Extraprofitadó

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az extraprofitadónak nevezett adónemről szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 2022. évi 93. számában jelent meg,[1] és 2022. július 1-jén lépett hatályba.[2]

Hangsúlyozandó, hogy ez a jogszabály számos törvényt módosít, ugyanakkor nem törvényben, hanem kormányrendeletben jelent meg. (Ehhez a felhatalmazást az Alaptörvény néhány nappal korábbi módosítása adta meg, amely újfajta veszélyhelyzetet vezetett be a magyar jogrendbe.)

Elnevezése[szerkesztés]

Az adónem elnevezésével kapcsolatban egyes közgazdászok[3][4] rámutattak, hogy a marxi elméletből származó extraprofit szó használata az adónem nevében nem adózási szakkifejezést takar, inkább politikai termék.

Bevezetésének indokolása[szerkesztés]

Ennek az adónemnek a bevezetésére vonatkozó kormányzati szándékot Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában említette 2021 júliusának elején.[5] Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, hogy „sokszor ezek a cégek valójában nem is akarják ezt a profitot realizálni” – hanem „csak a mostani, rendkívüli helyzet nyomán tesz szert plusz profitra, a kormány pedig csak ennek egy részét vonja el”. Úgy vélekedett, hogy az érintett szektorokban az extraprofitok meglepetésprofitot jelentenek, azaz ezek üzleti tervükben nem is szerepelnek.[6]

A kormányzat hangsúlyozza azon szándékát, hogy meg fogja akadályozni, hogy az adóalanyok át akarják hárítani az adóterhet a lakosságra.

Az érintett szektorok[szerkesztés]

A 8 érintett ágazat a következő:

  1. bankszektor
  2. biztosítási cégek
  3. energiaszektor
  4. kiskereskedelem
  5. telekommunikációs szektor
  6. légi közlekedés
  7. gyógyszerforgalmazók
  8. média

Fajtái[szerkesztés]

  1. Az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók (1–4. §)[7]
  2. A légitársaságok hozzájárulása (5. §)[7]
  3. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szabályaitól való eltérés (6. §)[7]
  4. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szabályaitól való eltérés (7. §)[7]
  5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérés (8. §)[7]
  6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályaitól való eltérés (9–12. §)[7]
  7. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény szabályaitól való eltérés (13. §)
  8. A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szabályaitól való eltérés (14. §)[7]
  9. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szabályaitól való eltérés (15. §)[7]
  10. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény szabályaitól való eltérés (16. §)[7]
  11. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szabályaitól való eltérés (17–19. §)[7]
  12. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szabályaitól való eltérés (20–21. §)[7]
  13. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szabályaitól való eltérés (22–25. §)[7]
  14. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet eltérő alkalmazása (16. §)[7]

Fogadtatása[szerkesztés]

Az adónem bevezetésével kapcsolatos adóterheléssel szemben egyes adóalanyok éles kritikákat fogalmaztak meg. Rámutattak, hogy a jogszabály az árbevétel alapján határozza meg a az adózási kötelezettséget, holott az árbevétel és a nyereség (profit) eltérő fogalmak.

A kormányzat kifejezte azon szándékát, hogy megbünteti, ha az adóalanyok át akarnák hárítani az adóterhet a lakosságra. Németh Szilárd nyilatkozatban intette erre az adóalanyokat.[8]

Szóba került az is, hogy az adóval érintett területek közül többek kimondottan veszteségesek voltak, mint a légitársaságok, míg olyan területekre nem vonatkozik az adó, ahol valóban kiemelkedő bevételhez jutottak egyes, kormányközeli személyek érdekeltségeibe is tartozó cégek, úgy az építőiparnál, mint a kaszinóknál.[9][10][11]

Az intézkedés jelentős polémiát kavart, miután közgazdászok szerint nem létezik extraprofit, csak profit, a cégek az őket érintő megszorításokat pedig csak a lakossággal tudják kifizettetni a szolgáltatásaik árának emelésével, ami az inflációt is emelheti. (A forint/euró árfolyam a bejelentés idején rekord magas 400 forinton állt.)[12] Csaba László megfogalmazása szerint az extraprofit az, amiről a kormány úgy érzi, hogy az.[6]

Egyes adóalanyok éles kritikákat fogalmaztak meg. A Ryanair cég vezetője, Michael O’Leary – példátlanul nyers hangnemű nyilatkozatában – arra hivatkozott, hogy „a légitársaságok hozzájárulása” olyan szektort sújt, amelynek szembesülnie kellett a Covid19-pandémia okozta járatkiesésekkel.[13][14] A légitársaság jelezte is, hogy az új adónem okozta pluszköltségeket az utasokra terheli,[15][16][17] ami miatt a fővárosi kormányhivatal 300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki,[18] ezt azonban a Fővárosi Törvényszék később jogerősen megsemmisítette.[19]

A kormányrendelet módosítása 2022 júliusában[szerkesztés]

A kormányrendeletet a 257/2022. (VII. 18.) Korm. rendelet módosította.

