helyzetének néhány okát, pedig Isten a maga mására teremtette őket. S annak a tudata, hogy mennyi tennivaló vár ránk, hogy megállítsuk, akár kis mértékben is a testi, szellemi és erkölcsi romlást, aggodalmak és csüggedés alá temette szívemet. Isten nem alkotta ilyen gyöngének az embert. A dolgok ilyetén állapota nem a gondviselés műve, hanem az emberé. Az az oka ennek, hogy káros szokásoknak hódolunk, visszaélünk egészségünkkel és megsértjük az ember létének szabályozására hozott isteni törvényeket. Ádám és Éva úgy bukott ki magasztos, szent és boldog létéből, hogy engedett az étvágy kielégítése kísértésének. Ugyanilyen kísértések következtében gyöngült el fajunk. Az emberek eltűrték és eltűrik, hogy a bűnös étvágy és szenvedély foglalja el a trónt és uralkodjék el az ésszerűségen és az értelmen. {3T 139.1}

22. fejezet | A te igéd igazság 7. kötet (Egervári Dezső, 1998) 2. (2:7; 1 Mózes 2:9; lásd 1Mózes 3:22-24; János 5:39 fejtegetését) Életadó erő az élet fájában - Az élet fája Krisztus gyermekei iránti fenntartó gondoskodásának képviselője. Mikor Ádám és Éva ettek a fáról, elismerték Istentől való függésüket. Az élet fájában az élet folytatásának ereje volt, s ameddig ettek belőle, nem tudtak meghalni. Az özönvízelőttiek élete a fa életadó ereje következtében nyúlt hosszúra, melyet Ádámtól és Évától örökölték. (Szemle és hírnök 1897 január 26) {7BC 988.9}

ISTEN A TERMÉSZETBEN | Bizonyságtételek 8. kötet (Egervári Dezső, 1904) Igaz, hogy kezdetben a természetben rá lehetett ismerni Istenre, de ebből nem következik, hogy a bukás után a természet világa Isten tökéletes ismeretét nyújtotta volna Ádámnak és utódainak. A természet közölni tudta tanításait az ártatlan emberrel, de a törvényszegés átkot hozott a földre, a természet és a természet Istene közé ékelte magát. Ha Ádám és Éva sohasem lett volna engedetlen Isten iránt, ha megmaradtak volna a tökéletes egyenesség ösvényén, továbbra is tanulhattak volna Istentől keze munkáiból. {8T 255.3}

Február 1. Ádám és Éva	| Isten csodálatos kegyelme	(Unknown, 2003)

Amíg Ádám és társa hű volt Istenhez, ők voltak az egész Föld urai. Korlátlan uralmat kaptak minden élő dolog felett. A bárány és az oroszlán békésen játszadozott a közelükben, vagy együtt feküdtek lábuknál. A vidám madarak körülöttük röpködtek, és nem féltek. Boldogan zengtek dicséretet Teremtőjüknek. Adám és Eva is velük együtt adott hálát az Atyának és a Fiúnak. {AG 40.5}

3 - AZ EGÉSZSÉGÜGYI MEGÚJULÁS ÉS A HARMADIK ANGYAL ÜZENETE | Étrendi és táplálkozási tanácsok (Unknown, 1993) Ádám és Éva a mértéktelen étvágy miatt bukott el. Krisztus eljött és ellenállt Sátán legtüzesebb kísértésének, és az ember érdekében legyőzte az étvágyat, bebizonyítva, hogy az ember győzhet. Amint Ádám az étvágy miatt bukott el és veszítette el a boldog Édent, Krisztus segítségével Ádám gyermekei legyőzhetik étvágyukat és a mindenben való mértékletesség által visszanyerhetik Édent. {CD 70.1}

Isten mindent megtett annak érdekében, hogy Sátán ne keresztezze az ember teremtésével való célját. Miután Ádám és Éva - engedetlenség által - halált hozott a világba, Krisztus drága áldozatot hozott az emberekért. Nagyobb értékhez jutottak annál, mint ami eredetileg az övéké volt. Isten az egész mennyet adta oda Krisztussal, egyszülött Fiával, a világ Megváltójával. {1SM 299.3}

ISTEN AJÁNDÉKA AZ EMBERNEK | Tapasztalatok és látomások (Advent Kiadó, 1882) Láttam Istennek végtelen szeretetét és leereszkedését, hogy egyszülött Fiát halára adta, hogy az ember bűnbocsánatot nyerjen és éljen. Láttam Ádámot és Évát, akik abban a magasztos kiváltságban részesültek, hogy Éden kertjének tökéletes szépségében gyönyörködhettek, és akiknek megengedte Isten, hogy a pompás kert minden fájáról ehessenek, egyetlen fa kivételével. Ám a kígyó megkísértette Évát, és ez megkísértette férjét és mindketten ettek a tiltott fáról. Az első emberpár megszegte Isten parancsát és bűnössé lett. A rettenetes esemény híre bejárta a mennyet s minden hárfa elnémult Az angyalok attól tartottak, hogy Ádám és Éva kinyújtja kezét és eszik az élet fájának gyümölcsétől és akkor halhatatlan bűnösökké lesznek. Azonban Isten kijelentette, hogy kiűzi a törvényszegőket Éden kertjéből és az élet fáját lángpallosú kerubbal őrizteti, nehogy az ember kinyújthassa kezét gyümölcse után, amelynek élvezete halhatatlanná tenné. {EW 125.2}

