Szerkesztő:Kreamar/Máximo Gómez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Idős kori arcképe
Emlékműve

Máximo Gómez (teljes nevén Máximo Gómez y Báez; (1836. november 18. 1905. június 17.) dominikai születésű (?) 19. századi kubai szabadsághős.

Életpályája[szerkesztés]

„Gómez a Haiti köztársaság fővárosában, San Domingon született. ... Családja azonban korán kivándorolt San Domingóból és Kuba szigetén, közel San Jagohoz letelepedett. Gómez a spanyol hadseregben nyerte katonai kiképzését, ahol 1868-ban az első felkelés alkalmából tanúsított vitézségéért kapitányi rangot nyert. Később azonban a spanyolok mellőzték az előléptetésnél, ami rendkívül sértette a nagy katonai ambíciókkal bíró tisztet, úgy, hogy lemondott tiszti rangjáról és visszavonult. 1872-ben azonban, amikor Haiti megkísérlette a spanyol iga lerázását, Gómez a felkelőkhöz csatlakozott és a sokat emlegetett Calixto García tábornok alatt elfoglalta Halguint. Agramonte tábornok és felkelővezér alatt ezredes lett, később vezérőrnagy és mint ilyen Puerto Principeben, a fölkelők székhelyén állomásozott. Ekkor már híre oly nagy volt, hogy a spanyolok is mint a rettenetes Gómezt félték. Legnagyobb hadi tettei közé tartozik Nuevitas, Santa Cruz és Guaimaro elfoglalása és a palosicoi csata. Két évvel később Gómez egy spanyol erőd ostrománál tűnt ki, ahol meg is sebesült. Agramonte halála után ő lett a felkelők vezére és az is maradt egész addig, amíg a lázadás megszűnt. Azután Gómez Jamaica szigetére menekült, ahol egészen 1895 évig mint csendes, magábavonult ember gazdálkodott.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

[[Kategória:1836-ban született személyek]][[Kategória:1905-ben elhunyt személyek]] [[Kategória:Kuba történelme]]