Szerkesztő:Mami/西湖
| Nyugati tó | |
 | |
| Ország(ok) | Kína |
| Hosszúság | 3,2 km |
| Szélesség | 2,8 km |
| Felszíni terület | 6,5 km2 |
| Átlagos mélység | 2,27 m |
| Víztérfogat | 1.429.000 km3 |
| Part hossza | 15 km |
| Szigetek | Ku ()-hegy, Hsziao ming csou (), Hu hszin ting (), Zsuan kung tun () |
| Települések | Hangcsou () |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nyugati tó (kínaiul 西湖, pinjin átírással xī hú, magyar népszerű átírással Hszi hu) egy édesvízű tó Kínában, a Csöcsiang () tartomány-beli Hangcsou () város nyugati részén, egyike az ország legfőbb természeti látványosságainak.
A tótól keletre fekszik Hangcsou () városa, a többi három irányból hegyek határolják. Területe körülbelül 6,5 négyzetkilométer, észak-déli hosszúsága 3,2 km, kelet-nyugati szélessége 2,8 km, kerülete közel 15 km. A víz átlagos mélysége 2,27 méter, a tó vízkapacitása 1.429.000 köbméter[1]. A tavat öt részre osztja a Gu hegy, illetve a Paj (), a Szu () és a Jangkung () töltés. Területük szerint sorbarendezve az öt rész a Nyugati külső tó (外西湖, Vaj Hszi Hu ()), a Nyugati belső tó (西里湖, Hszi Li Hu (), más néven Hátsó nyugati tó vagy Hátsó tó), a Keleti belső tó (北里湖, Pej Li Hu ()), a Kis déli tó (小南湖, Hsziao nan hu ()) és a Jüe () tó (岳湖, Jüe hu ()), melyek közül a a Nyugati külső tó a legkiterjedtebb. A Gu hegy (孤山) a Nyugati tóban található legnagyobb természetes sziget. A Szu () és Paj () töltés átszeli a tavat és a Külső nyugati tó közepén három kis mesterséges sziget is található: a Hsziao ming csou () (小瀛洲), a Hu hszin ting () (湖心亭) és a Zsuan kung tun () (阮公墩). Ezek alapján az alapvető felépítés: "egy hegy, három töltés, három sziget, öt tó".
Története[szerkesztés]
Nevének eredete[szerkesztés]
A Nyugati tó legkorábbi neve Vulin () víz volt. A Han könyvének földrajzi lejegyzése szerint: "
Források[szerkesztés]
- ↑ „西湖大规模疏浚工程完成”, 《杭州年鉴(2004年版)》, 2004. december 13. (Hozzáférés: 2008. január 25.) (kínai nyelvű)
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 杭州西湖 című kínai Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.