A teremtés | Pátriárkák és próféták (Advent Kiadó, 1890) Ádám és Éva nemcsak Isten atyai gondoskodását élvező gyermekek voltak, hanem tanulók is a végtelen bölcs Isten iskolájában. Élvezték az angyalok látogatásait, és beszélgethettek Alkotójukkal Őt eltakaró fátyol nélkül. Tele voltak az élet fájától áradó erővel; értelmi képességeik csak kevéssel maradtak el az angyalokéi mögött. A látható világegyetem titkai - "a tökéletes tudásnak csudái" (Jób 37:15) - az eligazítás és öröm kimeríthetetlen forrását kínálták nekik. A természet törvényeit és műveit, amelyek hatezer éven át témát adtak az embernek a kutatásra, feltárta előttük a mindenség végtelen Tervezője és Fenntartója. Tanulmányozták a leveleket, a virágokat és a fákat, életük titkairól faggatva őket. Ádám jól ismert minden élő teremtményt a vízben játszadozó hatalmas leviatántól a napsugárban lebegő porszemnyi bogárig. Mindegyiknek ő adott nevet; ismerte természetüket és szokásaikat. Isten dicsőségét az egekben, a rendben keringő megszámlálhatatlan világot, azt, hogy "miként lebegnek a felhők", a fény és a hang, a nappal és az éjszaka titkai - ősszüleink mind tanulmányozhatták. Az erdő minden levele, a hegyek minden köve, minden fénylő csillag, a föld, a levegő és az égbolt Isten nevét hordta magán. A teremtés rendje és harmóniája végtelen bölcsességről és hatalomról beszélt. Mindig feledzhettek valamilyen szépséget, amely még jobban elmélyítette szívükben a szeretet, és hálájuk újabb kifejezésére indította őket. {PP 50.3}

A teremtés | A megváltás története (Advent Kiadó, 1947) Ádám és Éva az Édenben

A lázadás következményei | A megváltás története (Advent Kiadó, 1947) Ádám és Éva figyelmeztetése

Kísértés és bukás | A megváltás története (Advent Kiadó, 1947) Az angyalok megbízatást kaptak, hogy azonnal őrizzék az élet fájához vezető utat. Sátán kieszelt terve az volt, hogy Ádám és Éva engedetlenekké váljanak Isten iránt, magukra vonják Istennek haragját, azután egyenek az életnek fájáról, hogy megörökíthessék a bűn életét. Azonban Isten szent angyalokat küldött, hogy elzárják az élet fájához vezető utat. Ezen angyalok körül fénysugarak ragyogtak minden oldalról, amelyek villogó lángpallosnak látszottak. {SR 41.1}

Hamis csoda | Bizonyságtételek 5. kötet (BIK Kiadó, 1889) A természetfeletti erőnek ezzel a megnyilvánulásával, amikor a kígyót tette közvetítőjévé, okozta Sátán Ádám és Éva bukását az Édenben. Az idők vége előtt pedig még megdöbbentőbb csodákat is tesz. Ameddig a hatalma kiterjed, tényleges csodákat is fog művelni. A Szentírás kijelenti: „E csodákkal, melyeket a fenevad színe előtt volt hatalma művelni, megtévesztette a föld lakóit.” (Jel. 13:14) Tehát nem csak színlelésre van hatalma. A Szentírás többet mond, mint csaló szemfényvesztést. De van bizonyos határ, melyen Sátán nem léphet túl; ekkor hívja segítségül a szemfényvesztést, hogy hamisítsa azt, amit nincs hatalma valóságosan megtenni. Az utolsó napokban úgy jelenik majd meg, hogy az emberek Krisztusnak gondolják őt, aki most jött el másodszor a világunkba. Valóban a világosság angyalának változtatja el magát. Bár minden részletében olyan lesz a megjelenése, mintha Krisztus volna, ez azonban senki mást nem fog elhitetni, csak azokat, akik a fáraó módjára ellen akarnak állni az igazságnak. {5T 698.1}

Ötvennyolcadik fejezet – A Biblia, mint iskoláink legfontosabb oktatási segédlete | A keresztény nevelés alapjai (BIK Kiadó, 1923) Amikor emberi állítások Isten igéjével ellentétesek, akkor ne tartsuk őket igazságnak. Az Úristen, az egek és a föld Teremtője, a minden bölcsesség forrása mindeneknek felette van. Azonban a feltételezetten nagy szerzők, akiknek írásait iskolai tankönyvekben használják, elfogadást és dicsőítést kapnak még akkor is, ha nincsenek Istennel szoros kapcsolatban. Az ilyen művek tanulmányozásával az ember Istentől távolra, tiltott ösvényekre jut. A gondolkozást halálra fárasztja az a sok felesleges munka, amikor az ember megpróbál olyan ismeretet szerezni, amely számára Ádám és Éva ismeretének felel meg, amit ők próbáltak megszerezni Istennel szembeni engedetlenségükben. Ha sohasem érintették volna a tudás fáját, akkor olyan helyzetbe kerültek volna, amelyben az Úr a Szavából ismeretet nyújtott volna nekik, olyat, amelyből nem kellett volna elhagyni világi dolgokat, hanem vihették volna magukkal Isten országába. Napjainkban azonban fiatal férfiak és nők sok évet töltenek olyan ismeretek megszerzésével, amelyek „fának, pozdorjának és szalmának” mondhatók (v.ö: 1Kor 3:12) és az utolsó nagy tűzvészben elégnek. Sokan töltenek éveket könyvek tanulmányozásával és olyan ismereteket nyernek, amely velük együtt elenyészik. Az ilyen műveltséget Isten nem tartja értéknek. Az ilyen, különféle szerzők tanulmányozása által nyert, feltételezett bölcsesség Isten igéjének fényét elvette és értékét csökkentette. Sok diák úgy fejezte be az iskolát, hogy nem volt képes az Igét olyan megbecsüléssel és tisztelettel fogadni, mint amikor elkezdett odajárni, mert hitük megfogyott, amikor a különféle tárgyak tanulásánál kiválóságra törekedtek. Tanulásuk során a Biblia nem vált mércévé, hanem a pogány eszmékkel kevert könyvek, és olyanok kerültek lelki látóterükbe amelyek téves és bizonytalan eszméket terjesztenek. {FE 446.1}