Ezek szerint

  • Nem kell a tranzakciós illetéket fizetni, ha az ügylet magánszemély (kivéve egyéni vállalkozó) javára történik, vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó összegben.
  • A határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtóknak is meg kell fizetni a tranzakciós illetéket.
  • Bár a bankok adóinak alapja továbbra is a helyi adó megállapításához meghatározott nettó árbevétel, azonban - a módosítás szerint - ebbe nem tartozik bele a bankok nem szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétele, valamint a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke. [20]

A kormányrendelet módosítása 2022 decemberében[szerkesztés]

Közvetlenül az üzemanyag "ársapka" azonnali hatállyal, 2022. december 6-án 23 órakor történt kivezetése után[21] (494/2022. (XII. 6.) Korm. rendelet) a Kormány 2022. december 7-én módosította az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletet. A módosítás a MOL-t terhelő eddig 40 %-os adó mértékét 95 %-ra növelte[22] (496/2022. (XII. 7.) Korm. rendelet)[23]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A rendelet hivatalosan közölt nevében „A Kormány 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelete az extraprofit adókról” két szóban írják az extraprofitadót.
  2. ↑ A hatályba lépés néhány rendelkezés esetén eltér: pl. a 13. és 14. pont, amelyek 2022. augusztus 1-jén lépnek hatályba.
  3. ↑ pl. Csaba László, Simor András
  4. ↑ https://rtl.hu/gazdasag/2022/05/27/kulonado-extraprofit-megszoritas
  5. ↑ https://www.portfolio.hu/ingatlan/20210702/orban-viktor-kiviteli-korlatozas-es-extraprofit-ado-jon-nehany-epitoipari-termeknel-490798
  6. ↑ a b https://hvg.hu/gazdasag/20220528_mi_az_az_extraprofit
  7. ↑ a b c d e f g h i j k l m Magyar közlöny 93. szám, 2022. június 4. (A Kormány 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelete az extraprofit adókról, 3796–3816. o.)
  8. ↑ https://hvg.hu/gazdasag/20220615_buntetes_nemeth_szilard_extraprofitado
  9. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Marx és Engels kezdte, a Fidesz most folytatja: mi is az az extraprofit? (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. május 28. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
  10. ↑ Jaksity György: A Rezsi fiú esete Mari nénivel (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
  11. ↑ Zrt, HVG Kiadó: GKI: A fogyasztókra hárított extraprofitadó is jelentősen növelheti az inflációt (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. június 14. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
  12. ↑ Új történelmi mélyponton a forint: átlépte a 400-at az euró árfolyama (magyar nyelven). Pénzcentrum. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
  13. ↑ https://telex.hu/gazdasag/2022/06/14/ryanair-kulonado-michael-oleary
  14. ↑ https://444.hu/2022/06/14/idiotanak-tartja-a-kormany-kulonadojat-a-ryanair
  15. ↑ Zrt, HVG Kiadó: A Ryanair vezére a hvg.hu-nak: Minden bizonnyal ritkítani fogjuk a budapesti járatok számát (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. június 14. (Hozzáférés: 2023. június 10.)
  16. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Wizz Air, Ryanair, easyJet: az lett volna a csoda, ha nem az utasokra hárítják az extraprofitadót (magyar nyelven). hvg.hu, 2022. június 14. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
  17. ↑ Ryanair-vezér az Euronewsnak: a magyar miniszterek olyanok, mint Dumb és Dumber (magyar nyelven). euronews, 2022. június 23. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
  18. ↑ 300 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot kapott a Ryanair hvg.hu, 2022. augusztus 8.
  19. ↑ Az utasokra terhelte az extraadót a Ryanair, 300 milliós bírságot kapott érte, amit most törölt a bíróság Telex, 2023. június 1.
  20. ↑ https://index.hu/gazdasag/2022/07/19/extraprofitado-modositas-tranzakcios-illetek/
  21. ↑ https://www.portfolio.hu/gazdasag/20221206/azonnal-megjott-a-rendelet-mar-23-oratol-vege-a-benzinarstopnak-583704
  22. ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2200496.KOR&txtreferer=00000001.txt
  23. ↑ https://index.hu/gazdasag/2022/12/08/benzin-uzemanyag-benzinarstop-arsapka-kormany-benzinkut-rendelet-orban-viktor-hernadi-zsolt-mol/a-molra-95-szazalekos-extraprofitadot-vetettunk-ki---kozolte-a-kormany/

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Extraprofitadó&oldid=26204040”