Szerkesztő:Kreamar/Extraprofit

Az extraprofit közgazdasági kifejezés.

A szó eredete

„Az extraprofit (Közg) a tőkésnek az a nyereségtöbblete, amely a gyarmati és félgyarmati sorban levő népek kizsákmányolásából eredő profit és az anyaországbeli profit különbségéből adódik: külön nyereség, különprofit. Az imperialista kizsákmányolás és elnyomás célja: extraprofit kisajtolása.”

A marxista szóhasználatban

„...Marx extraprofit-elméletében már a múlt században bebizonyította, hogy a fejlett nyugati kapitalista országok külön előnyt hozhatnak abból, hogy iparcikkeket exportálnak viszonylag magas áron ama nyersanyagok és mezőgazdasági termékek alacsony árához képest, amelyeket a nyersanyagtermelő országokból, többnyire gyarmatokból, félgyarmatokból vagy még mindig gazdaságilag elmaradott egykori gyarmatokból importálnak.”

„A külön értéktöbblet megjelenési formája, aqz átlagprofitot meghaladó többletjövedelem, amelyhez az a tőkés jut hozzá, aki a munka termelékenységét a társadalmi (átlagos) szintnél magasabbra emeli, ill. ráfordításait az alá szorírítja. A termelékenység növelésének tényezői a legtöbb tőkés rendelkezésére állnak, ezért a monopolkapitalizmis előtt ideigelens jellegű. Mennyiségileg a társadalmi termelési ár és az egyéni termelési ár különbsége. Az extraprofit eredhet a kereslet és kínálat viszonyából, ha a piaci ár meghaladja a termelési árat. Az értéktöbblet különös válfaja a monopolista értéktöbblet és a különbözeti földjáradék. ”

„Az extraprofit a különértéktöbblet megjelenési formája, az átlagprofitot meghaladó többletjövedelem. Mennyiségileg a társadalmi termelési ár és a nála kisebb egyéni termelési ár különbsége. Az iparágon belüli versenyben rendszerint az átlagosnál kedvezőbb feltételekkel rendelkező tőkések realizálják. Az extraprofit alapját elsősorban az átlagosnál fejlettebb technika alkalmazása képezi, eredményezhet azonban extraprofitot a pillanatnyilag előnyös piaci helyzet, ideiglenesen magas eladási ár, vagy alacsony vételár, olcsó munkaerő stb. is. Szabad verseny esetén egy-egy vállalkozó számára az extraprofit általában ideiglenes, a fejlettebb technika és termelési eljárások elterjednek, így az új feltételek szabják meg a társadalmi termelési árat. Az Az extraprofit a tőkés termelésben a technika fejlesztésének legfőbb hajtóereje. Különleges körülmények (természeti feltételek) között (pl. a mezőgazdaságban) az átalagosnál rosszabb feltételekkel gazdálkodó tőkések áraiban is realizálódik (különbözeti földjáradék). Ha a különleges termelési feltételek egyesk más ágazatokban is monopolizálni tudják, akkor tartósan extraprofithoz jutnak. - A monopolkapitalizmusban (imperializmus) a monopóliumok saját működési területükről kikapcsolják a szabad versenyt, így monopolista extraprofitot érnek el. Mivel az átalagosnál kedvezőbb technikai feltételeket is monopolizálni tudják, az így szerzett monopolista extraprofit tartós, és az egész monopolprofit fontos részét alkotja. Monopolista extraprofitról beszélhetünk olyan értelemben is, hogy egyes fejlett tőkés országok az elmaradott országok feletti uralom következtében renszeresen különlegesen magas profitokat realizálnak (külkereskedelmi cserearányok, tőkekivitel stb., így ebből a forrásból is gyorsabban fejleszthetik termelőerőiket. (termelőerők). A monopolista profitból a nagytőke rendszeresen megvesztegeti a munkások bizonyos rétegeit (munkásarisztokrácia) ”

„A magyar szakirodalomban elterjedt „monopolista extraprofit" kifejezést azért nem használjuk, mert az extraprofit elnevezés valami kivételesre, normálistól eltérőre utal. Holott a monopolista mag nagy profitja egyáltalán nem kivételes, nem extra, hanem e körben meglehetősen általános jelenség. ”

További információk

• Dr. Égető emese: Monopólium és értéktörvény
• Pogátsa Zoltán: Van-e extraprofit? Mi egyáltalán a profit?

Kapcsolódó szócikkek

• Extraprofitadó