3. fejezet | A te igéd igazság 1. kötet (Egervári Dezső, 1998) Csak a bűn ismeretét és következményét nyerték vele - Ha Ádám és Éva nem nyúltak volna a tiltott gyümölcshöz, az Úr maga nyújtott volna nekik ismereteket Olyan tudást melyen nem nyugodott meg a bűn átka, mely örök örömben részesítette volna őket. (Ausztrál unió lapja 1904 március 1) {1BC 1083.5}

3. fejezet | A te igéd igazság 1. kötet (Egervári Dezső, 1998) 7. Fügefa levelek nem takarják el a bűnt - Ádám és Éva evett a gyümölcsből olyan ismeretre téve szert, melyre soha cl nem jutottak volna, ha engedelmeskedni Istennek. Annak tudatára, hogy meztelenek. Az ártatlanság, mely addig takarta őket eltávozott, s ők a mennyei öltözéket fügefa levelekből összefűzött köténnyel próbálták pótolni. {1BC 1084.4}

3. fejezet | A te igéd igazság 1. kötet (Egervári Dezső, 1998) 18. Keresztezés mérgezd növényeket hozott - Az Úr egyetlen mérgező növényt sem helyezett kertjébe, mégis Ádám és Éva bűne után mérgező növények teremtek. A magvető példázatában ezt kérdezték a Mestertől: „Hát nem jó magot vetettél földedbe? Hogyan terem hát konkolyt?" A Mester így felelt: „Az ellenség cselekedte ezt." A konkolyt az ellenség veti. Minden mérgező növény az ő vetése, s a keresztezések agyafúrt módszereivel konkoly fertőzi a földet.( 1899. 65. kézirat) {1BC 1086.2}

78. fejezet — ÉRTELEM ÉRTELMET ELLENŐRZÉSE | Értelem, jellem, egyéniség 2. kötet (Egervári Dezső, 1977) Eszközök, melyek fogságba ejtik az értelmet. Mindenféle az özönvízelőttiekhez hasonló romlottságok fognak betörni, hogy foglyul ejtsék az értelmeket. A természet istenítése, az emberi akarat határtalan szabadsága, az istentelenek tanácsa – ezeket használja Sátán eszközeiül, céljai elérésére. Tervei végrehajtásához föl fogja használni az értelmek értelem fölötti hatalmát. A legsiralmasabb gondolat, hogy félrevezető hatása alatt az embereknek meg lesz az istenfélelem látszata, de nem lesz kapcsolatuk Istennel. Mint Ádám és Éva, akik ettek a jó és gonosz tudásának fájáról, sokan már most a tévedés ámító mor zsáin táplálkoznak. (8Bizonyságtétel 2934) {2MCP 704.1}

A KERESZTÉNY ÉLET ELŐJOGA | Igehirdetések és beszédek 2. kötet (nem teljes) (Egervári Dezső, ) Ádám és Éva bukása után fajunk reménytelen nyomorúságba zuhant. S akkor Isten Fia beleegyezett, hogy elhagyja Atyja trónját, leveszi királyi koronáját s emberi léttel takarva el magát, magára ölti az ember természetét, ember lesz az emberek között. Fájdalmak férfia lett, aki tudja mi a szenvedés. A mi bűneinkért sebezték meg, s a mi vétkeinkért törték össze. Mondjuk hát el mi is Jánossal: „Lássátok, milyen nagy szeretettel szeretett minket az Atya: Isten fiainak neveztetünk.” {2SAT 31.3}

A KERESZTÉNY ÉLET ELŐJOGA | Igehirdetések és beszédek 2. kötet (nem teljes) (Egervári Dezső, ) Ha Ádám és Éva Isten szájából származó minden igével élt volna, soha el nem buktak volna, soha el nem vesztették volna jogukat az élet fájához. Aki az Isten szájából való minden igével él, azt visszahozza az édeni otthonba. {2SAT 32.8}

JELENÉSEK ISTENI-EMBERI KRISZTUSA | Igehirdetések és beszédek 2. kötet (nem teljes) (Egervári Dezső, ) Az engedetlenség ösvénye örök halálra vezet. Az engedelmességé viszont örök életre: „Boldogok, akik megtartják parancsolatait, hogy joguk legyen az élet fájához s bemehessenek a kapukon a városba.” Mikor a föld minden nemzetéből jött üdvözültek belépnek mennyei hajlékukba, szabadon az élet fájához járulhatnak. Nem áll őrt lángpallosos angyal, mint Ádám és Éva bukása után szükséges volt. {2SAT 223.6}

7. fejezet | A te igéd igazság 4. kötet (Egervári Dezső, 1998) A bűn embere hamis nyugalomnapot iktatott be, s az állítólag keresztény világ elfogadta a pápaságnak ezt a gyermekét, megtagadva az Isten iránti engedelmességet. Az ősellenfél így Isten menedékvárosával ellentétes irányba vezeti az embereket; s a sokaság, mely követi őt, azt bizonyítja, hogy Ádám és Éva nem az egyedüli, aki elfogadja a körmönfont ellenfél szavát. {4BC 1172.1}

FÖLKÉSZÜLÉS KRISZTUS ELJÖVETELÉRE | Bizonyságtételek 4. kötet (Egervári Dezső, 1992) Ádám és Éva borzalmas következményeket viselt el, amiért engedetlenek lettek Isten parancsa iránt. Talán így érveltek: Igen jelentéktelen bűn ez, Isten nem fogja számításba venni. Isten mégis úgy vette a dolgot, mint félelmetes rosszat, s bűnük nyomorúságos következménye minden időkben érződni fog. Manapság gyakran követnek el sokkal súlyosabb bűnt, akik Isten gyermekeinek vallják magukat. Isten hitvalló népe anyagiakban olyan hamisságot cselekszik, ami Isten helytelenítését hozza rájuk, s gyalázatot az Úr ügyére is. Az igazmondástól és az igaz tettektől való legparányibb eltérés Isten törvényének megrontása. A bűnben való folyamatos részvétel hozzászoktat a helytelen tettekhez, mégsem csökkenti a vétek súlyosságát. Isten megmásíthatatlan elveket fektetett le, amin nem változtathat, csak ha ő is teljesen megváltozik. Ha akik vallják, hogy hisznek az igazságban, következetesen kutatnák Isten szavát, nem lennének csenevészek a lelkiekben. Akik itt semmibe veszik Isten kívánalmait, akkor sem tisztelnék Isten tekintélyét, ha üdvözülnének. {4T 311.4}

AZ OKOSKODÓ BÖLCSELET VESZÉLYE | Bizonyságtételek 8. kötet (Egervári Dezső, 1904) Miután elvesztette helyét a mennyben, ősszüleinket közelítette meg kísértéseivel. Ádám és Éva hajlott az ellenség szavára. Engedetlenségük elidegenítette az emberiséget Istentől, elválasztotta a földet a mennytől. {8T 290.2}

6. fejezet | Gyermeknevelés (Unknown, 1954) Az Éden tankönyve — A természet egész világa úgy teremtetett, hogy Isten dolgainak tolmácsa legyen. Ádám és Éva édeni otthonában a természet telve volt Isten ismeretével. Érzékeny füleik összhangot hallottak a bölcsesség hangjában. Szemeiken keresztül szívükig hatoltak a mennyei tanítások, mert érintkeztek Istennel az Ő teremtett munkáiban. {CG 45.3}

10. fejezet | Gyermeknevelés (Unknown, 1954) Az engedetlenség okozta Éden lakóinak vesztét — Ádám és Éva története, a földi történelem kezdetén elkövetett engedetlenségük részletesen elénk tárult. Ősszüleink elveszítették gyönyörű édeni otthonukat emiatt az egyetlen engedetlenség miatt - pedig milyen apróságnak látszott! Hálásak lehetünk, hogy a hűség próbája nem volt nagyobb, különben a kis nemtörődömség az engedetlenséggel szemben megsokszorozódott volna. Ez volt a lehető legkisebb próba, amit Isten adhatott az első párnak. {CG 79.5}

Az Isten törvényének jellege | Szemelvények E. G. White írásaiból 1. kötet (Advent Kiadó, 1999) A törvény az ember teremtése előtt is létezett. Isten a mennyei lények állapotához szabta azt. Még az angyalokat is az irányította. Az igaz élet alapelvei a bűneset után is ugyanazok maradtak. Semmi nem került ki a törvényből és a szent előírások egyikén sem lehetett javítani. Isten törvénye éppúgy létezni fog az örökkévaló korokon át, ahogyan az már a kezdetekben is létezett. "Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted" (Zsolt 119:152). {1SM 220.2}

"Megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan" | Szemelvények E. G. White írásaiból 1. kötet (Advent Kiadó, 1999) A bűneset után Sátán kijelentette, hogy az emberek beigazolták képtelenségüket Isten törvényének betöltésére, és erről az egész világegyetemet meg akarta győzni. Sátán szavai igaznak látszottak. Krisztus azért jött, hogy leleplezze a csalót. A menny fenséges Istene magára vállalta az ember útját, és ugyanazokkal az eszközökkel élve, melyeket az ember is igénybe vehet, kiállta Sátán kísértéseit, mint ahogy az embernek is ki kell azokat állnia. Ez volt az egyetlen módja annak, hogy a bukott ember isteni természet részesévé válhasson. Az emberi természet felvételével Krisztus megismerte az emberek megpróbáltatásait és fájdalmait, valamint az őket szorongató kísértéseket. A bűnt nem ismerő angyalok nem tudtak együttérezni az emberrel különös megpróbáltatásaiban. Krisztus azonban leereszkedett és magára vette emberi természetünket. Hozzánk hasonlóan mindenben megkísértetett, hogy megtudja, hogyan segítsen azokon, akik megkísértetnek. {1SM 252.1}

Krisztus megkísértése | Szemelvények E. G. White írásaiból 1. kötet (Advent Kiadó, 1999) Krisztus első eljövetelének idejére Sátán kimozdította az embert eredeti tisztaságából, és a tiszta aranyat bűnnel ötvözte egybe. Sátán az Éden magasztos teremtményét a bűn átka alatt nyögő szolgává alacsonyította. Az Ádámot fényruhaként körülövező dicsőség a bűneset után eltávozott tőle. Isten dicsőségének világossága nem fedezhette el az engedetlenséget és a bűnt. Az egészség és az áldások sokasága helyett a szegénység, a betegség és a szenvedés mindenféle változata lett Ádám gyermekeinek öröksége. {1SM 270.1}

Krisztus első megkísértése | Szemelvények E. G. White írásaiból 1. kötet (Advent Kiadó, 1999) Így lépett Krisztus az Ő küzdelmébe, hogy legyőzze a hatalmas ellenséget, és megálljon ugyanabban a próbában, melyben Ádám elbukott. Mindezt azért tette, hogy sikeres küzdelem árán megtörje Sátán hatalmát és megmentse az emberiséget a bűneset szégyenétől. {1SM 272.3}

Krisztus első megkísértése | Szemelvények E. G. White írásaiból 1. kötet (Advent Kiadó, 1999) Mivel a bukott ember nem tudott győzni Sátán ellen emberi erővel, Krisztus eljött a menny királyi udvaraiból, hogy az emberi és isteni erőt egyesítve segítse az emberiséget. Krisztus tudta, hogy Ádám hatalmas előnyei révén kiállhatta volna Sátán kísértéseit az Édenben, és győzhetett volna felette. Azt is tudta, hogy az Édenkerten kívül nem volt lehetséges az ember számára, hogy saját erőből visszautasítsa Sátán kísértéseit, mivel a bűneset elválasztotta őt Isten világosságától és szeretetétől. Hogy reményt hozzon az ember életébe, és megmentse a teljes romlástól, megalázta magát és felvette az emberi természetet, hogy isteni erejét emberi erővel egyesítve saját szintjén érhesse el az embert. Az elbukott fiak és leányok számára megszerzi azt az erőt, amihez saját maguktól nem juthatnának hozzá, hogy az Ő nevében győzni tudjanak Sátán kísértései fölött. {1SM 279.2}

1 - FEJEZET | Szemelvények E. G. White írásaiból 2. kötet (Advent Kiadó, 2000) Az édeni bűneset óta az emberi faj folyamatos romláson megy keresztül. A testi fogyatékosság, szellemi gyengeség, betegség és szenvedés egyre nagyobb erővel sújtotta az egymást követő nemzedékeket a bűneset óta. Ennek ellenére a tömegek mit sem tudnak ezek valóságos okairól. Nem gondolnak arra, hogy ők maguk is nagymértékben felelősek a dolgok siralmas állapotáért. Nagy általánosságban a Gondviseléssel magyarázzák szenvedésüket, és fájdalmaik okozóját Istenben látják. Mindezeknek a szenvedéseknek a hátterén azonban többnyire a mértéktelenség áll. {2SM 411.1}

1 - FEJEZET | Szemelvények E. G. White írásaiból 2. kötet (Advent Kiadó, 2000) Éva engedett mértéktelen vágyainak, és kinyújtotta kezét, hogy szakítson a tiltott fa gyümölcséből. A bűneset óta az ,én’ kielégítése foglalta el a fő helyet a férfiak és nők szívében. Különösképpen az étvágyat kényeztették el, és engedték, hogy a józan ész helyett az irányítsa őket. Az étvágy kielégítésének kedvéért Éva áthágta Isten parancsolatát. Isten minden szükségéről gondoskodott, de ő mégsem volt elégedett. Éva elbukott fiai és leányai azóta is saját szemük és étvágyuk indíttatását követték. Évához hasonlóan megvetik az Úr tiltásait, és az engedetlenség útját követik. Mint Éva, Ők is azzal áltatják magukat, hogy a következmény talán mégsem lesz olyan félelmetes. {2SM 411.2}

EGÉSZSÉG ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELVEK | Evangelizálás (Advent Kiadó, 1946) Kezdetben Isten a gyümölcsről azt mondta, hogy „legyen néktek eledelül”. A hús fogyasztását a bűneset következtében engedte meg Isten. Csak az özönvíz után kapott az ember engedélyt arra, hogy az állatok húsát megegye. Miért együnk húst, vagy miért kell húst ennünk? Csak kevesen tudják, hogy a hús mennyire telítve van betegséggel. A hús sohasem volt a legjobb táplálék, most pedig még a betegség átka is súlyosbítja. {Ev 663.4}

Egy reformációs munka | A nagy küzdelem (Advent Kiadó, 1986) A Teremtő megáldotta, megszentelte a szombatot, és megpihent ezen a napon. A bűntelen Ádám, az Éden szent lakója is megünnepelte a szombatot, még a bűneset után is, amikor száműzték boldog lakhelyéről. Minden pátriárka megtartotta ezt a napot, Ábeltől az igaz Noéig, Ábrahámtól Jákóbig. De az Egyiptomban raboskodó választott nép közül sokan elfelejtették Isten törvényét az elharapódzott bálványimádás közepette. Az Úr, amikor megszabadította Izraelt, félelmes fényességben kihirdette törvényét az összegyűlt sokaságnak, hogy tudják meg, mi az akarata; hogy örökre féljék Őt, és engedelmeskedjenek neki. {GC 453.1}

Az első nagy csalás | A nagy küzdelem (Advent Kiadó, 1986) Ha az ember a bűneset után hozzáférhetett volna az élet fájához, akkor örökké élt volna, és ezzel a bűnt halhatatlanná tette volna. De villogó pallosú kérubok őrizték „az élet fájának útját” (I. Móz. 3:24), és Ádám családjának egyetlen tagja sem juthatott el az élet fájához, és nem ehetett az életadó gyümölcsből. Ezért nincs egyetlen halhatatlan bűnös sem. {GC 533.3}

Ötvenkettedik fejezet – Gyakorlati munkára történő nevelés | A keresztény nevelés alapjai (BIK Kiadó, 1923) A jómódúak gyermekeit ne fosszuk meg attól a nagy áldástól, hogy legyen nekik is valami tennivalójuk, hogy erősítsék elméjüket és izmaikat. A munka nem átok, hanem áldás. Isten, a bűneset előtt Ádámnak és Évának egy gyönyörű kertet adott művelésre. Kellemes munka volt ez és világunk csak kellemes munkát kapott volna, ha az első pár nem szegte volna meg Isten parancsolatait. Kényes tétlenség és önző vágyak kielégítése munkaképtelenné teszi az embereket, melyek minden tekintetben hiábavalóvá és sivárrá teszik az életüket. Isten nem azért adott az embereknek értelmet és nem azért koronázta meg életüket az Ő jóságával, hogy a tétlenség biztos eredményének átka legyen rajtuk. A jómódúakat nem szabad attól a kiváltságtól és áldástól megfosztani, hogy helyük legyen a világ munkásai között. Rá kell jönniük, hogy felelősek azért, hogyan használják reájuk bízott értékeiket, hogy erejüket, idejüket, pénzüket bölcsen kell használniuk és nem önző célokra. {FE 419.1}

Ötvenötödik fejezet – Az igazi felsőfokú oktatás | A keresztény nevelés alapjai (BIK Kiadó, 1923) Isten szeretet. A világban található gonoszság nem Tőle van, hanem nagy ellenségünktől, akinek mindig az volt a műve, hogy megrontsa az embert, meggyengítse és eltorzítsa képességeit. Isten azonban nem hagyott bennünket a bűneset utáni romlott állapotunkban. Mennyei Atyánk minden képességet elérhetővé tett, hogy az emberek, helyesen irányított törekvéseikkel visszanyerhessék kezdeti tökéletességüket és Krisztusban teljességre jutva megállhassanak. E munkában Isten elvárja, hogy megtegyük a magunkét. Az Övé vagyunk- megvásárolt tulajdona. Az emberi családért Isten és Jézus Krisztus végtelen árat fizetett. {FE 429.1}

Ötvenötödik fejezet – Az igazi felsőfokú oktatás | A keresztény nevelés alapjai (BIK Kiadó, 1923) A világ megváltója, Isten egyszülött Fia, a törvény iránti tökéletes engedelmességével, életével és jellemével visszaszerezte azt, ami a bűneset nyomán elveszett és lehetővé tette az embernek, hogy az Ádám által megszegett igazság törvényének engedelmeskedni tudjon. Krisztus nem cserélte el isteni mivoltát emberire, hanem egyesítette az emberit és az istenit. Emberi mivoltában élte meg a törvényt az emberi család érdekében. Krisztus minden ember bűnét kifizeti, aki Őt elfogadja. Ő teljesen eleget tett Isten igazságszolgáltatásának. {FE 429.2}

Ötvenötödik fejezet – Az igazi felsőfokú oktatás | A keresztény nevelés alapjai (BIK Kiadó, 1923) „És én őérettük odaszentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.” A tanárok feltételezhetik, hogy saját bölcsességükkel taníthatnak és közben megtarthatják emberi hiányosságaikat és hibáikat. Krisztus azonban, az isteni Tanító, akinek munkája helyreállítani az emberben azt, ami a bűneset által elveszett, odaszentelte Önmagát erre a munkára. Azt kívánja, hogy akikért ekkora váltságdíjat fizetett *„megszenteltekké legyenek az igazságban”, és erre példát mutatott nekik. Az a Tanító, aki olyanná szeretné tenni tanítványait, amilyen ő. Az igazságtól függetlenül – ami az Ige - nincs megszentelődés. Akkor mennyire létfontosságú, hogy minden egyes ember megértse azt! {FE 432.3}

3. fejezet | A te igéd igazság 1. kötet (Egervári Dezső, 1998) A bukás eltépte az engedelmesség aranyláncát - Ádám engedett a kísértésnek s mivel oly igen világosan előttünk áll a bűneset és következményei, kiolvashatjuk belőle az ok és okozatot. Láthatjuk, hogy nem a cselekedetek nagysága teszi a bűnt hanem az Isten akaratának való engedetlenség, ami valójában Isten megtagadása, kormánya törvényeinek elutasítása... {1BC 1083.8}

17. AZ UTOLSÓ HÉT CSAPÁS ÉS A GONOSZOK — A nagy nyomorúság (1. rész) | Az utolsó napok eseményei (Felfedezések Alapítvány, 2007) Miután János leírja a Jelenések könyve 16. fejezetében azt a csodatévő hatalmat, amely összegyűjti a népeket az utolsó nagy viadalra, nem használ többé jelképeket, és a trombita hangja még egyszer, határozottan felharsan: „Ímé, eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát” (Jel 16:15). A bűneset után Ádám és Éva meztelen volt, mert eltávozott tőlük a fényöltözet és a védelem. {LDE 249.2}

Február 4. Izráel láthatatlan királya | Isten csodálatos kegyelme (Unknown, 2003) Az isteni jelenlétnek e kinyilatkoztatásaiban Isten dicsősége látszott meg Krisztus útján. Nemcsak az Üdvözítő adventje alkalmával, hanem a bűneset és a megváltás utáni korszakokban is. Krisztusban békéltette meg Isten önmagával a világot (2Kor 5:19). Krisztus volt az alapja és a középpontja az áldozati rendszernek, a pátriárkák korszakában csakúgy, mint a zsidók idejében. Ősszüleink bűne óta nem volt többé semmiféle közvetlen érintkezés Isten és az ember között. Az Atya Krisztus kezébe adta a világot, hogy az Ö közbenjárói tevékenysége útján megválthassa az embert, és igazolhassa Isten törvényének tekintélyét és szent voltát. Az ég és a bűnbe esett emberi nemzetség közötti közösség csak Krisztus útján jöhetett létre. Isten Fia volt az, aki ősszüleinknek a megváltás ígéretét adta. Ő volt az, aki a pátriárkáknak kijelentette magát... Ő volt az is, aki Izráelnek a törvényt adta. A Sínai hegy félelmetes dicsősége közepette Krisztus az egész nép hallatára kijelentette Atyja tízparancsolatát. Krisztus volt az, aki a kőtáblákba vésett törvényt odaadta Mózesnek... {AG 43.3}

Május 3. Az Édenben | Isten csodálatos kegyelme (Unknown, 2003) A kegyelem szövetsége volt az első, amelyet Isten Édenben kötött az emberrel, amikor a bűneset után azt az ígéretet adta, hogy az asszony magva a kígyó fejére tapos majd. Ez a szövetség minden embernek bocsánatot és Isten támogató kegyelmét ajánlotta fel a jövőre nézve, a Krisztusban való hit és az engedelmesség által. Az örök életet is megígérte nekik az Úr, azzal a feltétellel, hogy hűségesek maradnak Isten törvényéhez. A pátriárkák így kapták meg az üdvösség reménységét. {AG 131.2}

Május 3. Az Édenben | Isten csodálatos kegyelme (Unknown, 2003) A törvény az ember teremtése előtt is létezett. Isten a mennyei lények állapotához szabta azt. Még az angyalokat is az irányította. Az igaz élet alapelvei a bűneset után is ugyanazok maradtak. Semmi nem került ki a törvényből, és a szent előírások egyikén sem lehetett javítani. Isten törvénye éppúgy létezni fog az örökkévaló korszakokon át, ahogyan az már a kezdetekben is létezett. {AG 131.4}

Július 1. Kezdettől fogva | Isten csodálatos kegyelme (Unknown, 2003) A bűneset előtt Ádám szemtől szemben beszélhetett Alkotójával. Amióta azonban az embert törvényszegése elszakította Istentől, nem részesülhet ebben a nagy kiváltságban. De a megváltás terve utat nyitott, s ezen az úton a Föld lakói most is érintkezhetnek a Mennyel. Isten a Szentlélek által kapcsolatba lépett az emberrel, és a kinyilatkoztatások útján, amelyeket kiválasztott szolgáinak adott, mennyei fény sugárzik a világra. {AG 190.3}

A törvény és a szövetségek | Pátriárkák és próféták (Advent Kiadó, 1890) Ha az ember úgy tartotta volna meg Isten törvényét, ahogy azt Isten a bűneset után Ádámnak adta, és ahogy azt Noé megőrizte, s Ábrahám megtartotta, akkor semmi szükség nem lett volna a körülmetélkedés elrendelésére. Ha Ábrahám leszármazottai megtartották volna a szövetséget, amelynek a körülmetélés volt a jele, akkor nem tudták volna őket bálványimádásra csábítani, és nem szenvedtek volna rabszolgaként Egyiptomban. Ha elméjükben megtartották volna Isten törvényét, akkor nem lett volna szükség annak kihirdetésére a Sínai hegyről, amit kőtáblába is véstek. Ha a nép gyakorolta volna a Tízparancsolat alapelveit, akkor nem kellett volna Istennek további utasításokat adnia Mózesnek. {PP 364.2}

A törvény és a szövetségek | Pátriárkák és próféták (Advent Kiadó, 1890) Az isteni jelenlétnek e kinyilatkoztatásaiban Isten dicsősége látszott meg Krisztus útján. Nem csak az Üdvözítő adventje alkalmával, hanem a bűneset és a megváltás utáni korszakokban is. Krisztusban békéltette meg Isten önmagával a világot (2Kor 5:19). Krisztus volt az alapja és a középpontja az áldozati rendszernek a pátriárkák korszakában csakúgy, mint a zsidók idejében. ősszüleink bűne óta nem volt többé semmiféle közvetlen érintkezés Isten és az ember között. Az Atya Krisztus kezébe adta a világot, hogy az ő közbenjárói tevékenysége útján megválthassa az embert és igazolhassa Isten törvényének tekintélyét és szent voltát. Az ég és a bűnbe esett emberi nemzetség közötti közösség csak Krisztus útján jöhetett létre. Isten Fia volt az, aki ősszüleinknek a megváltás ígéretét adta. ő volt az, aki a pátriárkáknak kijelentette magát. Ádám, Noé, Ábrahám, Izsák, Jákób és Mózes megértették az evangéliumot. Az üdvösséget az ember helyettese és kezese útján keresték. Az ősidőknek e szent emberei közösségben voltak azzal az Üdvözítővel, aki eljövendő volt hozzánk emberi testben. Sőt néhányan közülük szemtől-szemben beszélgettek Krisztussal és a mennyei angyalokkal. {PP 366.1}

A törvény és a szövetségek | Pátriárkák és próféták (Advent Kiadó, 1890) Amiként a Biblia két törvénnyel ajándékoz meg bennünket: egy változhatatlan és örökkévaló törvénnyel és egy ideiglenes, átmeneti törvénnyel, azonképpen szövetség is kettő van. A kegyelem szövetsége volt az első, amelyet Isten Éden kertjében kötött az emberrel, amikor a bűneset után azt az ígéretet adta, hogy az asszony magva a kígyó fejére tapos majd. Ez a szövetség minden embernek bocsánatot és Isten támogató kegyelmét ajánlotta fel a jövőre a Krisztusban való hit és az engedelmesség által. Az örök életet is megígérte nekik az Úr azzal a feltétellel, hogy hűségesek maradnak Isten törvényéhez. A pátriárkák így kapták meg az üdvösség reménységét. {PP 370.2}

Augusztus 4. Krisztus a mi segítőnk és szabadítónk | Maranatha (BIK Kiadó, 2005) „Mivel az elbukott ember saját erejével nem tudott győzni Sátán ellen, Krisztus eljött a menny királyi udvarából, hogy az emberi és isteni erőt egyesítve segítsen rajtunk. Krisztus tudta, hogy Ádám hatalmas kiváltságai révén ellenállhatott volna Sátán kísértéseinek az Édenben, és győzhetett volna a gonosz felett. Azt is tudta, hogy az Édenkerten kívül nem volt lehetséges az ember számára, hogy saját erőből elutasítsa Sátán kísértéseit, mivel a bűneset elválasztotta őt Isten világosságától és szeretetétől. Hogy reményt hozzon az életünkbe, és megmentsen a teljes romlástól, Krisztus megalázta magát és felvette az emberi természetet, hogy isteni erejét emberi erővel egyesítve saját szintünkön érhessen el bennünket. Az elbukott emberek számára megszerzi azt az erőt, amelyhez saját maguktól nem juthatnának hozzá, s így az Ő nevében győzni tudnak Sátán kísértései fölött. {Mar 224.2}

Séth és Énókh | Pátriárkák és próféták (BIK Kiadó, 2010) Ádámnak egy másik fia született, aki az isteni ígéret, a lelki elsőszülöttségi jog örökségének várományosa volt. Ennek a fiúnak a Séth nevet adták, ami „elrendeltet” vagy „kárpótlást” jelent; „mert – mondta Éva – adott énnekem az Isten más magot Ábel helyett, kit megölt Kain” (I. Móz. 4:25). Séth nemesebb termetű volt Kainnál és Ábelnél, sokkal jobban hasonlított Ádámra, mint testvérei. Nemes jellemű volt és Ábel nyomdokain járt. Azonban ő sem örökölt több jó tulajdonságot a természetében, mint Kain. Ádám teremtéséről ezt olvassuk: „Amely napon teremtette Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremtette azt”; a bűneset után azonban az ember „az ő képére és hasonlatosságára” (I. Móz. 5:1, 3) nemzett fiat. Míg Ádám Isten képére bűntelennek teremtetett, Séth, csakúgy mint Kain, szülei bukott természetét örökölte. Ugyanakkor azonban a Megváltó és az igazság ismeretében neveltetett. Isten kegyelméből az Urat szolgálta és tisztelte, és törekedett – ahogy Ábel is tette volna, ha életben marad – a bűnös embereket Istenhez vezetni, hogy Teremtőjüket tiszteljék és Őneki engedelmeskedjenek. {PP 80.1}

Jákób menekülése és száműzetése | Pátriárkák és próféták (BIK Kiadó, 2010) A pásztor szorgalmát, gondviselését és a rábízott gyámoltalan teremtmények iránti gyengéd részvétét gyakran felhasználták az ihletett írók, hogy ezzel az evangélium legbecsesebb igazságait szemléltessék. Krisztus népéhez való viszonyát gyakran hasonlítják a pásztorhoz. Aki a bűneset után látta, hogy nyája a bűn sötét útjain járva pusztulásra szánt. Azért, hogy megmentse ezeket az eltévelyedetteket, elhagyta Atyja házának minden dicsőségét és tisztességét. „Az elveszettet megkeresem, s az elűzöttet visszahozom, s a megtöröttet kötözgetem, s a beteget erősítem” – mondta. „És megtartom az én juhaimat, hogy többé ne legyenek zsákmányul… s a föld vadai nem eszik meg őket.” (Ezék. 34:16, 22, 28) Hangja hallatszik, miközben nyájához hívogatja őket: „És sátor lészen árnyékul nappal a hőség ellen, s oltalom és rejtek szélvész és eső elől.” (Ésa. 4:5) A nyáj iránti gondviselése sohasem lankad. Megerősíti a gyengéket, enyhíti szenvedéseiket, a bárányokat karjaiba veszi és keblén hordozza. Juhai viszontszeretik: „Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól; mert nem ismerik az idegenek hangját.” (Jn. 10:5) {PP 190.3}

A törvény és a szövetségek | Pátriárkák és próféták (BIK Kiadó, 2010) Ahogy a Biblia két törvényről, egy változhatatlan, örökkévalóról és egy ideiglenes, mulandóról beszél, ugyanúgy két szövetség létezik. Először a kegyelem szövetsége köttetett az emberrel, amikor a bűneset után Isten ígéretet tett, hogy az asszony magva majd a kígyó fejére tapos. Ez a szövetség minden embernek a megbocsátást és Isten kegyelmét ajánlotta, és a jövőben engedelmességet kívánt, a Krisztusba vetett hit által. Örök életet is ígért azoknak, akik Isten törvényéhez hűségesek. {PP 370.2}

A prófétaiskolák | Pátriárkák és próféták (BIK Kiadó, 2010) A nevelés igazi célja Isten képmásának helyreállítása a lélekben. Kezdetben Isten az embert a saját képére teremtette, nemes tulajdonságokkal ruházta fel, kiegyensúlyozott értelemmel áldotta meg. De a bűneset és következményei megrontották ezeket az ajándékokat. A bűn tönkretette és csaknem kitörölte Isten képmását az emberből. Ennek helyreállítása volt a megváltási terv célja, és az embernek élet adatott próbaidőül. Az élet nagy célja, amely fontosságban minden mást megelőz, hogy az ember visszajusson a tökéletességre, amelyre eredetileg teremtetett. A szülők és a tanítók feladata, hogy az ifjúság nevelésében együttműködjenek az isteni szándékkal, s így „Isten munkatársai” legyenek (I. Kor. 3:9). {PP 595.2}

A tanítványság próbája | Krisztushoz vezető lépések (BIK Kiadó, 1999) A bűneset előtt lehetséges volt Ádám számára, hogy igaz jellemet fejlesszen az Isten törvénye iránti engedelmesség által. De nem élt ezzel a lehetőséggel, és bűne következményeként a mi természetünk is elesett emberi természetté lett, úgyhogy mi már nem tudunk igazzá válni ezen az úton. Mivel bűnre hajlóak és szentségtelenek vagyunk, nem tudunk tökéletesen engedelmeskedni a szent törvénynek. Nincs olyan saját igazságunk, amely megfelelhetne Isten törvénye kívánalmainak. Krisztus azonban mégis utat készített megmentésünkre. Olyan próbák és kísértések közepette élt e földön, amelyekkel nekünk is találkoznunk kell. Bűntelen életet élt. Meghalt érettünk és most felkínálja nekünk azt a lehetőséget, hogy elveszi bűneinket, és a saját igazságát ajándékozza helyette nékünk. Ha átadjuk magunkat neki, elfogadva Őt Megváltónknak, akkor – bármilyen bűnös volt is korábbi életünk – igaznak számíttatunk Őérette. Krisztus jelleme kerül a mi jellemünk helyére, és elfogadtatunk Isten előtt úgy, mintha egyáltalán nem vétkeztünk volna. {SC 62.2}

Öt levél a dél-afrikai Wessels család tagjai részére | Afrika kollekció (Ellen Gould White Könyvtár, 1977) Amikor ősszüleink a bűneset miatt korábbi szent állapotukat elhagyták, akkor Isten törvénye megrontatott. Ekkor lépett elő Krisztus, mint Megváltó és próbaidőt kaptak a föld lakói. A Noé napjaiban élő emberek semmibe vették Isten törvényét és ez az állapot addig romlott, amíg Isten emléke majdnem teljesen eltűnt a földről. Gonoszságuk olyan méreteket öltött, az erőszak, a bűncselekmények és minden féle bűn olyan erőteljessé vált, hogy az Úr vízözönt bocsátott a világra és elsöpörte annak lakosait. Azonban kegyelem volt az ítéletben. Noé és családja megmenekültek. Látjuk, hogy Szodoma és Gomora pusztulásakor az Úr közbeavatkozik. Tűz száll alá az égből és elpusztítja a gonosz városokat. {TSA 52.3}